Civil szervezetek beszámoló készítési kötelezettsége

Amennyiben felügyelő bizottság működik a szervezetnél, a felügyelő bizottságnak a beszámoló elfogadása előtt véleményeznie kell a beszámolót. 
A beszámolót és a közhasznúsági mellékletet, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is a döntéshozó szervnek (kuratórium, közgyűlés, küldöttközgyűlés) a tárgyévet követő év május 31-ig el kell fogadnia. Az elfogadás módját a létesítő okiratban kell szabályozni, az elfogadás tényét és az elfogadás szavazatarányát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Amennyiben a szervezetnek önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége van, annak beszámolóját is külön közzé kell tenni! 

Beszámoló formája

A beszámoló formáját a civil szervezet jellege, és az adott évet megelőző két év számviteli beszámolóiban szereplő jogszabályban nevesített a nagyságot jelző mutatóértékek határozzák meg.
A civil szervezetek, egyesületek, alapítványok könyvvezetési és beszámolási szabályait 476/2016.(XII.28.) Kormányrendelet szabályozza. A szervezeteknek tehát nemcsak a Számviteli törvény, hanem e kormányrendelet, illetve a Civil törvény (2011. évi CLXXV tv.) és a 350/2011. (XII.30.) Kormányrendelet előírásait is figyelembe véve kell évente számviteli beszámolót készíteniük. A beszámoló formáját a szervezet adott évet megelőző két év számviteli beszámolóiban szereplő

• éves összes bevétele,
• mérlegfőösszege, illetve
• az átlagosan foglalkoztatottak száma

határozza meg.

A beszámoló lehet:
1.    egyszerűsített beszámoló (PK-1042), melyet egyszeres könyvvitellel kell alátámasztani, és részei:

• egyszerűsített mérleg
• eredménylevezetés

Egyszerűsített beszámolót az a civil szervezet készíthet, mely nem rendelkezik közhasznú jogállással, és a megelőző két év beszámolójában az összes bevétele évenként nem haladja meg az 50 millió forintot.

2.    egyszerűsített éves beszámoló (PK-1042), melyet kettős könyvvitellel kell alátámasztani, és részei:

• mérleg
• eredménykimutatás
• kiegészítő melléklet

Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni a közalapítvány, a közhasznú jogállással rendelkező civil szervezet, illetve, minden más civil szervezet, ha a megelőző két év beszámolójában az összes bevétele évenként meghaladja az 50 millió forintot.

3.    éves beszámoló (Pk-1043), melyet kettős könyvvitellel kell alátámasztani és részei:

• mérleg
• eredménykimutatás
• kiegészítő melléklet
• cash-flow
• üzleti jelentés

Éves beszámolót köteles készíteni a civil szervezet, ha két egymást követő évben a mérlegfordulónapján a következő 3 mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi értékeket:

• a mérlegfőösszeg az 2.000 millió Ft-ot (2024-ig 1.200 millió Ft-ot),
• az éves összes bevétele a 4.000 millió Ft-ot (2024-ig 2.400 millió Ft-ot),
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

A 2024-es évről a beszámoló formáját a 2022-es és 2023-as beszámoló alapján a 2024.12.31-i szabályok szerint kell, de a szervezet választása szerint a 2025.01.01-től érvényes szabályok szerint is meg lehet állapítani.

A civil szervezet (az is, amely nem közhasznú jogállású) köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni és közzétenni, a beszámoló közzétételéhez kötelezően használatos nyomtatvány kitöltése részeként.

Az a szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”

A civil szervezeteknél is kötelező a könyvvizsgálat:

• 2020.január 1-jétől a könyvvizsgálói kötelezettségre vonatkozó értékhatároknál a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel és az alaptevékenységből származó éves bevétel együttes összegét kell figyelembe tekinteni. Ez azt jelenti, hogy először a 2020.-ban induló üzleti évi beszámoló esetén kellett ezt alkalmazni.
• Az értékhatár: az éves, vagy nem teljes év esetén éves szintre számított bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió Ft-ot. (479/2016 (XII.28) Korm.rendelet 16.§ (1))

A könyvvizsgálót az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor kell választani. Könyvvizsgálónak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja, vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgáló cég választható.

Közhasznúsági melléklet

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a szervezet által végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatását, valamint a közhasznúsági mutatók alakulását. Minden civil szervezetnek – nemcsak a közhasznú jogállásúaknak – az éves beszámoló mellé közhasznúsági mellékletet is kell készíteni.
 
A közhasznúsági melléklet tartalmazza:

• a tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatását,
• a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, a kapcsolódó közfeladatokat és az azokat meghatározó jogszabályhelyeket,
• ezen tevékenységek fő célcsoportjait, a tevékenységből részesülők létszámát és a tevékenység főbb eredményeit,
• a cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségviselők felsorolását,
• valamint a közhasznúság feltételeinek való megfelelés megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.

A közhasznúsági melléklet mintáját a 350/2011 (XII.30.) Kormányrendelet melléklete tartalmazza. 

