Félúton a régi és új tb-törvény között
Olvasási idő: 5 perc
A július 1-étől hatályos új Tb-törvény több ponton is felveti az átmenet lehetőségét a régi és új szabályozás vonatkozásában. Ilyen lehet például, amikor díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a biztosítási jogviszony elbírálására utólag kerül sor. Rövid cikkünk ismerteti, hogy milyen esetekben kell még az átmeneti szabályokat alkalmazni.
2020. július 1. napján hatályba lépett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény, vagyis az új Tbj.. Az új törvény sajátos szabályait több cikkünkben is ismertettük. Több olyan új szabály is van, amely az átmenetet biztosítja a régi és az új Tbj. között. Rövid írásunk bemutatja, milyen esetekben kell az átmeneti szabályokat alkalmazni.
Az új Tbj. 99. §-a szerint a régi Tbj. 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.
Az új Tbj. 100. § (1) bekezdése arra az esetre állapít meg átmeneti szabályt, amikor díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a biztosítási jogviszony elbírálására utólag kerül sor. Ilyen esetben, ha a biztosítási jogviszony elbírálására 2020. június 30. napját követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július 1-jét megelőző nap, akkor
- a biztosítási jogviszony 2020. július 1-je előtti napjaira a régi Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni, míg
- a biztosítási jogviszony 2020. június 30-át követő napjaira az új Tbj. szabályait kell alkalmazni.
Fontos, hogy ilyen esetben a társadalombiztosítási kötelezettséget az új Tbj. szabályai szerint kell teljesíteni.
Példa a régi és új szabályok közötti átmenetre
A magánszemély (aki nem saját jogú nyugdíjas) 2020. június 1. napjától 2020. július 20. napjáig megbízási jogviszonyban állt, és e jogviszony alapján 180.000 Ft megbízási díj illeti meg A magánszemély az adóelőleg megállapításhoz tett nyilatkozatában arról nyilatkozik, hogy nem alkalmaz tételes költségelszámolást. A járulékfizetési kötelezettséget az alábbiak szerint kell megállapítani:
A járulékalapot képező jövedelem 180.000 x 0,9 = 162.000 Ft.
A járulékalapot képező jövedelem egy naptári napra jutó összege 162.000 / 50 = 3.240 Ft.
A járulékalapot képező jövedelem egy naptári napra jutó összege eléri a minimálbér harminc százalékának egy naptári napra jutó részét, vagyis az 1.610 Ft-ot, tehát a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján létrejön a biztosítási jogviszony.
Június:
A június hónapra jutó járulékalap 3.240 x 30 = 97.200 Ft.
A június hónapra fizetendő 10 százalékos nyugdíjjárulék 97.200 x 0,1 = 9.720 Ft, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék 97.200 x 0,07 = 6.804 Ft.
Július:
A július hónapra jutó járulékalap 3.240 x 20 = 64.800 Ft.
A július hónapra fizetendő 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék 64.800 x 0,185 = 11.988 Ft.
A Tbj. 30. §-a szerint a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, a jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor. Az új Tbj. 100. § (2) bekezdése szerint, ha e rendelkezés alapján 2020. július 1-jét megelőző időszakra keletkezik járulékalapot képező jövedelem, akkor az adott időszakban hatályos Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az új Tbj. 102. §-a szerint a prémium évek programban részt vevő és a különleges foglalkoztatási állományban lévő személyek esetében a régi Tbj. 2020. június 30-án hatályos szabályait kell alkalmazni.
(Lezárva: 2020. augusztus 3.)
2024. január 1-jétől számos változás lépett életbe a foglalkoztatási szférában. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege emelkedett, 11,300 forint, napi szinten pedig 380 forint. Ez az intézkedés az egészségügy finanszírozásának részét képezi, és az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést biztosítja. Az egyszerűsített foglalkoztatás terén is változások történtek. Ezentúl a fizetendő közteher a szociális hozzájárulási adóként értelmezhető, és kifejezetten az Efo tv. rendelkezéseinek van alárendelve. Fontos megjegyezni, hogy az eddigi Szocho tv.-re vonatkozó mentességek és kedvezmények ezen közteher vonatkozásában nem alkalmazhatók. Az adókötelezettség teljesítésekor az Efo tv. szigorúbb előírásait kell figyelembe venni, és ez a változás 2024. január 1-jétől érvényes. A rendszer átalakítása célja a foglalkoztatási környezet hatékonyabbá tétele és a szociális hozzájárulási adók átláthatóbbá tétele. Legyen mindig naprakész az adó- és tb-változásokkal kapcsolatban! Kattintson most, és töltse le ingyenesen a Menedzser Praxis legfrissebb Adó és Tb Különszámát!
