Dr. Németh Ildikó

A kata szerint adózó vállalkozókat, vállalkozásokat a Kata törvény előírásai szerint nyilatkozattételi, bevallási, adatszolgáltatási, tájékoztatási, bizonylatkiállítási és nyilvántartás vezetési kötelezettség terheli. Cikkünk e kötelezettségek 2021. január 1-jétől hatályos szabályait foglalja össze.

Marad az adócsökkentés a Széchenyi Pihenő Kártyánál 2021. június 30-ig, így továbbra is csak 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd fizetni a SZÉP Kártyára utalt összegek után.

2020. november 27-től az Áfa tv. új szabálya alapján az adóalany élhet az adószám törlését megelőzően keletkezett, előzetesen felszámított adó tekintetében a levonási jogával, ha az adószám törlését követően az adóalany kérelmére az adószámot a NAV ismételten megállapítja.

2020. december 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak a diáknak, akinek a diákigazolványa október végén lejárt és nem tanul tovább, illetve nem helyezkedett el, és orvosi ellátásra más jogcímen sem jogosult – hívta fel az érintettek figyelmét a NAV.

A Kormány a 2020. november 4-én kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket vezetett be, melyek jellemzően akkor érvényesíthetőek, ha a vállalkozás a rendeletben meghatározott TEÁOR tevékenység(ek)et tényleges főtevékenységként végzi. Gyakori kérdés, hogy mit kell tényleges főtevékenységként figyelembe venni?

A Magyar Közlöny 2020. november 11-i számában megjelent a Kormány rendelete, amely a távmunkával kapcsolatos munkajogi, munkavédelmi és adózási szabályok eltérő alkalmazására ad lehetőséget.

2019-től a társasági adóról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy legalább két adózó – meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén – csoportos társasági adóalanyt hozzon létre. A létrehozásra irányuló kérelmet a naptári év szerinti adózók minden év november 1. és november 20. napja között nyújthatják be az állami adóhatósághoz.

Az Országgyűlés még a nyáron fogadta el azt a törvényt, amely 2021. január 1-jétől jelentősen szigorítja a kata szerinti adózás feltételeit. Vajon várható-e a szigorú szabályozás enyhítése?

Az adóhatóság nemrégiben felhívta a mezőgazdasági őstermelők figyelmét azokra a leggyakoribb hibákra, amelyeket az őstermelők a biztosítási jogviszonyuk bejelentése során a leggyakrabban vétenek.

Az üzletmenet ciklikussága számos vállalkozásnál indokolttá teheti, hogy a vállalkozás a tevékenységét és a működését bemutató éves beszámolóját a normál üzleti évtől eltérő üzleti évre készítse el. Az üzleti év meghatározása és esetleges megváltoztatása számos kérdést vet fel a gyakorlatban. Cikkünkben összefoglaltuk az üzleti évre vonatkozó számviteli szabályokat.

Gyakran hallani az első házasok kedvezményéről, amit már évek óta érvényesíteni lehet a személyi jövedelemadózásban. Ki veheti igénybe? Melyek a feltételei? Mikor és hol kell igényelni? Számos kérdés, amelyre cikkünk választ ad.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany által teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén attól függően kell a bizonylat kiállítási kötelezettségnek eleget tenni, hogy ki a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője. A közelmúlt jó ismert változásai nyomán érthetően merül fel a kérdés: milyen kötelezettségek terhelik az őstermelőt a számlaadat-szolgáltatás vonatkozásában?

A július 1-étől hatályos új Tb-törvény több ponton is felveti az átmenet lehetőségét a régi és új szabályozás vonatkozásában. Ilyen lehet például, amikor díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a biztosítási jogviszony elbírálására utólag kerül sor. Rövid cikkünk ismerteti, hogy milyen esetekben kell még az átmeneti szabályokat alkalmazni.

A társadalombiztosítási törvény fontos szabálya, hogy a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő, valamint a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának módja. Az arányos szolgálati idő számítását a főállású kisadózó nyugdíjának kiszámítása során is alkalmazni kell. Nézzük, mit jelent ez a számok tükrében július 1-jétől!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatóban hívta fel a figyelmet arra a gyakori hibára, mely szerint az online számlaadat-szolgáltatásokban a vevőként eljáró csoportos adóalany csoportazonosító száma helyett az egyes csoporttagok adószáma szerepel.

A koronavírus terjedése következtében kialakult helyzetben számos vállalkozásnál elkerülhetetlenné vált a csoportos létszámcsökkentés. Gyakori kérdés, hogy a csoportos létszámcsökkentés esetében miként kell figyelembe venni a felmondási védelemre vonatkozó szabályokat, illetve jár-e végkielégítés a csoportos létszámcsökkentéssel érintett munkavállalóknak.

