Gyakorlatban a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának kötelezettsége - Kérdés-válasz

Szakértőnk az előadás alatt beérkezett kérdésekből néhányat élőben válaszolt meg.

Sokan érdeklődtek arról, hogy kire vonatkozik és hogyan kell értelmezni a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának és üzemeltetésének kötelezettségét:

• többségi helyi önkormányzati tulajdonban lévő nagyvállalat – több mint 500 fő – esetén mikortól lépnek hatályba az előírások?
• milyen esetben kell a nem főállású egyéni vállalkozónak is létrehoznia a rendszert?
• önalkalmazott egyéni vállalkozónak, akinek nincs alkalmazottja, muszáj-e egy külső felet megbíznia a tevékenység elvégzésével?
• saját tulajdonú ingatlan adás-vétele főtevékenységet végző ingatlanforgalmazók kötelesek-e a rendszert működtetni?
• ha egy cég ingatlan és eszköz bérbeadásával foglalkozik, és csak egy fő ügyvezető alkalmazottja van, kell-e működtetnie a bejelentő rendszert?
• egy vállalkozásként és egyéni vállalkozóként is működő könyvelői tevékenység esetén mindkét jogviszonyra önállóan kell működtetni a csatornát vagy egy elegendő?
• kell-e bejelentési rendszert létrehoznia az 50 főnél kevesebb foglalkoztatottal, de 10 millió EUR-t meghaladó árbevétellel rendelkező cégnek?
• 10 ezer fő alatti helyi önkormányzat Kft-jénél, illetve az 50 fő feletti foglalkoztatotti létszámú intézményénél kötelező-e a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása?
• szakképzési centrumok esetében az iskoláknak vagy a centrumnak kell üzemeltetnie a rendszert?
• kapcsolt vállalatok közösen létrehozhatnak-e egy bejelentő rendszert, ha ugyanaz a munkáltató és a vezető?
• könyvvizsgálóknál, könyvelőknél a szakmai kamara, illetve érdekvédelmi szervezet végezheti-e ezt a tevékenységet a tagok helyett?

Választ kaptak a létszám meghatározására vonatkozó kérdésekre is:

• az 50 fő számítása során a kapcsolt vállalkozásokat együttesen kell figyelembe venni vagy különállóan?
• az 50 fős létszámba a kölcsönzött munkavállalókat is be kell számítani, vagy csak a munkaviszonyban foglalkoztatott saját dolgozókat?
• cégcsoport esetén, ha önmagában egyik társaság létszáma sem éri el az 50 főt, de együtt jócskán meghaladják azt, hogyan kell számolni?
• azokat az egyéni vállalkozókat is bele kell számítani a létszámba, akik taxisként számlát adnak a cégnek?

Több kérdés érkezett a bejelentővédelmi ügyvéd összeférhetetlenségével kapcsolatban:

• csak az alkalmazott jogász nem lehet bejelentővédelmi ügyvéd vagy olyan ügyvéd sem, aki a cég képviseletét szerződés alapján látja el?
• a jogi személy számára nyújtott ügyvédi tanácsadás is összeférhetetlenséget eredményez-e?
• vethet-e fel egyéb aggályt – pl. pártatlanság –, ha a foglalkoztatóval azonos székhelyen működő és már megbízási jogviszonyban lévő ügyvéd helyett az irodaközösség egy másik ügyvédje köt megbízási szerződést a bejelentővédelmi ügyvédi tevékenységre?
• arra az ügyvédi irodára is vonatkozik az összeférhetetlenség, amelyik évekkel ezelőtt egy eseti megbízás – pl. cégmódosítás vagy szerződés – intézésében működött közre?

A visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetésével, a bejelentéssel, a bejelentő személyével, valamint az adatkezeléssel kapcsolatban kérdezték:

• kijelölhető-e az Üzemi Tanács a rendszer működtetőjeként?
• szükséges-e külön belső szabályzat létrehozása a rendszerrel kapcsolatban és módosítandóak-e az adatkezelési tájékoztatók és az általános szerződési feltételek?
• a bejelentés témáját tekintve egy munkavállaló egy másik munkavállaló visszaélésével, esetleg nem megfelelő munkájával kapcsolatban is élhet a bejelentés jogával, vagy csak a foglalkoztatóval kapcsolatban tehet panaszt?
• tehet-e panaszbejelentést az egyéni vállalkozó olyan szerződéses partnere, akinek a vállalkozó a szolgáltatást nyújtója pl. a könyvelt cég vagy a könyvvizsgált cég részéről is lehet-e bejelentést tenni?
• szálloda esetén a bejelentésre jogosultak körébe tartoznak-e a szálloda vendégei?
• ha a foglalkoztató nem hirdet és nem is keres leendő munkatársat, de mégis érkezik a publikus e-mail címére vagy postán egy önéletrajz, akkor az önéletrajz beküldője tehet-e bejelentést?
• hogyan kell eljárni a bejelentő személyének védelmével kapcsolatban, ha azt a munkáltató vezetője kívánja megismerni?
• honnan tudja a bejelentő, hogy hol tudja a bejelentést megtenni?
• lehet-e anonim módon bejelentést tenni?
• azonosított bejelentés esetén mik azok a minimális adatok, amelyeket a bejelentőnek a nevén kívül meg kell adnia?
• a bejelentő megadott saját személyes adatait önkéntes hozzájárulásos alapon kell kezelni, míg a bejelentésben megjelölt személyes adatok jogalapja már a jogos érdek, amihez már érdekmérlegelési teszt készítendő?