Mi tegyünk az eredménytartalékkal a kisvállalati adóra történő áttéréskor?
Olvasási idő: 3 perc
A társasági adóról a kisvállalati adóra történő áttérés esetén gyakori kérdésként merül fel, hogy mi a sorsa a társasági adóalanyiság időszakában képződött eredménytartaléknak. Kötelező-e az osztalék kivétele a kisvállalati adóra történő áttérést megelőzően?
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kiva törvény) nem rendelkezik arról, hogy a kisvállalati adóra történő áttérés esetén a társasági adóalanyiság időszakában képződött adózott eredményt (eredménytartalékot) osztalékként ki kellene fizetni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján a 2016. üzleti évtől osztalékként az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék fizethető ki (Szt. 39. § (3) bekezdése). Érdemes megemlíteni, hogy a korábban hatályos számviteli szabályozás éppen fordítva írta ezt elő, a tárgyévi adózott eredményt, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményt lehetett kifizetni osztalékként.
A társaság által megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban. (Az adott üzleti év adózott eredményét a következő üzleti év nyitása után az eredménytartalékba át kell vezetni, a beszámoló elfogadásakor az osztalék fedezete már az eredménytartalékban szerepel.)
Amennyiben a kisvállalati adó alanya a korábbi társasági adóalanyisága időszakában keletkezett adózott eredménye, illetve (szabad) eredménytartaléka terhére határoz az osztalékfizetésről, ennek összege nem képezi a kisvállalati adó alapját, tekintettel a Kiva törvény 20. § (3) bekezdés b) alpontjában foglalt rendelkezésre, mely szerint az adóalap megállapításakor nem kell növelő tételként kell figyelembe venni a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot. A Kiva törvény 23. § (2) bekezdés b) pontja arról is rendelkezik, hogy ezen összeget az adóelőleg megállapítás során sem kell figyelembe venni.
A kisvállalati adókötelezettség szempontjából tehát jelentősége van annak, hogy mely időszakban képződött eredménytartalék terhére fizet a társaság osztalékot, de a számviteli szabályok változására figyelemmel az osztalék forrásául a teljes (az adott adóévi adózott eredménnyel már kiegészített) eredménytartalék szolgál.
Az adókötelezettség megfelelő teljesítése ellenőrzése céljából természetesen az adóalanynak megfelelően igazolnia szükséges, hogy mely időszakban képződött eredménytartalék terhére történt a kifizetés.
dr. Németh Ildikó
jogász és adótanácsadó
A kisadózói adóalanyiság megszűnése szigorúbb feltételekhez kötött, különös tekintettel a közteherviselésre és az extraprofit adókra vonatkozó változásokra. Ezeket a szabályokat a 441/2022. (XI. 7.) kormányrendelet határozta meg, amit 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emeltek. A változások részleteit részletesen ismertetjük a Menedzser Praxis Adó- és Tb Különszámában. Ismerje meg az új adózási gyakorlatot és legyen felkészült a szabályozások kapcsán! Kattintson most a kiadványra, amit már több mint 10 ezren töltöttek le!
