Munkaidőkeret, túlmunka - így változtak a szabályok

A Munka Törvénykönyve (Mt.) tavalyi módosítása szerint a munkaidőkeretnek nem csak a kezdő és befejező időpontját kell közölnie a munkáltatónak, hanem a ledolgozandó munkaidőt is, vagyis egy hatósági ellenőrzés során a konkrét óraszámot is keresni fogják. Ez felveti, illetve megerősíti azt a jogértelmezést is, hogy a munkaidőkeret befejezésekor is közölni kell a munkavállalóval, hogy a ténylegesen ledolgozandó munkaidőből mennyit teljesített, mennyit ismert el a munkáltató – hívta fel erre a figyelmet Dr. Dudás Katalin munkajogász, egyetemi adjunktus munkaidőkeret és túlmunka szabályairól tartott előadásában a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont szakmai napján.

Ha egy bérszámolás bérszámfejtéssel történik, akkor a bérszámfejtő lapon vagy attól elkülönülően is jelölni szükséges azt, hogy a munkavállaló az előírt 168 vagy 320 órából valójában ténylegesen mennyit teljesített, és azt is, hogy a plusz vagy mínusz órákkal a munkáltató mit kíván kezdeni.

Munkaidőkeret közlése, vonatkozó rendelkezések:

Mt. 93.§ (4) A munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.

MINTA: A munkáltatónál alkalmazott munkaidőkeret egyhavi, melynek tartama 2022. novemberben 168 óra.

Mt. 96.§ (1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, és erről a 18. § szerint tájékoztatja a munkavállalót.

A munkáltatói tájékoztatónak számos olyan részletelemét ismerjük az új szabályozás értelmében, ami a munkaidőkeret és a keretben az elszámolásokra vagy lehetséges időtartamokra vonatkozóan is adatokat szükséges a munkavállaló számára tájékoztatásképpen közölni.

Kiemelés a munkáltatói tájékoztatóból

Mt. 46. § (1) bek e) pontja:

• a napi munkaidő tartamáról,
• a hét napjairól, amelyekre munkaidő osztható be,
• a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról,
• a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról,
• a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről

A szabadság kiadásának elhalasztására, vagy a kiadott szabadság megszakítására vonatkozó új rendelkezés (Mt. 123. § (5)-(5a) bek.) szerint kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén: a szabadság kiadását legfeljebb 60 nappal elhalasztható, a már megkezdett szabadságot megszakítható, kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adható ki – fogalmazott Dudás Katalin.

A munkáltató köteles az előbbi intézkedését írásban megindokolni, továbbá a szabadság kiadásának elhalasztásakor az írásbeli indokolással egyidejűleg közölni a kiadás általa javasolt időpontját.

A munkajogász előadásában ismertette a munkaidő- és pihenőidőre vonatkozó munkajogi alapokat, illetve a munkaidőkeretre vonatkozó lényeges rendelkezéseket is, majd szólt a rendkívüli munkaidővel összefüggő szabályokról. Bemutatott gyakorlati példákat és a leggyakrabban előforduló szakmai kérdésekre közérthető válaszokat adott.

Tekintse meg Dr. Dudás Katalin munkajogász előadását a munkaidőkerettel kapcsolatos és a túlmunkára vonatkozó szabályokról. Kattintson a fenti videóra, hogy valóban felkészült legyen és elkerülje a munkája miatt esetlegesen kialakuló meleg helyzeteket