A munkavédelmi képviselő képzése és továbbképzése

dr. Koch Mária Dátum Legutoljára frissítve: 2024.02.05

Olvasási idő: 7 perc


A munkavédelmi képviselő képzésére vonatkozó új szabályok fontosságát elsősorban az indokolja, hogy a képzés és az azon való részvétel biztosítása a munkáltató feladata. A képviselőnek a megválasztását követő hat hónapon belül 16 órás alapképzést kell elvégeznie. Az alapképzést követően, valamint újraválasztása esetén pedig évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részt vennie.

A munkavédelmi képviselő választása

A munkavédelmi képviselőt a munkavállalók választják maguk közül, kifejezetten az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő érdekeik képviseletére, jogaik érvényesítésére.

A képviselő választásának lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató feladata minden olyan munkáltatónál, ahol legalább 20 munkavállalót foglalkoztatnak.

A 20 fő alatti létszám esetén sem kizárt képviselő-választás kezdeményezése az Mvt. 70/A. § (1) b) pont szerint.

Egyes munkáltatók különféle kreatív megoldásokkal igyekeztek ellehetetleníteni a képviselő-választást, ezért 2024. január 1-jétől a 70/A. § a következő bekezdésekkel egészült ki:
„(1a)  Ha a munkáltató munkavédelmi képviselő választásra kötelezett, a munkavédelmi képviselő választást a kötelezettség keletkezésének napjától számított hat hónapon belül meg kell tartani.
(1b) Azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követően három hónapon belül a munkavédelmi képviselő választást meg kell tartani.”

Az (1a) bekezdésnek megfelelően a legalább 20 főt foglalkoztató munkáltatónál haladéktalanul meg kell tartani a képviselő-választást, ha ennek a létszámnak a foglalkoztatása 2023 második félévében már fennállt.
Az (1b) bekezdés szerint pedig a munkáltató köteles számon tartani a képviselői megbízatás időbeliségének az alakulását, és mivel maga a választás időigényes folyamat, megfelelő időben el kell indítani az eljárást a kötelezettség teljesítéséhez.
A képviselő-választás további szabályai változatlanok.

A képviselőnek nem feladata a munkáltató munkavédelmi tevékenységében, feladatainak a megvalósításában való közreműködés.

Természetesen, mivel a képviselő is munkavállaló, lehetnek munkavédelmi feladatai – ezeket azonban nem a képviselői pozíciója keletkezteti, hanem a munkavédelmi szabályok (jogszabályok, teljes egészében magyar nyelvű, munkavédelmi tartalmú nemzeti szabványok és a munkáltató belső munkavédelmi szabályozása).

A munkavédelmi képviselő feladatait és az azokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségeket itt összegeztük:

 
 
2024-re frissített teljes körű munkavédelmi és tűzvédelmi dokumentáció
és szabályzattár
, számos demózható változatban letölthető dokumentummal.

 

A munkavédelmi képviselő jogvédelme

A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogai gyakorlásában nem akadályozható és azok gyakorlása miatt hátrány nem érheti. Ugyanakkor titoktartási kötelezettség terheli, a működése során tudomására jutott adatok, tények nyilvánosságra hozatala tekintetében az üzemi tanács tagjára (üzemi megbízottra) megállapított munkajogi szabályoknak (Mt. 234. §) megfelelően köteles eljárni, különösen fontos a (3) bekezdés:
Az üzemi tanács vagy a szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy (itt: a munkavédelmi képviselő) a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése vagy a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.
A hivatkozott (1) bek. a képviselő munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő, Mt. 53. § szerinti intézkedéséhez – a képviselő átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál való foglalkoztatásához – történő előzetes egyetértés beszerzését írja elő. Képviselők esetében az egyetértést a munkavédelmi bizottság (ha működik a munkáltatónál), vagy a képviselő-választás választási bizottsága (ha még létezik) tudja megadni, ha egyik testület sincs, akkor a munkavállalók közösségéhez kell fordulnia a munkáltatónak.

A munkavédelmi képviselő képzése

Az alap- és a továbbképzés megszervezése egyaránt a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szerint – kontaktórás, távoktatás, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában – valósulhat meg.

Az alapképzés és továbbképzés ismeretanyagának minimum követelményeit a képzések szakmai felügyeletét is ellátó, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (jelenleg a nemzetgazdasági miniszter) honlapján közzéteszi, a részletes szabályokat szabályzatban állapítja meg.

A munkavédelmi képviselő alapképzésén 10 óra időtartamban a munkavédelem általános ismereteit sajátítja el, 6 órában pedig a képviselet ellátásával kapcsolatos kompetenciákat szerzi meg.

Az éves továbbképzés során kötelező elem a munkavédelemre vonatkozó jogszabályi előírások és szabványok változásának oktatása (1-2 óra) és az ezekkel kapcsolatos konzultáció (1 óra), mely beleszámít a képzés időtartamába.

A munkavédelmi képzés témakörei

A következő témakörök pedig választhatók, azzal a feltétellel, hogy

  • a munkavédelmi képviselő az ötéves mandátumának ideje alatt azonos témakörű továbbképzést két alkalommal végezhA munkahelyek kialakításának munkavédelmi követelményei (4 óra)
  • Munkaeszközök biztonsága (4 óra)
  • Az egyéni védőeszközök és munkaruha (3 óra)
  • Villamos biztonsági ismeretek (2 óra)
  • Zaj- és rezgésvédelem (2 óra)
  • A munkahelyek kémiai biztonsága (4 óra)
  • Rákkeltő és mutagén anyagokkal való munkavégzés munkavédelmi szabályai (2 óra)
  • A raktározás és anyagmozgatás munkavédelmi szabályai (4 óra)
  • A képernyős munkahelyeken dolgozók egészségének védelme (2 óra)
  • A klímaváltozás hatásai (3 óra)
  • A munkavédelmi képviselő feladatellátása  a gyakorlatban (2 óra)
  • Munkabaleset kivizsgálása (4 óra)
  • Foglalkozási megbetegedés kivizsgálása (1 óra)
  • Fokozott expozíciós eset kivizsgálása (1 óra)
  • A munkáltató tevékenysége szerinti munkavédelmi követelmények (4-6 óra)

A részletes szabályok ebben a két, 2024. január 25-i hatállyal módosított dokumentumban  találhatók a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelem Foglalkoztatás-felügyelet honlapján:

  1. A munkavédelmi képviselő alapképzés és továbbképzés képzési követelményei
  2. Szabályzat a munkavédelmi képviselő alapképzés és továbbképzés szakmai felügyeletéről

A munkavédelmi képviselő tevékenysége

Az Mvt. és további jogszabályok a munkáltatók számára állapítanak meg kötelezettségeket a munkavállalók és képviselőik bevonására, tájékoztatására stb. vonatkozóan.
A képviselők számára feladatok nincsenek előírva, viszont számos jogosultsággal rendelkeznek. Azt, hogy ezekből melyekkel és milyen módon élnek, a saját, illetve – ha működik ilyen – a munkahelyi munkavédelmi bizottság döntésén alapul. Amennyiben a megválasztott képviselő tevékenységével elégedetlenek a munkatársak, módjuk van a visszahívására, a megválasztáshoz vezető eljáráshoz hasonló módon.