A munkavállaló kártérítési felelőssége

A 2012. évi I. törvény (Mt.) úgy rendelkezik, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya során a munkáltatónak kárt okoz, akkor köteles azt a kárt megtéríteni. A munkavállaló kártérítési felelősségét akkor lehet megállapítani, ha

• a károkozás idején a felek között munkaviszony áll fenn;
• munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés – azaz a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható – megvalósul (meg kell említeni, hogy mi az, ami adott helyzetben a munkavállalótól általában elvárható, többek között függ a munkakörtől, a munkavállaló életkorától, szakképzettségétől, gyakorlati ismereteitől);
• a munkáltatónak kára keletkezik;
• okozati összefüggés áll fenn a kár és a munkavállaló kötelezettségszegése között.

A fenti feltételek fennállását, és a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

A károkozás kapcsán el kell különíteni a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozást az egyéb gondatlanságból bekövetkezett károkozástól.

Szándékos a károkozásról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló látja cselekedetének következményeit, és azokat kívánja (közvetlen vagy egyenes szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Szándékos károkozás, ha az egészségügyi dolgozó munkavégzéséhez a munkáltató mobiltelefont biztosít, azonban a munkavállaló azt magáncélra is használja, és a magánhasználatból adódó többletkiadást is megtérítteti a munkáltatóval. Továbbá megemlíthető a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság NAIH/2018/1728/H. határozatában foglalt eset is, mely szerint „A Panaszos egészségügyi problémáinak végleges rendezését célzó vizsgálat elvégzéséhez és a diagnózis felállításához tehát szükséges volt a kórelőzmények és a kórtörténet ismerete, amit a felülvizsgáló orvosnak a dokumentációban fel kell tüntetnie. Ennek elmulasztása és a dokumentáció nem megfelelő vezetése esetén az orvost kártérítési felelősség is terhelheti.”
Gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló a kár bekövetkezésének lehetőségét előre látja ugyan, ám bízik annak elmaradásában, vagy azért nem látja előre, mert az adott helyzetben általában elvárható gondosságot elmulasztja. Erre tekintettel például gondatlanságból okoz kárt a munkavállaló, ha siet, és a kávéját a munkáltató tulajdonában lévő számítógép mellé teszi le, amely felborul és a számítógépbe folyik.

Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell térítenie a munkavállalónak.

Egyéb esetben a kártérítés mértéke be van határolva, azaz, ha a károkozás nem szándékosan vagy súlyos gondatlansággal történt, a munkavállaló maximum 4 havi távolléti díjával felel. Ha a munkáltató kollektív szerződéssel rendelkezik, akkor a kollektív szerződés gondatlan károkozás esetén úgy is rendelkezhet, hogy a kártérítés mértéke maximum a munkavállaló 8 havi távolléti díjának megfelelő összeg is lehet.

A vezető gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy nem kell megtéríteni azt a kárt,

• amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy
• amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy
• amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A kár megtérítésére a 2013. évi V. örvény (Ptk.) 6:518-534. §-a szabályait kell alkalmazni.

Megőrzési felelősség

Külön szabály vonatkozik a munkavállaló megőrzési felelősségére. A megőrzési felelősség három esetét különíti el a munkajog:

• az általános megőrzési felelősséget,
• a pénztárosok, a pénz- és értékkezelők őrzési felelősségét és
• a leltárfelelősséget.

Mit jelent az általános megőrzési felelősség?

A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Megőrzéskor keletkezett kárt a munkavállaló akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át.

A munkavállalónak lehetősége van arra, hogy helyette és nevében más személy (átvevő) vegye át a megőrzésre átadott dolgot, azonban ekkor erre vonatkozóan meghatalmazást kell adni.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.

Azaz, ami lényeges, hogy megőrzési felelősség

• csak olyan dolog esetén áll fenn, amelyet a munkavállaló állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel;
• ezt a dolgot visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel adták át a munkavállalónak;
• a munkavállaló a dolgot igazoltan átvette (pl. átadás-átvételi jegyzőkönyv készült az átadásról). Ilyen például a dolgozó által átvett munkaeszköz, laptop, mobiltelefon stb.

A fenti feltételek fennállását a munkáltatónak kell bizonyítania. Abban az esetben mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Miben másabb a pénztáros, a pénzkezelő vagy értékkezelő felelőssége?

A pénztárost, pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

Több munkavállaló együttes felelőssége

Elképzelhető, hogy több munkavállaló együttesen okozza kárt, vagy több munkavállalót terhel megőrzési felelősség. Ebben az esetben az alábbi szabályokra kell figyelemmel lenni:

• Első lépés: A kárt a munkavállalók vétkességük arányában viselik, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában.
• Következő lépés: A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.

Megőrzés esetén az a szabály alkalmazandó, hogy több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek.

A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia.

Külön kategóriába tartozik a szándékos károkozás. Ha a kárt többen szándékosan okozták, akkor egyetemleges kötelezésnek van helye. Az egyetemleges követelés azt jelenti, hogy a munkáltató bármelyik károkozó munkavállalójától kérheti, behajthatja a kár teljes összegét. Ennek megtörténtét követően, a kifizetést teljesítő munkavállaló a többi károkozó munkavállalótól a rájuk eső részt követelheti, hajthatja be.