Cikkünkben tájékoztatni szeretnénk a munkáltatókat arról, hogy 2023 végén bevezetett jogszabályi változások milyen paradigmaváltást hoztak a munkaköri alkalmasság és a munkavédelmi oktatás terén. Tárgyaljuk azokat a fontos lépéseket, amelyeket a vállalatvezetőknek érdemes megfontolniuk ezen változások fényében. A 2024-től hatályos jogszabályok alapvetően befolyásolják a munkavállalók munkaköri alkalmasságára vonatkozó kötelező dokumentumok szükségességét, valamint a munkavédelmi oktatások technikai megvalósíthatóságát.

A vendégmunkásokat foglalkoztató munkáltatóknak 2024. januárjától új idegenrendészeti szabályokkal kellett megismerkedniük, március 1-jétől pedig a munkaügyi bírságok összege is jelentősen megemelkedett ezen a téren. Mindemellett a vendégmunkásokat zömében foglalkoztató minősített kölcsönbeadókra irányadó szabályok is szigorodtak, így összességében számos többletkötelezettségre kell figyelemmel lenniük a foglalkoztatással érintett munkáltatóknak.

Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy milyen szerepet tölt be a munkavédelmi képviselő a vállalati környezetben, és milyen feladatok tartoznak a hatáskörébe. Választ kaphat arra, hogy hogyan segíti a képviselő a munkáltatókat és a munkavállalókat a biztonságos munkakörnyezet fenntartásában.

Az idei év örvendetes jogszabályváltozása alapján 2025-től megszűnik a munkáltatók azon kötelezettsége, hogy a munkaügyi iratokat és foglalkoztatási igazolásokat a munkahelyet váltott, kilépett munkavállalóra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy valamennyi korábbi, dokumentációhoz kapcsolódó kötelezettségünk megszűnt.

A köznevelési törvény rendelkezik a középiskolások kötelező 50 órás közösségi munkavégzéséről. Ebben az esetben a munka-tűzvédelmi oktatást a munkahelyen kell végezni. Kérdés, hogy az oktatást munkavédelmi végzettségű személynek kell megtartani, vagy elég ha a munkahelyi vezető tart, egy oktatást a helyi szabályok betartásáról.

Élelmiszerüzletet vezető kiskereskedő tevékenysége során a termékek szavatossági ideje lejár, megrongálódik. Van-e valamilyen limitösszeg meghatározva, ami alapján havonta leselejtezhet termékeket lejárt szavatosság vagy megrongálódás miatt? Ha igen, mekkora összegben? Milyen költségvonzata van a selejtezésnek? Milyen eljárásoknak, előírásoknak kell megfelelnie selejtezéskor?

A munkabalesethez és munkahelyi balesethez fűződő munkáltatói kötelezettség, hogy a munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor megküldeni a jegyzőkönyvet és mellékleteit a munkavédelmi hatósághoz. Ez a külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén bekövetkezett munkabalesetet követően is fennáll.

Cikkünkben betekintést nyújtunk a munkavédelmi képviselő kiválasztásának stratégiai jelentőségébe. Szeretnénk bemutatni, hogy ennek a folyamatnak az átlátható és törvényes lebonyolítása mennyire elengedhetetlen a munkáltatók számára, különös tekintettel arra, hogy 2024-től a 20 fő vagy afeletti alkalmazottat foglalkoztató cégeknek kötelező munkavédelmi képviselőt választaniuk.

2024-től az Európai Unió tagállamaiban, így Magyarországon is fenntarthatósági kritériumoknak kell megfelelniük a vállalatoknak, amelyek megsértése esetén bírságokra számíthatnak. A tavaly elfogadott ESG-törvény célja, hogy a vállalatok környezeti, társadalmi, vállalatirányítási fenntarthatóság alapján objektíven összehasonlíthatók, átláthatók legyenek.

2024-ben számos határidőt is figyelembe kell vennie annak a több ezer hazai cégnek, mely a NIS2 kibervédelmi irányelv hatálya alá esik. Mire figyeljenek a cégvezetők?