A koronavírus-járvány számos vállalkozást hozott nehéz helyzetbe. A vállalkozások jelentős része a Kormány célzott intézkedéseivel jelentős támogatásban részesült, de még így is vannak olyanok, akiknek nehézséget jelent az adófizetési kötelezettség határidőben történő teljesítése. Ezeknél a vállalkozásoknál célszerű mérlegelni a fizetési könnyítési lehetőségeket, melyeket a Kormány a veszélyhelyzetre tekintettel átmenetileg két újabb lehetőséggel bővített.

A koronavírus járvánnyal összefüggő rendeleti jogalkotás keretében még áprilisban felfüggesztésre került az idegenforgalmi adó, így azt a szálláshelyeknek 2020. április 26-tól év végig sem beszedniük, sem befizetniük nem kell az önkormányzat felé. Az adóbevallási kötelezettség azonban változatlanul megmaradt.

A koronavírus terjedése következtében kialakult helyzet számos vállalkozást hozott nehéz helyzetbe. A cégek és más foglalkoztatók jelentős részénél elkerülhetetlen lesz a munkavállalói létszám csökkentése. A jogalkotó ezekre az esetekre dolgozta ki a munkajogilag csoportos létszámcsökkentésnek nevezett szabályrendszert.

A Kormány 2020. május 28-án kihirdetett rendelete folytán fizetési haladékot kapnak tartozásaik rendezésére a felszámolási eljárással fenyegetett cégek, valamint felfüggesztésre és esetlegesen megszüntetésre is kerülhetnek a kényszertörlési eljárások.

Előfordulhat, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás bértámogatásának megítélését követően a munkavállaló munkaideje – akár pozitív, akár negatív irányban – változik. A kérdés, hogy érinti-e a munkaidő utólagos változása a bértámogatás igénybe vételét?

A veszélyhelyzet 2020. március 11-én történő elrendelése utáni időszakban a veszélyhelyzetre tekintettel indult fizetés nélküli szabadság esetén a munkavállalónak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultsága megszűnt. Egy 2020. április 22-én hatályba lépett rendelet azonban visszamenőlegesen visszaállította a jogosultságot. Mit jelent ez pontosan a gyakorlatban?

A helyi iparűzési adó bevallásának és befizetésének határideje a 140/2020. Korm. rendelet alapján meghosszabbításra került. Érdemes végiggondolni, hogy milyen hatással jár a bevallás benyújtásának az eredeti határidőt, azaz 2020. május 31. napját követő benyújtása.

A koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetben számos munkáltatónál előfordul, hogy a munkavállaló úgy megy fizetés nélküli szabadságra, hogy az ennek következtében fennálló egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a munkáltató átvállalja a munkavállalótól. Gyakori kérdésként merül fel, hogy adó- és járulékmentes-e az átvállalt járulék?

A koronavírus okozta gazdasági helyzetre reagálva meghozott intézkedések egyike volt az a kormányrendelet, amely meghatározott ágazatok számára adó- és járulékkedvezményeket engedélyezett. A kedvezmény feltétele ugyanakkor, hogy az adózó a TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végezze. Mit is jelent ez?

Gyakran előfordul, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg külföldi tanulmányokat folytat. Bizonyos esetekben ez azt eredményezi, hogy a társas vállalkozó többes jogviszonyban álló társas vállalkozónak minősül, és ennek megfelelően kell teljesíteni a járulékkötelezettséget. A külföldi tanulmányok azonban nem minden esetben eredményeznek többes jogviszonyt.

Gyakran előfordul, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg külföldi tanulmányokat folytat. Bizonyos esetekben ez azt eredményezi, hogy a társas vállalkozó többes jogviszonyban álló társas vállalkozónak minősül, és ennek megfelelően kell teljesíteni a járulékkötelezettséget. A külföldi tanulmányok azonban nem minden esetben eredményeznek többes jogviszonyt.

A társasági adóról a kisvállalati adóra történő áttérés esetén gyakori kérdésként merül fel, hogy mi a sorsa a társasági adóalanyiság időszakában képződött eredménytartaléknak. Kötelező-e az osztalék kivétele a kisvállalati adóra történő áttérést megelőzően?

A társasági adóról a kisvállalati adóra történő áttérés esetén gyakori kérdésként merül fel, hogy mi a sorsa a társasági adóalanyiság időszakában képződött eredménytartaléknak. Kötelező-e az osztalék kivétele a kisvállalati adóra történő áttérést megelőzően?

A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi hogy a foglalkoztatott a munkáltatóval történő közös megegyezés alapján egyfajta „extra” szabadságként, fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkáltató nem fizet utánunk, biztosítási jogviszonyunk szünetel és nem vehetőek igénybe a társadalombiztosítási ellátások. Ekkor bizony nekünk, „magunk után” kell mindezt megfizetnünk. Nézzük meg pontosan, hogyan!

A társadalombiztosítási szabályok lehetővé teszik, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemélytől más személy vagy szervezet átvállalhassa. Az átvállaláshoz szükséges a magánszemély hozzájárulása, illetve az állami adóhatóság jóváhagyása. Gyakori kérdésként merül fel, hogy adó- és járulékmentes-e az átvállalt járulék?