Törlesztés és gyermekvállalási támogatás munkáshitel esetén

Ahogyan arra már korábbi összefoglalónkban rámutattunk: a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvény vezeti be az úgynevezett munkáshitel intézményét, a munkáshitel részletszabályait pedig a 372/2024. (XI. 29.) Korm. rendeletben találjuk meg.
Az állami kezességvállalás mértéke a munkáshitel tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100%-a. A munkáshitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosíték előírására nem köteles.

A kölcsönkérelmet a hitelintézetnél kell benyújtani, a kölcsönre való jogosultság feltételeinek meglétét igazolni kell.

A hitelintézet a kölcsönkérelmet a benyújtást követő 10 munkanapon belül bírálja el, amelybe nem számít bele a hiánypótlásra vagy kiegészítésre biztosított időtartam. A hitelintézet − kamattámogatás megszűnése esetén az ügyleti kamaton kívül − a kölcsönkérelem elbírálásáért és a kölcsön folyósításáért az igénylő felé díjat, költséget vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.
Ha az igénylő megfelel a jogszabályi feltételeknek, akkor a hitelképesség megléte esetén a hitelintézet az igénylővel megköti a kölcsönszerződést. A kölcsönszerződés tartalmazza a támogatott személy nyilatkozatát, hogy a kamattámogatás megszűnésére okot adó körülmény bekövetkezését annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a hitelintézetnek.

A kölcsön maximális összege nem haladhatja meg a 4 000 000 forintot.

A folyósításra a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben kerül sor. A kölcsön forintalapú, a díj és az ügyleti kamat megfizetése és a tőketartozás törlesztése csak forintban történhet.

A kölcsön törlesztését a folyósítás napját követő hónaptól kell megkezdeni;

a futamidő a 10 évet nem haladhatja meg, amelybe nem számít bele az első gyermek születését vagy örökbefogadását követően igénybe vett törlesztésszüneteltetés időtartama.

A támogatott személy a kamattámogatás időszakában ügyleti kamatot nem fizet, azt kamattámogatás formájában az állam nevében a Kincstár folyósítja a hitelintézet részére annak elszámolása alapján. A kamattámogatás igénybevételéhez külön kérelmet nem kell benyújtani, az igénylő a kamattámogatásra a kölcsönszerződés megkötésétől − ha a rendelet másként nem rendelkezik − a kölcsön teljes futamidejére jogosult. A kamattámogatás havi összege az adott hónapra eső ügyleti kamat összege, de legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12 része. A kölcsön egyhavi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.
Ha a támogatott személy a kölcsön folyósításától számított 5 éven belül
a) nem rendelkezik már magyarországi lakcímmel, akkor az utolsó magyarországi lakcím megszűnését követő naptól,
b) biztosítotti jogviszonya megszűnt vagy nem áll fenn 90 napnyi folyamatos vagy összeadódó mértékben, akkor az említett időtartam lejártának utolsó napjától
a kölcsöntartozás hátralévő összegére vonatkozóan a kamattámogatás megszűnik, a kölcsön ügyleti kamata módosul, és az addig igénybe vett kamattámogatást az arra való jogosultság megszűnését követő 120 napon belül egy összegben, a hitelintézet útján vissza kell fizetni a Kincstárnak.

