Mit jelent a tényleges főtevékenység a veszélyhelyzetben?

Dr. Németh Ildikó Dátum Legutoljára frissítve: 2020.04.07

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1478 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A koronavírus okozta gazdasági helyzetre reagálva meghozott intézkedések egyike volt az a kormányrendelet, amely meghatározott ágazatok számára adó- és járulékkedvezményeket engedélyezett. A kedvezmény feltétele ugyanakkor, hogy az adózó a TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végezze. Mit is jelent ez?

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet határozza meg azokat a TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tényleges főtevékenységeket, amelyek a koronavírus terjedésének következményeként kialakult veszélyhelyzetben érvényesíthető adó- és járulékkedvezményekre jogosítanak. Gyakori kérdés, hogy mit kell tényleges főtevékenységként figyelembe venni, és ezt hogyan kell igazolni?

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), mely a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről rendelkezik, TEÁOR és TESZOR számra történő hivatkozással tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek a Rendeletben meghatározott kedvezmények érvényesítésére jogosítanak.

A kedvezményre jogosító tevékenységek:
a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14),
k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60),
l) utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
m) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04), ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak,
n) belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30).

A kedvezmények érvényesítésének feltétele, hogy az adózó – a költségvetési szerv kifizetők kivételével – a TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végezze.

Figyelem! A költségvetési szerv kifizetők e feltételek fennállása esetén sem jogosultak a kedvezmények érvényesítésére!

A Rendelet szerint tényleges főtevékenységnek a Rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak a Rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.

A Rendelet 2020. március 24. napján lépett hatályba, tehát az ezt megelőző hat hónapban elért bevételt kell figyelembe venni. A Rendelet alapján egyelőre nem állapítható meg egyértelműen, hogy a megelőző hat hónapot pontosan hogyan kell számítani.

Valószínűsíthető, hogy az általános határidő számítási szabály alapján kell eljárni, mely szerint a hónapokban megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hónap utolsó napján. Célszerű azonban az állami adóhatóság honlapját figyelemmel kísérni, és az erre vonatkozó adóhatósági tájékoztatást megvárni.

Fentiek figyelembevételével, ha például az adózó 2020. március 24. napját megelőző hat hónapban végzett a Rendeletben meghatározott TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított kedvezményezett tevékenységet, és az abból származó bevétele az adott időszakban a teljes bevételhez viszonyítva a legtöbb volt, de nem érte el a bevétel 30 százalékát, akkor az adózó a Rendeletben meghatározott kedvezményekre nem lesz jogosult. Ugyanúgy nem lesz jogosult a kedvezmények érvényesítésére az adózó, ha a Rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban végzett kedvezményezett tevékenységet, de az abból származó bevétele kevesebb, mint a nem kedvezményezett tevékenységből származó bevétele. Ez utóbbi esetben nincs jelentősége annak, hogy a Rendeletben meghatározott TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított kedvezményezett tevékenységéből származó bevétele eléri-e a teljes bevétel 30 százalékát vagy sem.

Fontos, hogy a kedvezmények érvényesíthetősége szempontjából nem releváns, hogy az adóhatósági nyilvántartásban az adózónak milyen főtevékenysége van bejelentve. 

Az adóhatósági tájékoztatás szerint a Rendeletben meghatározott kedvezmények az adóbevallás(ok)ban érvényesíthetőek, és az adóbevallás(ok) benyújtásával egyidejűleg nem szükséges a kedvezmények érvényesíthetőségéhez semmilyen igazolás, amelyet az adóhatóság részére meg kellene küldeni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kelljen az adózónak olyan dokumentummal rendelkeznie, amely alátámasztja, hogy az adózó a kedvezmény érvényesítésére jogosult. Ez különösen azért is igaz, mert az adózás rendjéről szóló törvény 77. § (1) bekezdése szerint a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is – úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

A kedvezmények érvényesítéséhez az adózónak – a kedvezmény igénybe vételekor, tehát már az adóbevallás benyújtásakor – olyan dokumentummal kell rendelkeznie, amely alátámasztja a kedvezmény érvényesítését, de azt kizárólag egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során kell az adóhatóság részére bemutatni.

(Április 5-én hatályos állapot)