A nyugdíjas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége az új Tbj. alapján

A régi és az új Tbj. szerint is kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak az a személy minősül, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjas személyként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó jogállását nem befolyásolja, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Lényeges kérdés, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak, mert ez alapozza meg a kedvező járulékfizetési szabályok alkalmazhatóságát.

Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki
1.    a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is);
2.    szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban;
3.    a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban);
4.    egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban;
5.    a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban
részesül.

Az új Tbj. a biztosítottnak minősülő személyek közül kiemelte a kiegészítő tevékenységet folytató személyeket, vagyis a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozót is.

A módosítás jelentősége abban áll, hogy biztosítási jogviszony hiányában 2020. július 1-jétől nem terheli a saját jogú nyugdíjas egyéni és társas vállalkozót a 10 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség, illetve nem terheli egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozót, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozást az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.

Az új Tbj. átmeneti szabálya szerint a régi Tbj. 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozó 2008-as havi adó- és járulékbevallásban kell bevallani.

A nyugdíjas társas vállalkozóval összefüggő járulékkötelezettséget a Tbj. szabályai szerint úgy kell teljesíteni, hogy:
–    a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett június havi járulékalapot képező jövedelemből a 10 százalékos nyugdíjjárulékot le kell vonni, és
–    a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után június hónapra a 7.710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetni.

A június hónapra vonatkozó 2008-as havi adó- és járulékbevallásban a társas vállalkozásnak a járulékokat fel kell tüntetni, és június 12-ig a befizetést is teljesíteni kell.

A nyugdíjas egyéni vállalkozónak 2020. II. negyedévre vonatkozóan a havi 7.710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot a negyedévet követő hónap, vagyis július 12-éig be kell fizetni. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem. A 2020. június 30-ig terjedő időszakra a saját személyére vonatkozó járulékait (nyugdíjjárulék és egészségügyi szolgáltatási járulék) az egyéni vállalkozónak a 2020. évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban kell majd szerepeltetni.

Az új Tbj. szerint az egyéni vállalkozó köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú nyugellátást, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyt (nyugdíjat), egyházi jogi személytől nyugdíjat vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékot, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére, illetve annak folyósítását megszüntették (szüneteltették). A bejelentési kötelezettséget a megállapítás, megszüntetés időpontját követő 15 napon belül kell teljesíteni.

Érdemes megemlíteni, hogy 2020. július 1-jével hatályon kívül helyezésre került a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 83/B. §-a, amely szerint a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy, valamint a legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas nő az ellátás folyósítása mellett egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatott, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát. Ilyen esetben a nyugdíj folyósítását az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kellett szüneteltetni. Ezen rendelkezés hatályon kívül helyezésével lényegében az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt és után is korlátozás nélkül folytathatnak vállalkozói tevékenységet a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók, a megszerzett jövedelem nem befolyásolja a nyugdíj folyósítását.

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő

Lezárva: 2020. július 8.