Honnan tudjuk, milyen védőoltás kötelező a munkavállalóknak?

Kérdés, hogy az oltás a biztonságos munkavégzés megteremtése céljából valóban kötelezővé tehető, illetve: eltiltható-e a sofőr és karbantartó munkavállaló a munkavégzéstől, amennyiben az oltásokat nem hajlandó felvenni? Ellenőrizhető-e az oltott munkavállalók ellenanyagszintje, és a ki nem alakult ellenanyagszint lehet-e munkavégzés alóli felmentésre okot adó alap?

Az éves Módszertani Levél, mint kiindulópont

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ évente módszertani levelet ad közre a tárgyévi védőoltásokkal kapcsolatban.
A 2024. évi Védőoltási Módszertani Levél a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben kapott felhatalmazás alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ által meghatározott, a 2024. évi védőoltási tevékenységre vonatkozó ismereteket, hazai gyakorlati feladatokat, továbbá az oltásokkal kapcsolatos általános és specifikus indikációkat, kontraindikációkat, az oltóanyagok beszerzésére, tárolására, felhasználására, az oltási nyilvántartásokra, jelentésekre vonatkozó kötelezettségeket, szakmai ismereteket, előírásokat, illetve ajánlásokat foglalja össze.
A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított oltási rend érvényesülését az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény járványügyre vonatkozó rendelkezései, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény személyazonosító adatok tartalmát és továbbítását meghatározó előírásai, továbbá a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet biztosítják.

Összességében kevés az a betegség vagy állapot, amely esetében az oltás kontraindikált. A kontraindikációk figyelembevételét a járványügyi helyzet, valamint a védőoltással megelőzhető betegség veszélyessége határozza meg.

Az oltási kontraindikációk között a lázas betegség, az immunológiai károsodás, súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény (pl. anafilaxiás reakció) korábbi előfordulása és a várandósság szerepel. Amennyiben az oltóorvos bizonytalan egy esetleges oltási kontraindikáció megítélésében, akkor javasolt a klinikai védőoltási szaktanácsadás, vagy a vármegyei kormányhivatal járványügyért felelős osztálya segítségének igénybevétele.

Jogszabályi előírások a védőoltásokkal kapcsolatban

A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 9. § (1) bekezdésének értelmében a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi expozíciót (veszélyeztetettséget) a külön jogszabályban [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet] foglaltaknak megfelelően felmérni. A megbetegedési veszély csökkentése érdekében – a munkáltatónak a foglalkoztatás feltételeként – biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását.
A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet szerint a munkáltató köteles a biológiai kóroki tényezőket (mint veszélyeket) felmérni, a várható kockázatokat (fertőzések, megbetegedések) meghatározni. A munkáltató feladata, hogy az évente elvégzendő kockázatbecsléstől függően írásban meghatározza azoknak a munkavállalóknak a körét is, akiknél speciális védőintézkedés lehetséges, és számukra megfelelő (hatékony) védőoltás biztosítása térítésmentesen indokolt. A kockázatkezelési intézkedések, az expozíciónak kitett munkavállalók egészségének védelme a higiénés és az egyéni védelem, a tájékoztatás és képzés a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat közreműködése révén történik.

A munkáltató a foglalkoztatás feltételeként köteles felajánlani a veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára a lehetséges védőoltást, valamint gondoskodnia kell arról is, hogy a védőoltással kapcsolatos egyéb kérdésekről (a védőoltás előnyei és a védőoltás elmaradásának hátrányai, a védőoltás biztosításának eljárásrendje) és megelőzést szolgáló egyéb intézkedésekről a megfelelő tájékoztatást a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosától megkapják. Szervezett munkavégzés esetén az oltóorvos a munkáltató által kötelezően biztosított foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó orvos, akinek – a hivatkozott jogszabályok alapján – orvosi felügyeleti kompetenciájába tartozik az oltásokkal kapcsolatos szervezési feladatok, dokumentációs, nyilvántartási és jelentési kötelezettségek ellátása. A munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjének írásos belső szabályzása során – a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét kikérve – rögzíteni kell a biológiai kóroki tényezők által veszélyeztettek körét és az oltandók listáját is.