Kiegészítő melléklet

A kettős könyvvitelt vezető civil szervezetek kötelesek az egyszerűsített éves beszámolójukhoz, külön mellékletként, a számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékletet csatolni. A számviteli törvény (Sztv.) szerinti kiegészítő melléklet nem azonos a civil törvény alapján kötelező kiegészítő melléklettel. 
A számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet nem része a Pk-1042 jelű beszámoló űrlapnak. A számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékletet külön dokumentumként kell csatolni a beszámoló űrlaphoz. 
A kiegészítő melléklet az éves beszámoló mérleg és az eredménykimutatás számszerű adataihoz kapcsolódó információkat tartalmazza: számviteli politika, éves beszámoló mérleg és eredménykimutatás tételeinek kiegészítése, általános és tájékoztató jellegű kiegészítések.

Letétbe helyezés, közzététel

Az elfogadott számviteli beszámolót és a közhasznúsági mellékletet május 31-ig kell az OBH-nak (Országos Bírósági Hivatal) megküldeni, ez jelenti a nyilvánosságra hozatalt, valamint, ha a szervezet saját honlappal rendelkezik, azon is közzé kell tenni, legalább három évig elérhetővé kell tenni. Előfordulhat az is, hogy a létesítő okirat más nyilvánosságra hozatali lehetőséget is tartalmaz. pl. helyi sajtóban, a szervezet székhelyén lévő hirdetőtáblán stb.., akkor eszerint is közzé kell tenni.

A beszámolók kizárólag az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített nyomtatványok legfrissebb közzétett verzióján nyújthatók be, melyek kitöltéséhez Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program szükséges.
A nyomtatványok letölthetőek.
 

Az alábbi dokumentumokat kell letétbe helyezni:
A számviteli beszámolót:

• mérleg (egyszerűsített mérleg)
• eredmény-kimutatás (eredménylevezetés)
• + kettős könyvvitel esetén: kiegészítő melléklet 
• közhasznúsági melléklet (minden civil szervezetnek el kell készíteni)
• + kötelező könyvvizsgálat esetén könyvvizsgálói jelentést

A dokumentumokat a kitöltött beszámoló nyomtatványhoz pdf formátumban lehet csatolni.
Az egyes csatolmánytípusokból fajtánként egy-egy dokumentum csatolható.

A közzététel történhet elektronikusan, az Ügyfélkapu+-on vagy Cégkapun keresztül, valamint papír alapon (eredeti aláírással) postai úton (1363 Budapest, Pf.24.) illetve személyesen az Országos Bírósági Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján (1055 Budapest, Szalay u. 16.) 
Elektronikusan megküldött beszámoló esetén, amennyiben az az Országos Bírósági Hivatal által közzétételre befogadásra kerül, a beküldő Ügyfélkapu/Cégkapu tárhelyére igazolást kap. 
Amennyiben valamely szervezet a beszámolóját postai úton küldi és igazolásra van szüksége a letétbe helyezés tényéről, úgy kísérőlevelet kell mellékelnie, amelyben kéri az igazolás kiállítását.  Az igazolások kiállítására utólagosan is van lehetőség, melyet e-mailben (civilinfo@obh.birosag.hu), vagy személyesen az OBH Nyilvántartási Irodájának ügyfélszolgálatán lehet kérni.
Az elektronikus eljárásra kötelezett civil szervezetek (közhasznú szervezet, szövetség, közalapítvány, országos sportági szakszövetség és az a civil szervezet, melynek mérlegfőösszege eléri az 50 millió Ft-ot) be az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet kizárólag elektronikusan küldhetik be.
A beszámoló nyomtatvány űrlapgarnitúrát az Országos Bírói Hivatal teszi közzé és oldalról tölthető le.

Évente külön beszámoló van és a beszámoló formája szerint is van különbség a nyomtatványok között.

A szervezet nevében a beszámolót beküldheti:
1.    törvényes képviselő - saját jogán
2.    a Cégkapu megbízott, a Cégkapu ügykezelő – saját jogán
3.    ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos meghatalmazás alapján
4.    adószakértő, adótanácsadó – meghatalmazás alapján
5.    könyvelő, könyvelő cég képviselője – meghatalmazás alapján
6.    más, benyújtásra való jogosultságát igazoló nagykorú személy - meghatalmazás alapján
Az Országos Bírósági Hivatal a civil szervezetek beszámolóit a bíróságok központi internetes honlapján elérhető közhiteles Civil Szervezetek Névjegyzékében (Névjegyzék) teszi közzé.
A beszámoló közzététele illeték- és díjmentes.

Ha a civil szervezet a beszámolóval kapcsolatos kötelezettségét - készítés, letétbe helyezés - elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság 10-900 ezer forint bírsággal sújthatja amellett, hogy kötelezi a civil szervezetet a törvénysértő állapot megszüntetésére.
Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti a számviteli beszámolójának a letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét.

Vonatkozó jogszabályok:
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII.28.) Korm. rendelet
A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet