Kiknél marad továbbra is kötelező a munkahelyi orvosi vizsgálat?

Vasas János Dátum Legutoljára frissítve: 2024.11.24

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 645 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

2024. szeptember 1-től általános jelleggel megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat. A jogszabály ugyanakkor a jövőben is meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amelyek betöltésekor marad a kötelezettség, és az új belépők esetén is felmerülhet ennek teljesítése.

A 2024. szeptember 1-jétől hatályba lépő új szabályozás értelmezésében, miniszteri rendelet határozza meg azokat a munkaköröket, ahol az alkalmassági vizsgálat továbbra is kötelező. Az új szabályozás alapján a munkáltatónak nem kötelező üzemorvosi vizsgálatot elrendelnie képernyő előtti munkavégzés esetén, ami az adminisztratív munkákat érinti.

Az alábbi jogszabályok rendelkeznek, „A munkára való alkalmassági vizsgálat, kötelező elrendeléséről.”

  • 6/2024. (IX.26.) TNM rendelet
  • 35/2024. (IX.26.) ÉKM rendelet
  • 44/2024. (IX.26.) BM rendelet
  • 49/2024. (IX.26.) AM rendelet
  • 8/2024. (IX.26.) MvM rendelet

Az irodai környezetben dolgozók részére nem kell kötelezően biztosítani a munkára való alkalmassági vizsgálatot. A törvény a munkáltató belátására bízza az irodai dolgozói réteg évenkénti üzemorvosi vizsgálatát.

Ami az újonnan belépőket illeti

Amennyiben a cég nem tartozik azok közé, akikre a belügyminiszteri rendelet kötelezővé teszi az üzemorvosi vizsgálatok fenntartását, akkor az új belépő munkavállalók munkába lépés előtti kötelező orvosi vizsgálata is megszűnik-e ettől az időponttól azoknál a cégeknél, akik nem tartoznak a BM-rendelet hatálya alá?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCII. törvény 49. § (1) bekezdése, valamint, a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet, nem írja elő az újonnan belépő munkavállalók kötelező üzemorvosi vizsgálatát.

A jogszabály szövege szerint:
49. § (1a) Jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén – az (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

Vagyis, a belépő munkavállaló üzemorvosi vizsgálatát, a jogszabályban meghatározott esetben, vagy a munkáltató döntése alapján továbbra is lehetőség van üzemorvosi vizsgálat elvégzésére, melyet a munkáltató a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló részére.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Munkavállalónk részére 2026. május 28-án rokkantsági ellátást megállapító határozat született. A határozat szerint a rokkantsági ellátásra való jogosultság kezdő időpontja 2025. október 01. Az ügyben 2026. május 07-én készült komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló vélemény, amely az egészségi állapot kialakulásának időpontjaként szintén 2025. október 01-jét jelölte meg. A munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás, illetve a szocho kedvezmény szempontjából mely időponttól vehetjük figyelembe? Önellenőrzéssel visszamenőleges hatállyal figyelembe lehet venni már 2025. október 01-től?

Nyugdíjas munkavállaló utáni felelősség

Ha egy nyugdíjas munkavállaló esetleges munkahelyi balesete során nem jogosult baleset ellátásra. A munkáltató objektív kártérítési felelőssége vonatkozik rá?

Kapcsolódó videók


Munkaidőkeret, túlmunka - így változtak a szabályok

Mit szükséges közölnie a munkáltatónak a munkaidőkerettel összefüggésben és mikor, miként kell ezt megtennie? Milyen esetben és milyen módon kell megindokolnia a szabadság kiadásának elhalasztását? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk Dr. Dudás Katalin munkajogász munkaidőkeret és túlmunka szabályairól tartott előadásában.

Munkaidő és pihenőidő a gyakorlatban

A munkaidő és a pihenőidő szabályainak megfelelő alkalmazása nem csupán a munkaidő-beosztás kialakítását jelenti. A munkáltatóknak a munkarend meghatározása, a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása, valamint a munkaidőkeret működtetése során számos munkajogi követelménynek kell megfelelniük. 2026. május 12-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász bemutatta a munkarenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a rugalmas munkavégzés jogszerű kereteit, valamint a munkaidőkeretet érintő kérdéseket.

Munkaidő és pihenőidő kérdései a gyakorlatban

Kell-e jelenléti ívet vezetni kötetlen munkarendben? Elrendelhető-e vasárnapi munkavégzés? A 2026. májusi előadásban dr. Dudás Katalin munkajogász a munkaidő-szervezés során leggyakrabban felmerülő munkajogi kérdéseket és azok megoldásait mutatta be.

Kapcsolódó cikkek


4 napos munkahét elszámolása

Számos kérdés merülhet fel abban az esetben, ha havibéres üzemi dolgozók a heti 40 óra munkaidejüket, a vezetőség döntése alapján, 4 nap alatt dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig napi 10 órában, míg a péntek pihenőnap. Nézzük sorba a válaszokat!

Szülés után lejáró munkaszerződés

Határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott munkavállalónak a szülést követően pár napon belül lejár a szerződése. A munkáltató nem tb-kifizetőhely. Hogyan érinti ez a szülés utáni juttatásait (összegben, eljárásban): a csedet, a gyedet és a gyest?