Foglalkoztatott bejelentése a munkaügyi ellenőrzés során

2024. július 8-án jelent meg az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 181/2024., Kormány rendeletet (Rendelet), amely 2024. augusztus 1-jétől hatályos. A változás által érinti a három területet érint foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályokat is.

Foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó módosítás

A foglalkoztatott bejelentése az adózó részéről kötelező tevékenység, mely bejelentést haladéktalanul meg kell tennie a munkáltatónak.

A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabandó vagy hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott vagy a hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal teljesített bejelentéssel érintett foglalkoztatottak számának és a bírság legmagasabb mértékének szorzata [Art. 225. § (5) bekezdés].

Ez azt jelenti, hogy a bejelentésre vonatkozóan a bírság kiszabásának lehetősége kettős.

Egyrészről, ha nincs bejelentés, akkor bírság kiszabása történik, másrészről, ha történik bejelentés, de az valótlan adattartalommal valósul meg, akkor is bírság kiszabására kerül sor.
A fentiek alapján tehát a foglalkoztatotti bejelentésre vonatkozóan az adózó egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal volt sújtható a korábbi szabályozás alapján, mely augusztus 1-jétől a duplájára nőtt, azaz a Rendelet alapján az adózót kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet szerint ellenőrizheti a munkaviszony létrehozásához kapcsolódó előírások betartását, például a munkaszerződések alakszerűségét (vagyis azt, hogy ezek a jogszabályoknak megfelelően írásban lettek-e rögzítve, illetve azok tartalmi elemeit), a jogviszony életkori követelményeit és a munkavállalók felé tett kötelező tájékoztatást. Vizsgálja, hogy a munkavállalókat bejelentették-e, és ellenőrzi a bejelentési kötelezettségek teljesítését a jogviszony létesítése, megszűnése vagy megszüntetése során.
A hatóság ellenőrzi, hogy a foglalkoztatás nem csupán formai szerződéssel történik-e, és hogy az ezzel kapcsolatos írásos tájékoztató kiadásra került-e. Vizsgálja, hogy a tájékoztató megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, és tartalmazza-e a kötelező elemeket. Ezen kívül ellenőrzi a munkavállaló életkorát, a törvényes képviselő hozzájárulását és a gyámhatósági engedély meglétét is. Tehát a foglalkoztatás felügyeleti hatóság figyelemmel kíséri a speciális előírásokat nők, fiatalok és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozóan.

Emellett a hatóság ellenőrzési jogkörébe tartozik a munkaidő, a szabadságok és a rendkívüli munkavégzés szabályos kezelése. A munkáltatóknak pontos nyilvántartást kell vezetniük a munkaidőről, amely magában foglalja a dolgozók munkaidejének rögzítését. Az ellenőrök ellenőrzik a munkaidő-nyilvántartásokat, a túlórák és szabadságok nyilvántartását, valamint azt, hogy a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó előírásokat betartják-e.

A be nem jelentett munkavégzés kockázatai és jogi következményei

A be nem jelentett foglalkoztatás jellemzően írásos munkaszerződés nélkül történik, ami jelentős jogi hátrányokat okoz a munkavállalók számára. A munkáltatók általában készpénzben fizetnek, és elkerülik az adófizetést, ami az államháztartásra is kedvezőtlen hatással van.
A be nem jelentett foglalkoztatás oka a költségek minimalizálása, mivel a munkáltató így elkerüli az adók és járulékok megfizetését. Emellett a munkaerő rugalmassága is fontos szempont, hiszen írásos szerződés nélkül könnyebb a munkavállalók felvétele és elbocsátása. Az adminisztrációs terhek és a bejelentési folyamatok bonyolultsága szintén hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató kerüli a hivatalos eljárásokat. Végül, sok munkavállaló nincs tisztában a jogaival, és sürgős munkakeresési helyzete miatt beleegyezik a feketemunka végzésébe.
A be nem jelentett foglalkoztatás következménye a munkavállalói jogok sérülése, mivel ezek a munkavállalók nem élvezhetik a jogi védelmet, nem fordulhatnak munkaügyi bírósághoz, és nem kapnak munkajogi juttatásokat, például szabadságot vagy betegszabadságot. Emellett gyakran veszélyesebb körülmények között dolgoznak, mivel a munkáltató nem tartja be a munkavédelmi szabályokat sem. A társadalombiztosítási járulékok megfizetésének elmaradása miatt hosszú távon veszélybe kerül a nyugdíjrendszer és az egészségügyi szolgáltatások fenntarthatósága. A feketemunka gazdasági torzulásokat is okoz, mert a szabályokat betartó vállalkozások versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, akik nem fizetnek adót és járulékokat.

Ha a munkáltató nem teljesíti a foglalkoztatás bejelentési kötelezettségét, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság megállapítja a jogviszony fennállását és kötelezi a munkáltatót a bejelentésre, de ez nem a szabálysértés teljes időtartamára vonatkozik.

A 2021. márciusától érvényes jogszabályi változások értelmében a hatóságok a bejelentés nélküli foglalkoztatás esetén legalább 30 napos visszamenőleges bejelentésre kötelezhetik a munkáltatót, ami lehetőséget ad a bírság összegének csökkentésére is, ha az önkéntesen teljesíti a kötelezettséget. A 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) 10. §-a szerint a bejelentést a szabályszegés megkezdésétől számított 30. naptól kell megtenni, kivéve, ha a bejelentés nélküli foglalkoztatás hosszabb ideig tartott.
Így a munkavállaló legalább 30 napos teljes munkaidős munkaviszonnyal és társadalombiztosítási jogviszonnyal fog rendelkezni. A jogsértés kezdő időpontjának meghatározása pontosan szabályozva van, és ez lehetőséget ad a hatóságnak, hogy a bírság összegét 30 000 Ft-ra csökkentse, ha a munkáltató önként teljesíti a bejelentést.

Ha a hatóság be nem jelentett foglalkoztatást állapít meg, az ügyet átadja az adóhatóságnak, amely adójogi szempontból vizsgálja meg, és szankciókat alkalmazhat a késedelem miatt.

Az azonban továbbra is kérdéses, hogy a visszamenőleges bejelentés és a 30 napos munkaviszony megállapítása milyen további igényeket alapozhat meg a munkavállaló részéről, ideértve a határozatlan idejű továbbfoglalkoztatást, felmondási időt vagy szabadságmegváltást.