A törlesztés szüneteltetése

A támogatott személy a törlesztés szüneteltetésére jogosult
a) a várandósság legalább 12. hetét betöltött magzata után, ha a várandósság a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően fennáll, vagy
b) a rendelet hatálybalépését követően a hitelfelvevő nő által örökbefogadott gyermek után, ha az örökbefogadást engedélyező határozat a kölcsönkérelem benyújtását követően válik véglegessé.
A támogatott személy nem jogosult a törlesztés szüneteltetésére, ha nem rendelkezik már magyarországi lakcímmel. A törlesztés szüneteltetésére a támogatott személy a második gyermekre tekintettel is jogosult.
A törlesztés szüneteltetése iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell
a) a kezelőorvos által kiállított, a rendelet 1. mellékletben meghatározott tartalmú dokumentumot,
b) a támogatott személy nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy a vér szerinti gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóigazolványát, illetve örökbefogadott gyermek esetén − a támogatott személy önkéntes választása szerint − az örökbefogadást engedélyező végleges határozatot annak indokolása nélkül, vagy az örökbefogadásról a gyámhatóság által kiállított hatósági bizonyítványt, amely a támogatott személy és a gyermek természetes személyazonosító adatain − ide nem értve a gyermek örökbefogadás előtti nevét − túl kizárólag az örökbefogadás megtörténtének tényét, valamint az engedélyező határozat számát és véglegessé válásának napját tartalmazza, valamint az örökbefogadott gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóigazolványát bemutatja, valamint büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik a közös háztartásban élésről, vagy az előbbi okiratok helyett a magzat elhalása esetén a 2. mellékletben meghatározott tartalmú dokumentumot, halva születése esetén a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet szerinti okiratot, vagy az élve született gyermek elhalálozása esetén az ennek megtörténtét igazoló halotti anyakönyvi kivonatot, legfeljebb 180 napon belül a hitelintézet részére bemutatja, és hozzájárul ezen adatok kezeléséhez.

A szüneteltetésre vonatkozó jogosultsági feltételek teljesülését a benyújtott igazolások alapján a hitelintézet állapítja meg.

A törlesztés – főszabályként − 2 évig szünetel; ikergyermekek esetén a 2 éves törlesztésszüneteltetés további 1 évvel meghosszabbodik, ha a 2 éves szüneteltetés letelte előtt legalább 60 nappal a támogatott személyek erre vonatkozó kérelmet nyújtanak be a hitelintézethez.
A törlesztés szüneteltetése időszakának lejártát követően a törlesztési kötelezettség tovább folytatódik, amelyről a hitelintézet tájékoztatást küld a támogatott személyeknek.

A gyermekvállalási támogatás

A hitelfelvevő nő a kölcsönkérelem benyújtásának időpontját követő második gyermeke megszületése vagy örökbefogadása esetén a fennálló hiteltartozása ötven százalékának megfelelő összegű, harmadik gyermeke megszületése vagy örökbefogadása esetén a fennálló tartozása száz százalékának megfelelő összegű vissza nem térítendő állami támogatásban részesül, ha erre vonatkozó kérelmét benyújtja a hitelintézethez. A gyermekvállalási támogatás örökbefogadott gyermek után akkor igényelhető, ha az örökbefogadást engedélyező határozat a kölcsönkérelem benyújtását követően válik véglegessé. A gyermekvállalási támogatásra jogosult a hitelfelvevő nő akkor is, ha a gyermek halva születik.

A gyermekvállalási támogatás iránti kérelem
a) vér szerinti gyermek esetén legkésőbb a gyermek születését,
b) örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását,
c) a magzat halva születése esetén az erre vonatkozó igazolás keltét
követő 180 napig nyújtható be.

A támogatott személy nem jogosult gyermekvállalási támogatásra, ha a kölcsön folyósításától számított 5 éven belül nem rendelkezik már magyarországi lakcímmel.
A gyermekvállalási támogatást a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő tőketartozás és kamatainak csökkentésére kell felhasználni.
A gyermekvállalási támogatás összegét az állam nevében a Kincstár folyósítja a hitelintézet számára annak elszámolása alapján. A gyermekvállalási támogatás igénybevételével történő előtörlesztés esetén − amennyiben még van fennmaradó tartozás − a kérelem és az igazolások hiánytalan benyújtását követő 10 napon belül a hitelintézet köteles változatlan futamidő mellett a támogatott személy havi törlesztőrészleteit újraszámolni, és arról a támogatott személyt értesíteni.