Naptári év vagy üzleti év?
Olvasási idő:
Az üzletmenet ciklikussága számos vállalkozásnál indokolttá teheti, hogy a vállalkozás a tevékenységét és a működését bemutató éves beszámolóját a normál üzleti évtől eltérő üzleti évre készítse el. Az üzleti év meghatározása és esetleges megváltoztatása számos kérdést vet fel a gyakorlatban. Cikkünkben összefoglaltuk az üzleti évre vonatkozó számviteli szabályokat.
Mit jelent az üzleti év és az eltérő üzleti év?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 11. §-a szerint az üzleti év az az időtartam, amelyről egy vállalkozásnak beszámolót kell készítenie.
Az üzleti év időtartama – főszabály szerint – megegyezik a naptári évvel, tehát január 1-jétől december 31-éig tart. Ennek megfelelően az üzleti év időtartama – szintén főszabály szerint – 12 naptári hónap.
Lássuk a kivételeket!
A jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az alapítása időpontjától (létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak az üzleti év, függetlenül annak időtartamától. Ez az ún. előtársasági időszak.
Az üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb időtartamú lehet:
- az előtársasági időszakot követő üzleti év esetében;
- a naptári évről a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve az üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor;
- a beszámolóban rögzített adatoknál forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára való áttéréskor.
A számviteli szabályok szerint üzleti évnek minősül:
- az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő új vállalkozónál az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak;
- az átalakulás, egyesülés, szétválás során megszűnő vállalkozónál az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.
Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.
A felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.
A végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.
A kisadózó vállalkozások esetében is sajátos az üzleti év meghatározása. Amennyiben a vállalkozó (közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég és ügyvédi iroda) a kisadózásra történő áttérést megelőzően a számviteli törvény hatálya alá tartozott, akkor az üzleti év az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az adóalanyiság létrejöttét megelőző napig terjedő időszak. Ha pedig a kisadózó vállalkozás (közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég és ügyvédi iroda) átkerül (visszakerül) a számviteli törvény hatálya alá, akkor az üzleti év a visszatérés időpontjától a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.
Ki választhat eltérő üzleti évet?
Eltérő üzleti évet lényegében minden vállalkozó választhat, amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszi.
Nem választhat eltérő üzleti évet:
- a hitelintézet,
- a pénzügyi vállalkozás,
- a biztosító.
Nem térhet el az üzleti év a naptári évtől akkor sem, ha a vállalkozó mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készít.
Mikor van lehetőség áttérni eltérő üzleti évre?
Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására a létesítő okirat módosítása mellett van lehetőség:
- három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy
- a konszolidálásba történő bevonáskor, vagy
- az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén.
Hogyan valósítható meg áttérés esetén az összehasonlíthatóság elve?
Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén – vagyis amikor a vállalkozás a naptári évtől eltérő üzleti évre áll át vagy már eltérő üzleti éve mérlegfordulónapját változtatja meg – az átállás évében készülő beszámoló nem 12 naptári hónapról készül, így annak összehasonlíthatósága mind az előző időszakok, mind az utána következő időszak adataival nehézségeket jelenthet.
Tekintettel arra, hogy az egymást követő üzleti évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani, illetve a mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát, így ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és indokolni kell.
Az összehasonlíthatóság összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén is nehézséget jelenthet, mivel az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját az anyavállalat éves beszámolójának üzleti évéről kell elkészíteni. Amennyiben az anyavállalat leányvállalatainak üzleti éve eltér az anyavállalat éves beszámolójának üzleti évétől, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti éve lehet a leglényegesebb leányvállalat vagy a leányvállalatok többsége beszámolójának üzleti éve is. Ez esetben az eltérés tényét és annak indokait az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni. Ezen túlmenően közölni kell az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében az eszközökkel, a forrásokkal, a pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásával kapcsolatos olyan lényeges események hatását, amelyek az anyavállalati éves beszámoló mérlegfordulónapja és az összevont (konszolidált) mérleg fordulónapja közötti időszakban következtek be.
Hol kell bejelenteni az üzleti év mérlegfordulónapjának változását?
Amennyiben egy gazdálkodó szervezet megfelel a feltételeknek, és úgy dönt, hogy megváltoztatja az üzleti év mérlegfordulónapját, akkor a mérlegfordulónap megváltozásáról hozott döntésétől számított 30 napon belül köteles azt a cégbíróságnál bejelenteni, mivel a cégjegyzék a cég üzleti évének mérlegfordulónapját is tartalmazza, feltéve, hogy az üzleti év eltér a naptári évtől. Vagyis, ha a cégjegyzék nem tartalmaz ilyen adatot, akkor az adott vállalkozás üzleti éve megegyezik a naptári évvel.
A cégbíróság az ún. „egyablakos rendszeren keresztül” közli az adóhatósággal a mérlegfordulónapot, ha a vállalkozás a naptári évtől eltérő üzleti évet választ, tehát az adóhatóság felé külön bejelentési kötelezettséget nem kell teljesíteni.
Adótanácsadói javaslat
Amennyiben egy vállalkozásnál a működés jellemzői, különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye alapján felmerül a naptári évről az üzleti évre történő áttérés, akkor érdemes olyan mérlegfordulónapot választani, amelynek figyelembevételével megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a vállalkozás jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.