A védőoltás térítésmentes biztosítása, az oltás elvégzése után a foglalkozás-egészségügyi orvos  az oltással kapcsolatos adatokat nemcsak a munkavállaló egészségügyi törzslapjában rögzíti (az oltóanyag megnevezése, gyártási száma, az oltás ideje, az oltóorvos neve és pecsétszáma feltüntetésével), hanem a „Védőoltási könyv 14 éven felüli személyek részére” szóló oltási könyvbe is bejegyzi, továbbá gondoskodik a dokumentumok megőrzéséről, azokat az illetékes hatóságoknak kérelemre bemutatja, a munkavállalókat tájékoztatja, fertőződés (megbetegedés) esetén járványügyi megfigyelést és újbóli kockázatbecslést kezdeményez a munkáltatónál. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az általa végzett védőoltásokról évente, a tárgyévet követő év január 5. napjáig összefoglaló jelentést küld a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak.

A munkakörhöz kapcsolódó hastífusz, hepatitis A oltás és tetanusz elleni védőoltások alapimmunizálásra és újraoltásra vonatkozó szabályai a Módszertani Levél alapján a következők.

Hastífusz elleni oltás

Hastífusz elleni védőoltásban kell részesíteni azon munkavállalókat, akiknek folyamatos vagy időszakosan végzett munkája során a Salmonella Typhi-vel való fertőződés nem zárható ki. Ezen munkavállalók közé tartoznak azok, akik munkájuk révén szennyvízzel, emberi ürülékkel rendszeresen kontaktusba kerülhetnek (csatornamunkások, mélyépítők, laboratóriumok és kórházi fertőző osztályok munkatársai stb.).

Hepatitis A oltás

A fertőzés fekál-orál (széklet-száj) terjedésű, a kórokozót a széklet közvetíti. Az egészségügyben a fertőződési veszély minimális, mivel a higiénés szabályok betartása a normál populációban szokásosnál erőteljesebb. A lakossági átlagnál magasabb kockázat igen szűk körben, azon ellátások során feltételezhető, amelyeknél a munkavédelmi szabályok betartása akadályba ütközik. A veszélyeztetett munkavállalók körét minden intézményben kockázatbecslés alapján kell megállapítani. A fogékonyság megállapítására kérdéses esetekben a munkáltató a saját költségére átvészeltségi vizsgálatot végeztethet, és a vizsgálatok eredményének ismeretében dönthet az oltások szükségességéről. Hepatitis A elleni védőoltásban kell részesíteni azokat a fogékony munkavállalókat, akik munkájuk révén szennyvízzel, humán fekáliával rendszeresen kontaktusba kerülhetnek.

Tetanusz elleni védőoltás

Azon személyek számára, akik olyan munkakört látnak el, melynek esetében földdel szennyezett sérülések előfordulhatnak (mélyépítés, mezőgazdasági tevékenység, állatgondozás stb.), a munkáltatónak gondoskodnia kell a dolgozók tetanusz elleni védettségének folyamatos fenntartásáról.
Tekintve, hogy az olvasó által leírtak szerint nem veszélyes hulladék gyűjtésével és szállításával foglalkoznak, amelyre a hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírások az irányadók. Mivel munkájuk során szennyvízzel, emberi ürülékkel nem érintkeznek, a földdel szennyezett sérülés veszélye sem áll fenn, ezért – szakmai megítélésem szerint – nem indokolt a munkavállalók  foglalkoztatása feltételeként a hastífusz, a hepatitis A és a tetanusz elleni védőoltás.  

Véleményünk szerint a bejelentés- és engedélyköteles nem veszélyes hulladék gyűjtése és szállítása nem tartozik a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 1. számú melléklete – A foglalkozási tevékenységek típusainak tájékoztató jegyzéke – 6. pont alatti „A hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák” körébe sem.

A munkáltatónál a kockázatbecslés alapján kialakított védőoltási renddel kapcsolatban a továbbra is felmerülő vitás kérdésekben az érintett munkavállalók forduljanak a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi (kerületi) vagy vármegyei kormányhivatal munkavédelmi és/vagy népegészségügyi (járványügyi) osztályához.