Minden, amit tudni érdemes az első házasok kedvezményéről

Az első házasok kedvezményével 2015. január 1-jétől az arra jogosult magánszemély csökkentheti az összevont adóalapját – akár már év közben is, az adóelőleg megállapításakor – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a családi kedvezményt megelőző sorrendben. Ez utóbbi azért fontos, mert, ha a magánszemély mindkét kedvezményre jogosult és nincs elegendő adóalapja, akkor lehetősége van családi járulékkedvezményt igénybe venni, ha a családi kedvezményt az Szja törvény szerint – adóalap hiányában – már nem tudja érvényesíteni.

Az első házasok kedvezményéről a személyi jövedelemadóról szóló törvény 29/C. §-a rendelkezik.

Az első házasok adókedvezményére jogosultak

Az első házasok kedvezményének érvényesítésére a házaspár akkor jogosult, ha 2014. december 31-ét követően került sor – akár belföldön, akár külföldön – a házasságkötésre és legalább egyiküknek ez az első házassága. Mindez azt jelenti, hogy a házaspár azon tagja is jogosult e kedvezmény érvényesítésére, megosztására, akinek nem ez az első házassága. 

A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdése alapján a házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, ezért a házastárs kifejezés alatt az első házasok kedvezményének érvényesítésekor a bejegyzett élettársat is érteni kell. 

Fontos megjegyezni, hogy miután a kedvezmény igénybevétele nincs életkorhoz kötve, nincs akadálya annak sem, hogy akár a szenior korosztályba tartozó „ifjú pár” vegye igénybe azt, ha legalább az egyik fél az első házasságát köti, és van az összevont adóalapba tartozó jövedelmük.

Az első házasok kedvezményének mértéke

A házastársak által együttesen érvényesíthető első házasok kedvezményének összege jogosultsági hónaponként 33.335 forint, ami azt jelenti, hogy az általuk fizetendő adó összege 5 ezer forinttal csökken. 

Az első házasok kedvezményével az arra jogosult magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti.

Az első házasok kedvezmény érvényesíthetőségének időszaka

A kedvezmény érvényesíthetősége szempontjából jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az a házaspár, aki 2020. január 13-án kötött házasságot, a kedvezményt 2020 februárjától 2022 januárjáig érvényesítheti. 

Miután a kedvezmény csak a házassági életközösség fennállása alatt érvényesíthető, ezért értelemszerűen megszűnik a jogosultság a 24 hónapos időszakon belül, ha a házaspár elválik, vagy az egyik fél meghal. 

Az első házasok kedvezmény megosztása

Az első házasok kedvezményét a házastársak közösen érvényesíthetik. Ez történhet úgy, hogy a 33.335 forint összeget döntésük szerint megosztják egymás között, vagy úgy, hogy a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. Közös érvényesítés esetén a házaspár együttesen 5000 forinttal kevesebb adót fizet havonta. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.

Az első házasok kedvezmény igénybevételének feltétele

A kedvezmény igénybevételének feltétele a házastársak adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozata, amely tartalmazza, a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket, vagy hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe.

Az első házasok kedvezményének és a családi kedvezmény együttes érvényesítése

Amennyiben a magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt is érvényesíteni kívánja, akkor először a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, majd az első házasok kedvezményét, végül a családi kedvezményt érvényesítheti.

Az első házasok kedvezmény érvényesítése az adóelőleg levonásnál

Az első házasok kedvezményét a házastársak már év közben is igénybe vehetik az adóelőleg megállapítása során. 
Amennyiben a magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt is szeretné érvényesíteni az adóelőleg megállapítása során, akkor a magánszemély adóelőleg-alapjából a kifizetőnek először le kell vonnia a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, majd le kell vonni az első házasok kedvezményét, majd a fennmaradó részt – annak mértékéig – csökkentheti az igénybe venni kívánt családi kedvezmény összegével. Amennyiben az adóelőleg-alap elfogyott, de van még felhasználatlan családi kedvezmény, akkor a különbözet 15 százaléka családi járulékkedvezmény jogcímén vehető igénybe, de maximum a családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető járulék megállapított összegéig.

Az összevont adóalapba tartozó, munkáltatótól, kifizetőtől származó bevétel esetén a magánszemély a kedvezmények érvényesítésére, közös érvényesítésére vonatkozó adóelőleg nyilatkozatot adhat az adóelőleget megállapító munkáltató, illetve az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető számára. 

Rendszeres bevételnek kell tekinteni a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást. Rendszeres bevételt juttató kifizetőnek minősül – többek között – az a megbízó, aki rendszeresen juttat megbízási szerződés alapján díjat a magánszemélynek. Az adóelőleg megállapítása szempontjából munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a nyilatkozat ilyen esetben is megtehető.

Amennyiben a magánszemély olyan kifizetőtől kap jövedelmet, amely nem minősül adóelőleget megállapító munkáltatónak, vagy rendszeres bevételt juttató kifizetőnek, akkor ebben az esetben nem lehet a kifizetőtől a kedvezmények érvényesítését kérni.

A magánszemély adóelőleg nyilatkozatot esetenként vagy az egész adóévre visszavonásig adhat.

A munkáltató (a kifizető) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni. Abban az esetben, ha a magánszemély év közben úgy dönt, hogy nem kívánja az első házasok kedvezményének érvényesítését, akkor erre irányuló módosítását új adóelőleg nyilatkozatban kérheti. Erre sor kerülhet egyrészt amiatt, mert a házassági életközösség megszakad, másrészt amiatt, hogy a kedvezmény teljes összegét inkább a házastárs érvényesíti. 

Az adóelőleg megállapítása során az első házasok kedvezményét a házastársak az összeg felosztásával közösen is igénybe vehetik. 

Fontos, hogy a magánszemély az adóelőleg nyilatkozatát jogszerűen tegye meg, ugyanis a valótlan nyilatkozatra tekintettel pótlólagos fizetési kötelezettsége keletkezik, továbbá a befizetési kötelezettség 12 százalékát különbözeti-bírság jogcímen kell megfizetnie. Ezt az összeget a bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetni és megfizetni. Nem kell a különbözeti bírságot megfizetni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.

Az adóelőleg-nyilatkozat elérhető a NAV honlapján az „Adóelőleg-nyilatkozatok 2020.” menüpont alatt, illetve gyorsan elkészíthető az ADÓELŐLEG NYILATKOZAT ALKALMAZÁS használatával, amely a következő linken érhető el.

2020. január 2-ától az ügyfélkapu regisztrációval, telefonos azonosítással vagy e-személyi igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek az adóelőleg-nyilatkozatot elektronikus formában is megtehetik. A webes nyomtatványok a NAV honlapján az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban érhetőek el.

dr. Németh Ildikó

(Lezárva: 2020. október 21.)