Danka Bianka

Danka Bianka

munkaügyi szakértő


Munka- és szervezetpszichológus, a Menedzser Praxis állandó szakértője.

 

Rendszeresen és kiemelt terjedelemben publikál a Menedzser Praxis havi megjelenésű nyomtatott és online kiadványaiban, termékeiben. Főbb szakterülete a munkahelyi kapcsolatrendszerek, viselkedési formák, szervezeti pszichológia.

Kiemelt figyelemmel és terjedelemben szemlézi a munkahelyi pszichológia dinamikusan fejlődő irodalmának és módszertanának aktuális változásait, legújabb gyakorlatát.

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít

Válogatott cikkei

„Diverzitás, inklúzió, egyenlő bánásmód” – a szervezetek mindennapjainak részeit képező szavak, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor félreértelmezik vagy nem megfelelően használják ezeket a kifejezéseket. Pedig a hangzatos szavak mögötti értékek meghatározhatják a szervezeti kultúrát, a külső megjelenést és akár az ott dolgozók gondolkodásmódját is.
A kiégés vagy burnout egyre gyakoribb jelenség, melynek hátterében olyan okok állnak, mint a nem megfelelő bánásmód, a szereptisztaság hiánya, a kezelhetetlen mennyiségű feladat, a felettes nem megfelelő támogatása vagy a vállalhatatlan határidők. Többnyire a munkahelyi problémák kapcsán beszélünk erről a jelenségről, ugyanakkor az élet más területein is megjelenhet, például szülőként vagy párkapcsolatban.
Egy vezetőnek fontos feladata, hogy olyan környezetet teremtsen a beosztottjai számára, ahol azok ismerik a saját munkakörüket és tudatosan tudnak gazdálkodni a saját kapacitásukkal. Már rég nem azt a világot éljük, mint amikor a felettesünk mondta meg, mit csináljunk és mikor.
A megfelelő szervezeti kultúra létrehozása legalább olyan fontos, mint az üzleti stratégia megalkotása. A kultúra jelentősen tudja befolyásolni az ott dolgozók viselkedését és gondolkodásmódját. Magában foglalja a szervezet értékeit, tapasztalatait, nyelvezetét, vízióját, hitrendszerét, a szociális és pszichológiai környezetét és az interakciók módját. Összefoglalva: megmutatja mi a helyes és a helytelen viselkedés az adott környezetben.
Ahány ember, annyi személyiség. Mégis évszázadok óta kutatják a különböző személyiségtípusokat, és igyekeznek csoportokba rendezni a hasonló tulajdonságokkal rendelkezőket, mivel személyiségünk az egyik legjelentősebb faktor abból a szempontból is, hogy mennyire vagyunk sikeresek a munkánkban. Az egyik legismertebb személyiségmodell a Big Five, amely a különböző személyiségjellemzőket öt nagy csoportra osztja.
A megüresedett álláshelyek betöltése a jól ismert munkaerőhiány keretei között nem egyszerű feladat. Az elmúlt néhány évben sokat változtak a toborzási eszközök és csatornák, annál is inkább, mivel a munkaerőpiac összetétele is időről időre változik. A Z generáció tagjai már egy digitalizált világba születtek, egészen más elképzelésük van arról, hogy milyen munkahelyen szeretnének dolgozni, más képességekkel rendelkeznek és a figyelmüket is máshogyan lehet felkelteni. A HR-nek már csak miattuk is lépést kell tartania a digitális fejlődéssel.
A humán erőforrás menedzsment fontosságát a közelmúlt munkaerőhiánya tett különösen kifejezetté: manapság már nemcsak a kvalifikált munkaerő felkutatása jelent nehézséget, hanem az is, hogy egyáltalán munkaerőt találjunk. A HR megfelelő toborzási technikák alkalmazása és a munkatársak fejlesztési programjának kiépítése nélkül elképzelhetetlen, mindezek fejlesztése ugyanakkor jelentős befektetést kíván meg mind az egyéntől, mind a szervezettől.
A vásárlók ma már a legtöbb termékről vagy szolgáltatásról számtalan véleményt találhatnak az interneten. A kereskedőknek, szolgáltatóknak ugyanakkor sokszor kihívást jelenthet a visszajelzések megfelelő fogadása és az, hogy mihez is kezdjenek velük.
A legtöbbünknek volt már dolga élete során olyan vezetővel, aki megnehezítette, vagy akár ellehetetlenítette a mindennapi munkáját. A teljesíthetetlen elvárások, folyamatos megaláztatás mind arra utalhat, hogy toxikus vezetővel van dolgunk. A toxikus vezetők sötét oldalát általában a nárcizmus, pszichopátia és machiavellizmus triádjával szokták jellemezni. Az alábbiakban a nárcisztikus vezető felismerésének és kezelésének lehetőségeit boncolgatjuk.
Számos vállalat példázta már, hogy egy nem kellően körültekintően kiválasztott vezető döntéseinek milyen káros következményei lehetnek. A vállalatok ezért igyekeznek különös gondot fordítani a vezetők személyének megválasztására. Itt azonban a történet nem ér véget. A vezetőknek munkahelyükön is megfelelő támogatást és fejlesztést kell kapniuk fejlődésük érdekében.
Manapság az egyik legfontosabb elvárás a munkahelyeken, hogy jó csapatemberek legyünk, jól tudjunk kooperálni egymással, és ki tudjuk aknázni a csapattagok különbözőségében rejlő potenciált. Ez azonban korántsem olyan egyszerű és számtalanszor hallani az úgynevezett csapatépítő tréningek fontosságáról.
A munkahelyi zaklatás vagy mobbing előfordulása számos tényezőre vezethető vissza, alapja ugyanakkor legtöbbször érzelmi jellegű: féltékenység, szimpátiahiány. A legtöbb esetben nehéz megállapítani, hogy pontosan mi vezetett a zaklatáshoz. A mobbing ellen sincs biztos csodaszer, de a minél szélesebb körű kommunikáció és minél előbbi fellépés a megszüntetés legfontosabb eszközei lehetnek.
A munkahelyi zaklatás vagy mobbing számtalan oldalról rombolja súlyosan a munkavállaló képességeit. Mivel az érintett munkavállalóknál sok esetben súlyos fizikai és pszichés tünetek jelentkeznek, sérülésük a szervezet számára is rendkívül káros, hiszen ezek a munkavállalók gyakrabban hiányoznak, romlik a teljesítőképességük és nagyobb valószínűséggel fogják elhagyni a vállalatot is.