Kiknél marad továbbra is kötelező a munkahelyi orvosi vizsgálat?

Vasas János Dátum Legutoljára frissítve: 2024.11.24

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 691 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2026-09-28 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Munkáltatói egészségügyi juttatások adózása 2026-ban

2024. szeptember 1-től általános jelleggel megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat. A jogszabály ugyanakkor a jövőben is meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amelyek betöltésekor marad a kötelezettség, és az új belépők esetén is felmerülhet ennek teljesítése.

A 2024. szeptember 1-jétől hatályba lépő új szabályozás értelmezésében, miniszteri rendelet határozza meg azokat a munkaköröket, ahol az alkalmassági vizsgálat továbbra is kötelező. Az új szabályozás alapján a munkáltatónak nem kötelező üzemorvosi vizsgálatot elrendelnie képernyő előtti munkavégzés esetén, ami az adminisztratív munkákat érinti.

Az alábbi jogszabályok rendelkeznek, „A munkára való alkalmassági vizsgálat, kötelező elrendeléséről.”

  • 6/2024. (IX.26.) TNM rendelet
  • 35/2024. (IX.26.) ÉKM rendelet
  • 44/2024. (IX.26.) BM rendelet
  • 49/2024. (IX.26.) AM rendelet
  • 8/2024. (IX.26.) MvM rendelet

Az irodai környezetben dolgozók részére nem kell kötelezően biztosítani a munkára való alkalmassági vizsgálatot. A törvény a munkáltató belátására bízza az irodai dolgozói réteg évenkénti üzemorvosi vizsgálatát.

Ami az újonnan belépőket illeti

Amennyiben a cég nem tartozik azok közé, akikre a belügyminiszteri rendelet kötelezővé teszi az üzemorvosi vizsgálatok fenntartását, akkor az új belépő munkavállalók munkába lépés előtti kötelező orvosi vizsgálata is megszűnik-e ettől az időponttól azoknál a cégeknél, akik nem tartoznak a BM-rendelet hatálya alá?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCII. törvény 49. § (1) bekezdése, valamint, a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet, nem írja elő az újonnan belépő munkavállalók kötelező üzemorvosi vizsgálatát.

A jogszabály szövege szerint:
49. § (1a) Jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén – az (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

Vagyis, a belépő munkavállaló üzemorvosi vizsgálatát, a jogszabályban meghatározott esetben, vagy a munkáltató döntése alapján továbbra is lehetőség van üzemorvosi vizsgálat elvégzésére, melyet a munkáltató a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló részére.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Úti baleset elmaradt adminisztrációja

TB kifizetőhelyen történt úti balesetről jegyzőkönyv készült, határozat és a táppénz kifizetése megtörtént. A székhely szerinti Kormányhivatalnak viszont nem lett beküldve az üzemiséget elismerő határozat és üzemi baleseti jegyzőkönyv, valamint a lakhely szerinti Kormányhivatalhoz a határozat és a bankszámlaszám. Mit lehet tenni? Számíthatunk bírságra? 

Több műszakos munkarend

Egy eseti projektmunka keretében elrendelt 3 havi munkaidőkeret során alkalmazott, 14:00–22:20, illetve 21:00–05:20 közötti munkavégzési idősávok önmagukban megalapozzák-e a többműszakos munkarend jogi minősítését? Amennyiben igen, szükséges-e erről a munkavállalókat előzetesen írásban tájékoztatni?

Vasárnapi pótlék számítása

Munkavállalónk egy havi munkaidőkeretben foglalkoztatott 18-6 és 6-18 közötti váltott műszakban. Minden vasárnap dolgozott, három vasárnap 6-tól 18-ig, egy vasárnapra pedig 0-6 közötti időtartam esik. Munkanap a naptári nap. Mivel nincs szabad vasárnapja a hónapban, hány óra vasárnapi pótlékot kell számolni: 12 vagy 6 órát?

Kapcsolódó videók


Munkaidőkeret, túlmunka - így változtak a szabályok

Mit szükséges közölnie a munkáltatónak a munkaidőkerettel összefüggésben és mikor, miként kell ezt megtennie? Milyen esetben és milyen módon kell megindokolnia a szabadság kiadásának elhalasztását? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk Dr. Dudás Katalin munkajogász munkaidőkeret és túlmunka szabályairól tartott előadásában.

Munkaidő és pihenőidő a gyakorlatban

A munkaidő és a pihenőidő szabályainak megfelelő alkalmazása nem csupán a munkaidő-beosztás kialakítását jelenti. A munkáltatóknak a munkarend meghatározása, a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása, valamint a munkaidőkeret működtetése során számos munkajogi követelménynek kell megfelelniük. 2026. május 12-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász bemutatta a munkarenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a rugalmas munkavégzés jogszerű kereteit, valamint a munkaidőkeretet érintő kérdéseket.

Munkaidő és pihenőidő kérdései a gyakorlatban

Kell-e jelenléti ívet vezetni kötetlen munkarendben? Elrendelhető-e vasárnapi munkavégzés? A 2026. májusi előadásban dr. Dudás Katalin munkajogász a munkaidő-szervezés során leggyakrabban felmerülő munkajogi kérdéseket és azok megoldásait mutatta be.

Kapcsolódó cikkek


Melyek a megőrzendő munkaügyi iratok?

A közelmúlt fontos változása nyomán a 2025. január 1-je után keletkező munkaügyi dokumentumokra főszabály szerint már nem kötelező a nyugdíjkorhatár után öt évig tartó megőrzési szabály. Más szabályok vonatkoznak a könyvviteli dokumentumokra és a munkaszerződésekre, valamint az adóbevallásokhoz kapcsolódó dokumentumokra.