Minden vállalkozás működésének szerves eleme a szabályzatok megléte, alkalmazása, állandó megújításuk, újabb és újabb szabályzatok készítése. A kétségtelenül „királykategóriát” jelentő számviteli szabályzatok mellett további fontos alapdokumentumokat is mindenképpen el kel készítenie a jogkövetést megcélzó cégeknek.

A kötelező szabályzatokat – értelemszerűen – el kell készíteni, illetve el kell készíttetni a megfelelő szakemberrel a jogszabályokban meghatározott határidőben, a törvényben, rendeletben meghatározott tartalommal, de természetesen az adott társaság működésének, tevékenységének sajátosságait is figyelembe kell vennünk.

A Számviteli törvény ezévi változásai a különböző, elsősorban az adózásra vonatkozó törvények változásait követve kerültek módosításra. Az egyes törvényi változások egy részénél eldönthető, hogy már a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet, de 2024. évtől kötelező az alkalmazásuk.

Idén is több jogszabályi változás történt, amely indokolja a pénzmosás elleni szabályzatok alapos átdolgozását. A változás érinti az alkalmazott kockázati besorolás módszerét, egyben előírja a partner kockázati besorolásának kötelező elvégzését, emellett több fogalmi meghatározás is pontosításra került.

Új jogszabály rendezi 2024. március 1-jétől a csaknem valamennyi munkáltatók érintő munkavédelmi bírság mértékét és feltételeit. Az új szabályozás lényeges részleteit jelentik a súlyos veszélyeztetés fogalmának új meghatározása, valamint a munkavédelmi szakemberek adatbázisának létrehozásával és működésével kapcsolatos rendelkezések.

Ahogyan azt a tavalyi évben tapasztaltuk: a kiterjesztett gyártói felelősség a bevezetésre kerülő hulladékgazdálkodási koncessziós rendszer egyik meghatározó eleme lett. A hulladékgazdálkodási szabályokhoz kapcsolódtak év végével a DRS bevezetésének szabályai, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladékokra vonatkozó új előírások is.

2024-től már kormányrendelet határozza meg a biológiailag lebomló és konyhai zöldhulladék elkülönített közösségi gyűjtésére és komposztálására, valamint a biogáz-előállításra vonatkozó szabályokat. Az igazi kihívás persze a rendszer gyakorlati üzemeltetése lesz.

A tűzvédelmi törvény év elejétől hatályos módosítása elsősorban a tűzvédelmi szabályzat készítésére és tűzvédelmi oktatás szervezésére kötelezett szervezetek körét érinti. A változás természetesen nem jelenti azt, hogy a szűkítéssel érintett szervezeteknek ne lennének kötelezettségei a munkahelyi tűzvédelem körében.

A 2024. január 1-től bevezetésre kerülő kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere (DRS) mellett talán kevésbé volt a figyelem középpontjában, ugyanakkor legalább olyan nagy jelentőségű az a jogszabály is, amely a zöld hulladék elkülönített közösségi gyűjtésére és komposztálására, valamint a biogáz-előállításra vonatkozó szabályokat határozza meg.

Külföldi vállalkozónk Magyarországra helyezné át székhelyét úgy, hogy a továbbiakban is külföldön (Romániában) folytatja tevékenységét. Melyik ország adózási törvényeit kell alkalmaznia? Nyeresége után melyik országban kell az adót megfizetnie, illetve a dolgozókra (román állampolgárok) melyik ország törvényei vonatkoznak?