Főoldal Nyíl Kiemelt kategóriák Nyíl Adatvédelem

AJÁNLOTT DOKUMENTUM-MINTÁK A(Z) "Adatvédelem" témakörre

Tájékoztató adatvédelmi incidensről érintett részére
Készítette: Káté Krisztina
Utoljára módosítva: 2023.12.12
Letöltés
Eljárásrend adatvédelmi incidensek esetére
Készítette: Káté Krisztina
Utoljára módosítva: 2023.12.12
Letöltés
Adatvédelmi incidensek nyilvántartása
Készítette: Káté Krisztina
Utoljára módosítva: 2023.12.17
*Adatkezelési nyilvántartás
Készítette: Káté Krisztina
Utoljára módosítva: 2023.12.12
Letöltés
Adatkezelések felülvizsgálata
Készítette: Káté Krisztina
Utoljára módosítva: 2023.12.12
Letöltés
Adatkezelési szerződés (adatfeldolgozóval)
Készítette: Szabóné Schmuczer Edit
Utoljára módosítva: 2023.03.16
Letöltés
Adatfeldolgozói keretszerződés
Készítette: dr. Miklós Péter
Utoljára módosítva: 2021.12.14
Letöltés

Cikkek és magyarázatok a(z) "Adatvédelem" témakörre

Amint arra a NAIH rámutatott, a GDPR adatvédelmi szabályzat megalkotásának kötelezettségét kifejezetten nem írja elő az adatkezelők számára. Az adatkezelőnek kell mérlegelnie annak elkészítését az „arányosság” alapján. Emellett további dokumentumok, így például az adatkezelési nyilvántartás (adattérkép) elkészítése is felmerülhet.
Három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy felvétel készítése kamerás megfigyelésnek minősüljön: személyekre irányuljon, tartós vagy rendszeresen ismétlődő legyen, végül: távoli vagy automatikus kamera vagy hasonló készülék segítségével történjék. Mit is jelentenek pontosan ezek a feltételek és hogyan lehet őket teljesíteni?
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása értelmében a munkavállalók végzettséget igazoló okiratairól abban az esetben készíthet jogszerűen másolatot a munkáltató, amennyiben az okiraton szereplő személyes adatok kezelésére jogosult, és azok nem nyújtanak többletinformációt az adatkezelő számára az érintettről.
A BI, azaz business intelligence, magyar megfogalmazásban üzleti intelligenciát jelent. Gyakorlatilag olyan módszerek és rendszerek összessége, amelyek támogatják és javítják a döntéshozást a vállalkozások működésében. Milyen alkalmazások közül választhat egy vállalkozó, ha ki szeretné aknázni az üzleti intelligenciában rejlő lehetőségeit?
A ChatGPT már most is igen rendkívül népszerű, alkalmazása azonban csak a kezdet. A generatív mesterséges intelligencia vállalati felhasználása sokkal szerteágazóbb, mint gondolnánk.
A 2023. július 24-én lép hatályba lépő Panasztörvény a munkáltatók széles körét kötelezi úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és folyamatos működtetésére. A rendszer egyaránt komoly feladatok hárít már július végétől a munkáltatókra és a működtetőkre egyaránt.
2023. július 24-én lép hatályba a Panasztörvény néven ismertté vált új jogszabály, melynek értelmében a legalább 50 főt foglalkoztató vállalatok, állami szervek, a tízezer fő feletti lakosú helyi önkormányzatok és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozók belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és folyamatos működtetésére kötelesek. A rendszer működtetésének szabályait részletezzük.
A Magyar Reklámetikai Kódex új, június 30-ától hatályos 2023. évi változata az előzőekhez képest jóval részletesebben foglalkozik a digitális térben közzétett reklámok kérdéseivel. Az alábbiakban csupán a legtöbb fogyasztót érintő szabályokat emeljük ki, mint a digitális ajánlat, kéretlen reklámok vagy a fiatalkorúak védelme.
Lassan végleg búcsút mondhatunk a koronavírus járvány idején bevezetett védettségi igazolványnak és az annak utódjául funkcionáló oltottsági kártyának, mivel további igazolványokat a jövőben nem állítanak ki. A már létező hatósági igazolványok ezután is érvényesek a védettség igazolására. Két, alighanem örökre emlékezetünkben maradó, év rövid története.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) törvény alapján a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek továbbá a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok kötelesek a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban közzétenni a nettó ötmillió forintot meghaladó összegű hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló adatokat.