Amennyiben egy természetes személy megváltozott munkaképességűnek minősül, akkor e státusznak keresőtevékenysége esetén adózási, munkajogi, illetve társadalombiztosítási kedvezményeket és kötelezettségeket érintő következményei lehetnek. Mindezek megállapítása és alkalmazása azonban különös körültekintést igényel, mivel az egyes területekre vonatkozó jogszabályok nem azonos meghatározást használnak a megváltozott munkaképesség fogalmát illetően.

A kérdéssel érintett cég 1000 fő feletti munkavállalót foglalkoztat, de csak 2 fő megválasztott munkavállalói munkavédelmi képviselője van. Az egyik ilyen munkavédelmi képviselőt ráadásul a munkáltató, létszámleépítésre hivatkozva, elbocsátotta, munkáltatói felmondással. Jogszerűen történt-e a felmondás és fenntartható-e az az állapot, hogy a cégnél nem működik munkavédelmi bizottság?

A munkaügyi ellenőrzés (új nevén: foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés) kihívásaira való felkészülés több formában is történhet. A munkaügyi auditok főszabály szerint többet kínálnak, mint ami a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés tárgyát képezi. A felkészülés másik formája lehet, ha előre tudakozódunk arról, hogy mit tervez a hatóság. Érdemes tehát az év elején megnézni, hogy milyen komplex, vagy célellenőrzést terveznek.

Az érintett cégnél konyhai kisegítő munkakörben dolgozó alkalmazottnak az üzemorvos nem ad orvosi engedélyt a munkavégzésre (allergiás sokk kockázata). A dolgozó nem akarja megszüntetni a munkaviszonyt, a munkáltató pedig nem akar felmondani, mert felmondási időt és végkielégítést kellene fizetnie. Mi lehet a megoldás ebben a helyzetben?

Több évtizedes hiányt pótol a Nemzetgazdasági Minisztérium új rendelete, amely 2025. május 2-ától már hatályba is lépett. A munkabiztonsági szaktevékenységként szabályozott feladatokat csak jogszabályban meghatározott munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti vagy végezheti.