Megelőzés és felelősség a munkavédelemben

A munkavédelmi bírságok mértéke 2024 márciusától drasztikusan emelkedett, ezzel a jogalkotó a prevencióra helyezte a hangsúlyt. A 2025. október 8-i szakmai előadás során dr. Dudás Katalin hangsúlyozta, hogy a balesetek megelőzése a munkáltatói felelősség egyik legfontosabb eleme. A leggyakoribb jogsértések a kockázatértékelés aktualizálásának elmulasztásához, a munkavédelmi oktatás dokumentálásának hiányához, illetve a védőeszköz-juttatási rend megszegéséhez kapcsolódnak; ezek önállóan is megalapozhatják a munkavédelmi bírság kiszabását.

Munkabaleset és üzemi baleset 

A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény) 87. §-a értelmében munkabalesetnek minősül minden olyan, a munkavállalót ért, hirtelen bekövetkező külső hatás, amely a szervezett munkavégzéssel összefüggésbe hozható, és testi sérülést, egészségkárosodást vagy halált okoz. Előadásában dr. Dudás Katalin kiemelte, hogy a minősítésnél döntő szempont, hogy a baleset a munkáltató irányítása alatt végzett tevékenységhez köthető-e. Nem tekinthető munkabalesetnek a munkába járás közben történt esemény, kivéve, ha az a munkáltató rendelkezésére bocsátott járműben következett be. Az üzemi baleset ezzel szemben társadalombiztosítási kategória, amely magában foglalja a munkába menet és hazatérés során elszenvedett sérüléseket is, feltéve, hogy azok a legrövidebb, biztonságos útvonalon történtek.

A munkavégzéssel való összefüggés és a kivizsgálás alapelvei

A munkabaleset vizsgálatának célja, hogy feltárja a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, majd ezek alapján a munkáltató intézkedéseket hozzon a jövőbeni megelőzés érdekében. A helyszíni szemle során minden releváns információt rögzíteni kell – mikor, hol, kivel, milyen körülmények között történt az eset, miért következett be, és hogyan lehetett volna elkerülni. Az előadáson dr. Dudás Katalin kiemelte, hogy a balesetvizsgálat célja a kiváltó és közreható okok feltárása, valamint a megelőző intézkedések meghatározása. Hangsúlyozta, hogy a vizsgálat nem a felelősség megállapítását, hanem a munkavédelmi hiányosságok feltárását és a jövőbeni balesetek megelőzését szolgálja.

A munkáltató közigazgatási felelőssége

A munkavédelmi törvény értelmében a munkáltató felelős a biztonságos munkakörnyezet megteremtéséért, és akkor sem mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha a munkavállaló valamit elmulasztott, például nem vett fel védősisakot, nem jelentette a hibát, vagy szabálytalanul járt el. Ha a munkáltató elmulasztja az előírások teljesítését, és ezzel a dolgozó egészségét vagy életét veszélyezteti, munkavédelmi bírság szabható ki. A 2024-ben módosított szabályozás alapján a szankciórendszer szigorodott, a bírságok mértéke jelentősen emelkedett. 

Párhuzamos felelősség

Egy munkabaleset következményei több jogterületet is érinthetnek: a munkáltatóval szemben közigazgatási, kártérítési és büntetőjogi felelősség is felmerülhet, továbbá a társadalombiztosítás megtérítési igénnyel élhet. A szemléltetéshez Dr. Dudás Katalin egy olyan esetet említett, amikor egy munkavállaló a munkaterületen megcsúszott, és sérülést szenvedett, a kivizsgálás pedig feltárta, hogy a padlóburkolat nem volt csúszásmentesített, és a megelőző intézkedések hiányoztak. Az eset egyértelműen megmutatta, hogy a munkabalesetek ok-okozati láncolatában a munkáltató megelőzési kötelezettségének elmulasztása önálló felelősségi tényezőként értékelendő, amelyet a munkavállaló közrehatása sem zárhat ki.

A munkavállaló közrehatása és a munkáltató mentesülése

Az előadó kifejtette, hogy a munkáltató csak abban az esetben mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítani tudja: a baleset kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan és kirívó magatartásának következménye. A bírósági gyakorlat ugyanakkor ilyenkor is vizsgálja, hogy a munkáltató eleget tett-e a munkavédelmi oktatási, ellenőrzési és megelőzési kötelezettségeinek. Ha ezek bármelyike hiányzik, a felelősség nem zárható ki.

A társadalombiztosítás megtérítési igénye és az üzemi balesetek kezelése

Az üzemi baleset elismerése után a társadalombiztosítási szerv vizsgálja, hogy a baleset oka összefüggésbe hozható-e a munkáltató mulasztásával. Amennyiben a munkáltató nem tett eleget a munkavédelmi előírásoknak, és ez hozzájárult a sérüléshez, a tb-szerv megtérítési igénnyel léphet fel a kifizetett ellátások visszakövetelésére. Az előadásban említett eset rávilágított, hogy a csúszásmentesítés, a takarítási rend vagy akár az időjárási körülmények figyelmen kívül hagyása is alapot adhat ilyen eljárásra. A társadalombiztosítás így a munkáltatói felelősség utólagos, pénzügyi szankciójaként is megjelenik a gyakorlatban.