Erre vigyázzunk, ha családtagot foglalkoztatunk!

Sinka Júlia Dátum Legutoljára frissítve: 2026.10.01

Olvasási idő: 5 perc


A munkaerőhiánnyal küzdő vendéglátóhelyeknek nemcsak a megfelelő dolgozók megtalálása jelent kihívást, hanem az is, hogy a szezonális vagy alkalmi segítséget szabályosan foglalkoztassák. Mire érdemes figyelni a toborzásnál, mikor jelenthet megoldást az idénymunka, és milyen feltételekkel tekinthető valóban szívességi munkának a rokoni segítség?

Az étteremtulajdonos próbálkozhat a közösségi médiában (TikTok és Instagram), ha például pultost, felszolgálót szeretne az üzletébe. A fiatalabb generációt ugyanis nem az állásportálok vonzzák, ha éppen munkát keresnek. Sokkal inkább felkeltik az érdeklődésüket a videók. Egy néhány perces videóban az étterem bemutatkozhat, megmutathatja a konyhát, a jó hangulatú csapatot, és elmondhatja, miért jó náluk dolgozni.
Az sem mindegy, hogy a vállalkozó hogyan fogalmazza meg a fizetési ajánlatát. Nem szerencsés azt mondani, írni, hogy „versenyképes fizetés”. Sokkal célravezetőbb a pontos nettó órabérről, havi bérről és arról beszélni, hogyan osztják fel a szervizdíjat, és abból így milyen nagyságrendű kiegészítésre számíthat a jelölt.

Ha akad jelentkező, azt gyorsan be kell hívni próbanapra, ügyelve arra, hogy a munkavégzés szabályos foglalkoztatási jogviszonyban történjen, és a munkáért járó díjazást is megkapja, különben elhalássza a jelöltet egy másik vendéglős.
Az ajánlói bónusz sem rossz ötlet! A tulajdonos felkínálhat a meglévő dolgozóinak pénzbeli „elismerést” (például: nettó 50 000–100 000 forintot), ha hoznak egy megbízható szakácsot vagy felszolgálót, aki a próbaidő lejárta után is a cégnél marad.

Ha idénymunkásra van szükség

Előfordulhat, hogy az étterem olyan szerencsés helyzetben van, hogy a hétköznapi működéséhez rendelkezik a megfelelő létszámú dolgozóval, de a nyári szezonban úgy megnő a forgalom, hogy ők kevésnek bizonyulnak a feladatokhoz. Ez esetben – az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (Efo. tv.) előírt szabályokat követve – módjában áll a vállalkozónak, hogy turisztikai idénymunkára, illetőleg alkalmi munkára vegyen fel kisegítőket. Felhívom a vendéglátósok figyelmét: a még alkalmi munkásként sem bejelentett dolgozót ne próbálják meg a revizoroknak – hirtelen támadt ötlettől vezérelve – szívességből beugró kedves rokonként „eladni”. Ugyanis léteznek az ingyen, szívességből végzett munkára vonatkozó jogszabályi előírások is.

Rokoni segítség ingyen

Tegyük fel, hogy egy balatoni étterem kisegítőként idénymunkást vett fel – az Efo. törvényben előírtakat követve –, de az érintett váratlanul kórházba került. Az idénymunkás helyére a tulajdonos vendéglátóipari főiskolára járó unokaöccse ugrik be, szívességből, ingyen.

A szívességi munka, kalákamunka alapvető jellemzői, hogy ellenérték nélkül, szívességként kerül rá sor, családi, rokoni, jószomszédi, baráti segítségként, alkalomszerűen.

Az ellátandó feladat folyamatossága, ismétlődő jellege, rendszeressége az ilyen munkavégzésekre nem jellemző. Tipikusan egyszeri, alkalmi jellegű, néhány órás munkákról beszélhetünk.
Nem minősül foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a szívességi munka, amely olyan ellenérték nélkül végzett tevékenység, ahol a munkavégzés alapja nem egy fizetési kötelezettséget is tartalmazó megállapodás, hanem baráti vagy családi kötelék.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 7. § (4) bekezdés a) pontját, amely szerint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére.
Ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Kormányrendelet 3. §-a tartalmazza a foglalkoztatásra irányuló jogviszony minősítésére vonatkozó részletszabályokat, amelyeknek megfelelően a hatóság a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítése során figyelembe veszi, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására, és a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha a jogviszonyt létrehozó szerződés tartalma szerint munkaszerződésnek felel meg.

Mivel jár a munkaviszonnyá minősítés?

Az ellenérték hiányát a foglalkoztatónak kell bizonyítania, ahogyan azt is, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés nem a munkaviszony leplezésére irányul. 

Így például, ha a felek állítása szerint a munkát végző szívességi munkavégzés keretében, ellenszolgáltatás nélkül végez munkát, de a foglalkoztatás körülményei a munkaviszony sajátosságait mutatják, úgy a hatóság munkaviszonnyá minősíti a jogviszonyt, és ennek megfelelően jár el. Ennek egyik következménye az, hogy be nem jelentett foglalkoztatás miatt bírságot szabnak ki a foglalkoztatóra.

Abban az esetben, ha a munkavégzés körülményei alapján a jogviszony megbízási jogviszonynak minősül, a Ptk. ingyenes megbízásra vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A Ptk. ugyanis az ingyenes megbízási szerződéssel összefüggésben kimondja, hogy XXXIX. Fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az olyan megbízási szerződésre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, és amelyben egyértelműen rögzítették a felek, hogy ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni [Ptk. 6:280. §].

Kapcsolódó cikkek


Még egyszer az egyszerűsített foglalkoztatásról

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak módosítása alapján lehetőség van mezőgazdasági idénymunka esetén az évi százhúsz napon túl még kilencven napig foglalkoztatni a munkavállalót, magasabb közteher fizetése mellett. A módosítás érinti az alkalmi munka szabályozását is azzal, hogy az azonos felek közti foglalkoztatás esetében kikerül a törvényből a kilencven napos éves megkötés.