A bizalmi vagyonkezelés adójogi és számviteli elszámolásának főbb szempontjai
Olvasási idő: 4 perc
A bizalmi vagyonkezelés egy olyan jogi konstrukció, amely lehetőséget nyújt a vagyon hatékony kezelésére, védelmére és átörökítésére. A bizalmi vagyonkezelés adójogi és számviteli elszámolásának főbb szempontjait foglaljuk össze.
Vagyonrendelés adózása
A vagyonrendeléskor a vagyonrendelő átadja a vagyontárgyakat a vagyonkezelőnek. 2023. szeptember 12-től a vagyonrendelés adómentessége megszűnt, ha az átadott vagyontárgyakat piaci értékre felértékelték. Ez azt jelenti, hogy a felértékelésből származó különbözet után 15%-os személyi jövedelemadót (szja) és korlátozott mértékű szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni.
Kedvezményezettek adózása
Ha a kedvezményezett a vagyonrendeléstől számított öt éven belül jut a vagyonhoz, akkor a kapott összeg után 15%-os szja-t és korlátozott mértékű szochót kell fizetni. Öt év elteltével a kedvezményezett adómentesen juthat a tőkéhez.
Vagyonkezelő adózása
A vagyonkezelő a kezelt vagyonból származó jövedelmek után társasági adót fizet, kivéve, ha a bizalmi vagyonkezelés kizárólag pénzügyi jellegű bevételeket realizál (pl. osztalék, kamat), amelyek adómentesek lehetnek.
Számviteli szempontok
Vagyonrendelő könyvelése
A vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelésbe átadott vagyontárgyakat kivezeti a könyveiből, és a szerződés szerinti értéken tartós követelésként mutatja ki a befektetett pénzügyi eszközök között. Az átadás napján az átadott vagyontárgyak könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként, a szerződés szerinti értéket pedig egyéb bevételként kell elszámolni.
Vagyonkezelő könyvelése
A vagyonkezelő a kezelt vagyont önálló vagyontömegként, elkülönítetten tartja nyilván, és a számviteli törvény vállalkozásokra vonatkozó általános szabályai szerint számol el. A vagyonrendeléskor átvett vagyont a saját tőkén belül induló tőkeként kell kimutatni a szerződés szerinti értéken.
Kedvezményezett könyvelése
Ha a kedvezményezett egyben vagyonrendelő is, akkor a kapott hozamot a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolnia. Ha a kedvezményezett nem azonos a vagyonrendelővel, akkor a kapott hozamot véglegesen átvett pénzeszközként a rendkívüli bevételek között kell kimutatnia.
