Betegszabadság számfejtése ekhós főállás esetén
Olvasási idő: 3 perc
Adott egy dolgozó, aki EKHO adózást választotta a munkabérére vonatkozólag ebben az évben. Minden hónapban a minimálbér után kerül megfizetésre a teljes adó és járulék, az ezen felüli részre pedig az EKHO. Ebben a hónapban a dolgozó betegszabadságon volt 5 munkanapot. Hogyan kell számfejteni a munkabérét?
Ebben az esetben a minimálbér összege után a munkáltató megfizeti a teljes közterheket (szja, járulék, szocho) a „hagyományos szabályok” szerint, a minimálbér feletti részre pedig alkalmazza az EKHO szabályait.
Ez az EKHO-törvény (2005. évi CXX. törvény) értelmében kötelező, tehát nem választható elem.
A betegszabadság idejére járó díjazás ebben az esetben NEM EKHO-s!
A betegszabadság díjazása nem munkabér, hanem külön jogcímen járó távolléti díj (Mt. 126–127. § alapján).
Ez a díjazás minden esetben a „hagyományos” közteher-vonzat alá esik, tehát:
- Szja: 15%
- TB járulék: 18,5%
- Szocho: 13%
EKHO NEM alkalmazható a betegszabadság időtartamára eső jövedelemre.
Hogyan kell számfejteni ebben a hónapban?
Példa:
Amennyiben
- a havi bér: 800.000 Ft
- a ledolgozott munkanap: 15 nap
- a betegszabadság: 5 nap
Szét kell bontani, tehát:
- Betegszabadság 5 napjára jutó díjazás › arányos része a havi bérnek, pl. ~5/20 × 800.000 Ft = 200.000 Ft
Ez nem EKHO, hanem hagyományos számfejtés.
- A fennmaradó 15 napra jutó bér = 600.000 Ft
Ebből:
- minimálbér-arányos rész (2025-ben: 266.800 Ft › 15 napra: kb. 200.100 Ft)
- hagyományos adózás: maradék ~400.000 Ft › EKHO-s jövedelem
A számfejtés szakaszai
1. Betegszabadságra jutó összeg: 200.000 Ft › nem EKHO
2. Munkabérre jutó 15 napi minimálbér-rész: kb. 200.100 Ft › nem EKHO
3. Maradék bér (~399.900 Ft) › EKHO alá eső rész
Az érintett hónapban a betegszabadság díjazása nem számfejthető EKHO-ként, hanem hagyományos módon. A ledolgozott napokra eső munkabérből először a minimálbér-időarányos részt hagyományosan kell terhelni, a fölötti rész mehet EKHO alá.
