Mégis biztosított a fizetés nélküli szabadság?

A koronavírus terjedése következtében kialakult helyzetben számos munkavállaló fizetés nélküli szabadságra kényszerült. A fizetés nélküli szabadság hatással van a munkavállaló társadalombiztosítási jogállására, mivel a fizetés nélküli szabadság ideje alatt – néhány kivétellel – szünetel a biztosítás. 

Ilyen kivétel, ha:

- a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy 
- a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, vagy
- a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
Amennyiben a munkavállaló a kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor a biztosítása nem szünetel.

A biztosítás szünetelésének azért van jelentősége, mert annak időtartama alatt nem vehetőek igénybe a társadalombiztosítási ellátások.

Amennyiben a munkavállaló a kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor a biztosítása nem szünetel, tehát változatlanul jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra.

Amennyiben azonban a munkavállaló nem a kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot (pl. a koronavírus miatt elrendelt iskolabezárások miatt kell a gyermekéről/gyermekeiről személyesen gondoskodnia), akkor a biztosítása szünetel, tehát nem jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére. 

Lényegében a veszélyhelyzet 2020. március 11-én történő elrendelése utáni időszakban az a helyzet állt elő, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel indult fizetés nélküli szabadság esetén a munkavállalónak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultsága megszűnt. Fontos, hogy a jogosultság a fizetés nélküli szabadság kezdő napjától szűnt meg, mivel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény értelmében a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazható az a rendelkezés, amely az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságot a biztosítási jogviszony megszűnését követően még egy meghatározott ideig (passzív jogon) biztosítja.

Ahhoz, hogy a munkavállaló a veszélyhelyzetre tekintettel indult fizetés nélküli szabadság időtartama alatt is, folytatólagosan jogosult legyen az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, egészségügyi szolgáltatási járulékot kellett fizetnie, amelynek összege havonta 7.710 forint, illetve naponta 257 forint.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében a munkavállalónak legkésőbb a kötelezettség keletkezésétől, vagyis a fizetés nélküli szabadság kezdő napjától számított 15 napon belül be kellett jelentkeznie az állami adóhatósághoz a 20T1011 számú adat- és változásbejelentő lap – személyesen, postai úton, illetve az ügyfélkapun keresztül történő – benyújtásával. Amennyiben a magánszemély rendelkezik PIN-kóddal, akkor a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerének használatával telefonon is bejelentkezhetett. 

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a Kormány segítséget kívánt nyújtani azon munkavállalóknak, akik a veszélyhelyzetre tekintettel kényszerültek fizetés nélküli szabadságra, és kötelezetté váltak az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ennek eredményeként jelent meg, és 2020. április 22. napján hatályba is lépett a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, ami úgy rendelkezett, hogy a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

E rendelkezés alapján visszamenőlegesen változott a veszélyhelyzetre tekintettel fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalók helyzete. A változás azt jelenti, hogy ezen munkavállalók a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától, azaz 2020. március 11. napjától jogosulttá váltak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A változás egyben azt is jelenti, hogy az érintett munkavállalóknak 2020. március 11. napjától kezdődően, a fizetés nélküli szabadság időtartamára nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetniük.

Az adóhatósági tájékoztatás szerint, ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. Korm. rendelet hatályba lépése, azaz 2020. április 22. előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és a járulékot megfizette, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adóvisszatérítés törvényi feltételei.

A 140/2020. Korm. rendelet rendelkezett továbbá arról, hogy a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló után 2020. május 1-jétől köteles a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhót követő hónap 12. napjáig a ’08-as bevallásban megállapítani és bevallani. Az így megállapított és bevallott járulékot a főszabálynak megfelelően a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Ha azonban ezen fizetési kötelezettség teljesítése a munkáltatónak nehézséget okoz, akkor a 140/2020. Korm. rendelet szerint a munkáltató fizetési halasztásra irányuló kérelmet nyújthat be az állami adóhatósághoz, melynek alapján az állami adóhatóság engedélyezi, hogy a megállapított és bevallott egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenleg (vagyis a cikk lezárásának időpontjában, 2020. május 25. napján) hatályos rendelkezés szerint a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló a veszélyhelyzet fennállásának időszakában jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. Ennek megfelelően a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól megszűnik a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. 

Ahhoz, hogy a munkavállaló folytatólagosan jogosult legyen az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő naptól egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, melynek teljesítése érdekében a munkavállalónak legkésőbb a kötelezettség keletkezésétől, vagyis a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő naptól számított 15 napon belül be kell majd jelentkeznie az állami adóhatósághoz a fent leírtak szerint, feltéve, hogy jelen cikk lezárását, 2020. április 25. napját követően nem kerül kihirdetésre eltérő jogszabályi rendelkezés.

Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a Kormány rendelkezése nem érintette a veszélyhelyzetre tekintettel fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló biztosításának szünetelését. Tehát ez az időszak nem lesz figyelembe vehető a nyugellátásra jogosító szolgálati idő számításakor.