Hogyan számoljuk ki a munkába járás költségtérítését?

A Kormány a veszélyhelyzeti kormányzás keretén belül rendeletet alkotott, amelyben „felülírta” a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 25. § (2) bekezdésének b) pontját, ezzel 30 forint/kilométerre emelte a költségtérítés adómentes határát.

A munkába járás címén adható költségtérítés egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 16/2023. (I. 27.) kormányrendelet (a továbbiakban: 2023-as rendelet) 2023. január 28-ától hatályos. Változatlan maradt viszont a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet (a továbbiakban: rendelet). A 30 forint/kilométer adómentes határral kapcsolatos rendelkezést a két rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

A kilométerenként járó kötelező költségtérítés változása

A rendelet 4. § (1) bekezdése szerint munkába járás költségtérítése címén kötelezően továbbra is az Szja. törvény 25. § (2) bekezdésében foglalt összeg 60 százaléka jár. Kollektív szerződésben vagy a munkáltató döntése alapján lehetőség van ennél magasabb összegű költségtérítésre. Ennek az adómentes felső határa emelkedett a 2023-as rendelet 1. § b) pontja alapján az Szja. törvény szerinti 15 forint duplájára, azaz kilométerenként 30 forintra.

A 30 forint/kilométer összegű költségtérítés első alkalommal már a 2023. január havi munkába járás költségeinek megtérítésekor alkalmazható. Ám akkor, ha a munkáltató a 30 forint/kilométer helyett – a rendelet 4. § (1) bekezdése alapján – csak ennek 60 százalékát, azaz a 18 forint/kilométer összegű költségtérítést biztosítja, a 18 forint/kilométer költségtérítést először a 2023. február havi munkába járás költségtérítésekor kell kötelezően alkalmazni. Míg 2023. januárra a kötelező alsó határ továbbra is a 9 forint/kilométer.

Ki igényelhet munkába járás utáni költségtérítést?

A rendelet szerint munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye közötti utazás.

Ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye a munkavégzés helyével azonos településen van – néhány kivételtől eltekintve –, munkába járás utáni költségtérítés nem jár.

A rendelet szerint a lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. 
A tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. A Kúria BH2017. 378. számú határozata szerint „[79] A 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet 2. § aa) és ab) alpontját ugyanezen jogszabályhely d) és e) pontja figyelembevételével együttesen kell értékelni, különös tekintettel a lakóhely fogalmára, amelyet a kormányrendelet rögzít, egyéb feltételek meglétét pedig nem kívánja meg. Így a lakcímkártyán rögzítetteknek nincs a kormányrendeletben szabályozottak alapján jelentősége.”

A rendeletből 2019. január 1-jével kikerült az a szövegrész, amely szerint a lakóhely és a tartózkodási hely csak Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lehet, valamint az a korlátozás is, hogy munkába járás utáni útiköltségtérítés csak magyar állampolgárnak vagy EGT-állam polgárának jár.

A költségtérítés nem jár automatikusan, hanem azt igényelni kell. A rendelet 7. §-a alapján a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Menetjegy és bérlet árának részleges megtérítése

A munkába járás útiköltségtérítéseként alapesetben a teljesárú vagy kedvezménnyel megváltott menetjegy vagy bérlet árának 86 százalékát téríti meg a munkáltató, amennyiben
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c) elővárosi vasúton (HÉV-en),
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

A rendelet 2022. április 12-étől hatályos módosítása pontosította, hogy a költségtérítés tekintetében mi vehető jegyként, illetve bérletként figyelembe. Ilyen
a) bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
b) országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra.

Nem jár útiköltségtérítés, ha a munkáltató megoldja – például kisbusszal – a munkavállalók lakóhelye vagy tartózkodási helye és munkahelye közötti oda-vissza utaztatást.

A rendelet 2. § ab) pontja alapján költségtérítést kell biztosítani, ha a munkavállaló lakóhelye, illetve tartózkodási helye és a munkavégzés helye ugyanazon a településen belül van, de a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

A hazautazás költségtérítésének felső határa

A rendelet 2. § c) pontja alapján hazautazás alatt a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást értjük. A rendelet szerint a hazautazás költségtérítése a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 százaléka, de egyúttal a rendelet meghatározza a munkáltató által havonta fizetett, hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső határát. Ez először 2010-ben havi 30 000 forint volt, majd 2011-től az előző évre megállapított felső határ a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett infláció mértékével növelt összege lett. Így 2022-ben a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja 41 760 forint volt. A 2023. évi felső határról a gazdaságfejlesztési miniszter a Hivatalos Értesítő 2023. évi 5. számában közleményt adott ki. 

Eszerint a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2023. évben 47 820 forint.

Kit illet meg a munkába járáskor kilométerenként fizetett költségtérítés?

A menetjegy-, illetve bérlettérítés helyett akkor jár kilométerenként útiköltségtérítés, ha
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója (ilyenek a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, illetve a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa) biztosítja,
d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

A rendelet 2. § g) pontja szerint hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. Ilyen például az, ha ritka autóbusz- vagy vonatjáratok miatt a lakóhely és a munkavégzés helye között az utazási idő a gépkocsival megtehető menetidőnél lényegesen több.

A rendelet szerint gyermek alatt értendő az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személy, azaz a háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák.

Mennyi az útiköltségtérítés mértéke kilométerenként?

A munkába járás költségtérítése címén 2023. februárjától – az Szja törvényben meghatározott adómentes határtól eltérően – a veszélyhelyzeti kormányzás alapján, kötelezően a 2023-as rendelet 1. § b) pontjában meghatározott 30 forint/kilométer 60 százaléka, azaz havi 18 forint jár kilométerenként. Ettől a rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a munkáltató felfelé, 30 forint/kilométerig eltérhet. Azt tehát, hogy kilométerenként a költségtérítés mértéke 18 és 30 forint között mennyi, a munkáltató határozza meg, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott költségvetési kereten belül.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Iskolaszolga márciusi számában olvashatják)