Munkavédelmi szempontból különösen problémásak azok a munkahelyiségek, ahol nagy légterű irodában képernyős tevékenységet végeznek nagyobb, mondjuk 50 fő feletti létszámban. Érthető, ha az ilyen cégeknél gyakran panaszkodnak a munkavállalók a nem megfelelő világításra, hőmérsékletre. Milyen megoldások merülhetnek fel a munkakörülmények jobbítása érdekében?

Az Európai Parlament már évek óta szorgalmazza a fizetések átláthatóságával és egyenlőségével kapcsolatos szigorúbb intézkedések meghozatalát. A közelmúltban alkotott szabályok értelmében nemi szempontból semleges kritériumok, munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján kell megállapítani a bérszintek összehasonlítására lehetőséget adó bértáblákat.

A megfelelő szervezeti kultúra létrehozása legalább olyan fontos, mint az üzleti stratégia megalkotása. A kultúra jelentősen tudja befolyásolni az ott dolgozók viselkedését és gondolkodásmódját. Magában foglalja a szervezet értékeit, tapasztalatait, nyelvezetét, vízióját, hitrendszerét, a szociális és pszichológiai környezetét és az interakciók módját. Összefoglalva: megmutatja mi a helyes és a helytelen viselkedés az adott környezetben.

Ahány ember, annyi személyiség. Mégis évszázadok óta kutatják a különböző személyiségtípusokat, és igyekeznek csoportokba rendezni a hasonló tulajdonságokkal rendelkezőket, mivel személyiségünk az egyik legjelentősebb faktor abból a szempontból is, hogy mennyire vagyunk sikeresek a munkánkban. Az egyik legismertebb személyiségmodell a Big Five, amely a különböző személyiségjellemzőket öt nagy csoportra osztja.

A kérdés érintettje első alkalommal dolgozott világosítóként egy forgatáson, amiről most számláznia kell. Valószínűleg lesz még ebben a formában munkája. Milyen lehetőségei vannak a számlaadásra?

Az adómentes belföldi kiküldetések napidíja háromszorosára, a külföldi kiküldetések napidíja közel másfélszeresére emelkedik.

A munkahelyi zaj a kellemetlen érzetek mellett egyéb negatív hatásokat is kiválthat. Nem véletlen például, hogy a halláskárosodás az egyik legelterjedtebb foglalkozási megbetegedés Európában. A munkahelyi zaj elleni védelem komoly erőfeszítéseket kíván mind a munkáltatóktól, mind a munkavállalóktól.

A munka törvénykönyve egyik 2023. január 1-jétől hatályos módosítása szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól abban az esetben is, ha munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlanná válik és erre az időtartamra őt díjazás nem illeti meg. Az egészségi okból való alkalmatlanság ugyanakkor továbbra is rendes felmondás jogszerű indokát képezheti. Számos kérdést vet fel ezen új szabály gyakorlati alkalmazása.

Ismert változás, hogy a Kormány a veszélyhelyzeti kormányzás keretében 30 forint/kilométerre emelte a költségtérítés adómentes határát. A szabályozás az alapesetek mellett érinti a mozgáskorlátozott, súlyos fogyatékkal élő, valamint a bölcsődés vagy tíz év alatti, köznevelési intézménybe járó gyermeket nevelő munkavállaló de befolyásolja a feladatellátási helyek közötti közlekedés költségtérítését is.

Egy cég két, távmunkában foglalkoztatott munkavállalója előzetes jelzés nélkül külföldre költözött. Egyikük teljesen megszüntette a magyarországi állandó lakóhelyét és Romániából látja el a munkáját. A másik dolgozónak van magyarországi állandó lakhelye, de Angliából látja el a feladatait. Milyen teendői és fizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak, munkavállalónak?