LMRA: az utolsó percben végzett kockázatértékelés

Talán pontosabb az a meghatározás, hogy tevékenység közvetlen megkezdése előtti veszélyazonosítás, melyet egy kérdőlista (csekklista) alapján az érintett munkavállaló végez. 

Az alábbiakban érdemes áttekintenünk a munkavédelmi törvény (Mvt., 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről) főbb fogalmi kereteit.

Mvt. 87. § 1/F. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.
LMRA fogalma a saját megfogalmazásunk alapján: olyan egyszerű biztonsági eljárás, amelyet ellenőrzőlista segítségével közvetlenül a cselekvést végző hajt végre, a tevékenység megkezdése előtt. (A szakirodalom proaktív eszköznek minősíti az incidensek csökkentése érdekében.)
A munkabalesetek jelentős része akkor történik, ha üzemzavar, rendkívüli esemény következik be. A gyors beavatkozás érdekében gyakran nincs elegendő idő, hogy elővegye az érintett az üzemeltetési dokumentumot, a felfokozott idegállapot miatt is jó hasznát veszi az LRMA-nak. 
A munkáltató is készíthet figyelmeztető anyagot, pl. egy kisméretű tartós műanyag lapon, melynek egyik oldalán a folyamat megkezdésénél szükséges kérdőlista, másikon pedig pl. a menekülési útvonal, gyülekezési hely feltüntetése áll, de ez nem tartozik az LMRA fogalmába.
LMRA és a kockázatértékelés között tehát jelentős különbségek vannak személyi, tárgyi és szervezési vonatkozásában, ezeket célszerű megkülönböztetni.

Személyi feltétel

A kockázatértékelés az Mvt. 54. § (6) értelmében munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. LMRA készítésénél ilyen megkötés nincs, elegendő, ha a dolgozó ismeri a munkavégzésre vonatkozó előírásokat, és a saját képességeit is, pl. feledékenységét. Pontosítását célszerű a saját tapasztalatai szerint módosítani, hogy még egyszer az adott hibát ne kövesse el.  Ahol munkavédelmi képviselőt választottak, ott készítésébe célszerű bevonni a feltételezhetően gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező munkavállalót is.

Tárgyi feltétel

Elkészítéséhez, alkalmazásánál szükséges lehetnek munkaeszközök, mérőeszközök, egyéni védőeszközök stb. (Pl. biztonsági távolságok, expozíciók mérése.) Az LRMA nem pótolja az Mvt. 39. § (2) alapján megkövetelt üzemeltetési dokumentumot vagy a gépek biztonságára vonatkozó rendeletet [16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 1. melléklet 1.7.4].

Szervezési feltétel – LMRA szabályzat?

Elképzelhető, hogy a munkáltató a belső szabályzatában kötelezi a munkát végzőt az LMRA kidolgozására. Ha a munkavállaló önként készíti el saját magának a csekklistát, és az tudomására jut a munkáltatónak, célszerű, ha felajánlja annak lektorálását. Természetesen a munkavállaló gyakran jobban tudja, hogy mely hibát követte el rendszeresen, saját vagy mások testi épségét veszélyeztetve. (Pl. műveleti sorrendet, egyes előírt paraméterek ellenőrzését, biztonsági berendezések beállítását, egyéni védőeszközök használatát.)
Az üzemeltetési dokumentumok korrekcióját szükségessé teheti egy tudomására jutott – tevékenységével összefüggő – baleset, vagy majdnem baleset (kvázi baleset), ugyanez vonatkozik az LMRA-ra is. 
Tartalmi szempontból egyértelmű, hogy jól áttekinthető és lényegre törő kell legyen, tartalmazza a korábban szerzett tapasztalatokat. Pl. létrán folytatott szerelésnél: létra megfelelő? Elcsúszás, eldőlés? 12-es kulcs és csavarlazító? Vágás elleni védőkesztyű? 

A szakirodalom az LRMA folyamatát három részre tagolja.

Ezek sorban:

• Veszélyek azonosítása, különös tekintettel a potenciális veszélyekre, melyeknek teljes kiküszöbölésére nincs lehetőség. (Pl. magasban végzett munka, egészségre káros vegyi anyagok használata.) 
• Azonosított veszélyek csökkentése, pl. egyes tényezők ellenőrzésével (elszívóberendezés működőképessége, szükséges biztonsági távolságok betartása, munkakörnyezetben lévők veszélyeztetése stb.) 
• Szükséges intézkedések megtétele. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a további munkavégzés nem folytatható, az illetékes vezetőt tájékoztatni kell a problémáról. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni az Mvt. előírását: 

63. § (1) A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.
A fentiek értelmében tehát a munkavállaló veszélyeztetheti egészségét és testi épségét, de csak bizonyos mértékig, pl. még egy képernyős munkavégzésnél is fennáll fizikai (szem, gerinc), idegrendszeri kockázat, de nem súlyosan. Amennyiben azonban mások egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, úgy a munkavégzést meg kell tagadni. (Pl. építkezésnél a lehulló anyagok veszélyeztetik a környezetben lévők testi épségét.) 

Összefoglalva: Az LRMA készítése a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt indokolt lehet.

Munkavállaló:
Közvetlenül a munka megkezdése előtt csekklista segítségével ellenőrizni tudja a személyi, tárgyi és szervezési feltételek meglétét, többek között emlékeztetve saját magát a korábban elkövetett üzemeltetési hibáira.
Munkáltató:

• előírhatja vagy szorgalmazhatja az LMRA készítését, ez utóbbit például úgy is, hogy felajánlja a hibát elkövető munkavállalójának, hogy ha saját dokumentumot készít, akkor eltekint a szankciótól;
• tarthat oktatást az LMRA készítéséről;
• szakmailag lektorálhatja az anyagot, amennyiben készítője igényli (készítését követően, időszakonként, illetve indokolt esetben, ha a tevékenység változik);
• mivel egy papírlap könnyen szennyeződhet, megsérülhet, a kivitelezését elősegítheti pl. fóliázással.