ESG a HR világában: jár a távmunka a kisgyerekeseknek
Olvasási idő: 4 perc
A gyakran emlegetett, de mélységében ritkán tárgyalt ESG rendszerről beszélgettek szakemberek, akik az üzleti életre vonatkozó fenntarthatósági szempontokat járták körül, különösképpen a HR ezzel kapcsolatos feladataira koncentrálva. Az ESG három pillére a vállalkozások környezeti hatásait, társadalmi felelősségvállalását és irányítási gyakorlatát foglalja magában. A podcast rávilágított arra, hogy bár az ESG elvei könnyen érthetők, gyakorlati alkalmazásuk sok cég számára még kihívást jelent.
A gyakran emlegetett, de érdemben ritkán tárgyalt ESG rendszerről beszélgetett Menyhárd Attila ügyvéd Belényi Andrea és Csernus Zoltán vezető ügyvédekkel a VJT&Partners ESG – fenntartható szemlélettel az üzleti életben is című podcastjében. Menyhárd Attila szavaival élve, ez a mozaikszó elsőre misztikusnak tűnhet, ugyanakkor annyit lehet tudni róla, hogy az kapcsolódik a környezetvédelemhez, a vállalatirányításhoz és a társadalmi felelősségvállaláshoz. Ezek jogpolitikai célokat rejtenek – és amíg csak olvasunk ezekről, könnyű azonosulni velük. Azonban valószínűleg sokak számára nem teljesen világos, hogy a pillérek hogyan kapcsolódnak össze, illetve kinek lehetnek relevánsak.
Belényi Andrea szerint rendkívül aktuális a téma a vállalatok számára. Egyetértett azzal, hogy az ESG mozaikszó valóban misztikusnak tűnhet, mivel számos jogterületet magában foglal, és a vállalatok működésére is jelentős hatással van. Az a cél, hogy mindazok, akik valamilyen módon kapcsolatba kerülnek a vállalattal – legyenek azok tulajdonosok, befektetők, vállalatirányítók, fogyasztók, beszállítók, üzleti partnerek vagy érdeklődők –, össze tudják hasonlítani a vállalatok nem pénzügyi teljesítményét.
Az ESG hármas pillére (környezeti, társadalmi, irányítási) mögött álló tényezőket objektív módon mérni kell, hogy a vállalkozások teljesítménye átlátható és értékelhető legyen.
Az ESG pillérjei: környezeti hatás, társadalmi felelősségvállalás, irányítás
Mit jelent ez pontosan? Az ESG szempontú értékelés során számos tényezőt kell figyelembe venni. Nem az a cél, hogy a vállalatok pénzügyi eredményeire hívják fel a figyelmet, hanem az, hogy feltárják: milyen hatással vannak például a környezetre vagy milyen elvek mentén vezetik a vállalatot, hogyan szolgálják ki a fogyasztóikat vagy ügyfeleiket.
Az ESG első pillére, az "E" (Environmental), a vállalatok környezetre gyakorolt hatását vizsgálja. Ennek értékelése függ a vállalkozás tevékenységétől és működési formájától. Nemcsak a vállalat mérete határozza meg a környezeti hatásokat, hanem a tevékenység típusa is. A vállalatnak figyelembe kell vennie, hogy milyen mértékben járul hozzá például a klímaváltozáshoz vagy a talajszennyezéshez, hogyan alakítja ki saját hulladékgazdálkodását, és mennyire vesz részt a körforgásos gazdaságban. Fontos, hogy tudatosan viszonyuljon az erdőgazdálkodási és vízgazdálkodási kérdésekhez, valamint a biodiverzitás (biológiai sokféleség) megőrzéséhez. A vállalatoknak mérlegelniük kell környezeti hatásaikat, melyek nemcsak negatívak lehetnek. Tudatos odafigyeléssel pozitív hatásokat is elérhetnek működésük során. Valójában ez lenne a végső cél.
Az "S" a társadalmi felelősségvállalást jelenti. Ez leginkább a vállalat emberekkel való kapcsolatait értékeli, beleértve a munkavállalókat, fogyasztókat, beszállítókat és ügyfeleket. Fontos szempont, hogy a vállalat hogyan viselkedik ezekkel a csoportokkal, milyen szabályok szerint működik, és mennyire figyel oda az emberek szempontjaira.
A "G", az ESG harmadik pillére, a vállalatirányításra utal. Ez alapján azt vizsgálják, hogy a vállalkozást milyen módon vezetik. Fontos figyelembe venni például, hogy milyen a nemek aránya a vállalat vezetésében – vélte a szakértő.
Jogszabály változtatások az ESG miatt
A magyar munkajog is igyekezett lépést tartani az ESG szellemiségével, és ennek megfelelően bizonyos módosítások történtek a Munka Törvénykönyvében – hívta fel a figyelmet Csernus Zoltán. Példaként említhető a rugalmas munkafeltételek kialakításának lehetősége, amely szerint
a legfeljebb nyolcéves gyermeket nevelő szülő kérheti, hogy rugalmasabb munkafeltételeket alkalmazzanak számára. Ez egy olyan egyoldalú munkaszerződés-módosítás, amelyet a munkavállaló bíróságon is kikényszeríthet.
A munkavállaló kérheti, hogy távmunkában dolgozhasson, más helyen vagy más munkarendben végezhesse munkáját, illetve részmunkaidős foglalkoztatást is igényelhet.
Ha kíváncsi, hogy hogyan hatnak az ESG elvek a HR területére és miért fontos a fenntarthatóság és az emberközpontúság a cégeknél, olvassa el a cikket a Humán Tanácsadó júliusi számában! Kattintson ide a teljes cikk eléréséhez: Humán Tanácsadó folyóirat.
