A munkáltatói kölcsön elengedése
Olvasási idő: 4 perc
A munkáltatói kölcsönök széles körű alkalmazási lehetőségeket kínálnak, például lakásvásárlásra, építésre vagy személyes célokra. A kölcsön lehet kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású, és adózási szempontból is kedvező feltételeket nyújt. A munkáltató úgy is dönthet, hogy a munkavállalójának korábban nyújtott kölcsön egy részét vagy teljes egészét elengedi.
A természetes személy javára elengedett tartozás (kölcsön, kamat) nem pénzben szerzett bevételnek minősül. Ebből következik, hogy adóelőleg és járulék levonása nem lehetséges. A 2408. havi adatszolgáltatás 402. sorában szerepeltetni kell.
Az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles – például, ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként, tagi jogviszony esetén tagi jövedelemként –, amely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani, befizetni. Mivel az elengedett kölcsön jövedelemként adóköteles, illeték nem merül fel, így azt be sem kell jelenteni a NAV-hoz.
Az elengedett kamat is a magánszemélynél a felek közötti munkaviszony alapján lesz adóköteles.
A munkáltatói kölcsön elengedése az egyes nyereségadó törvény hatálya alá eső munkáltatók adóalapját eltérően érinti. A Tao tv. 8.§ (1) dzs) h) 1. pontja értelmében nem növeli az adózás előtti eredményt az a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, amely magánszemély javára történik.
A munkáltatói kölcsön elengedése nyugdíjas munkavállaló esetén
A munkáltatói kölcsön elengedett összege jogviszonynak megfelelően adóztatandó. Nyugdíjas munkavállalóm esetén sem szociális hozzájárulási adó, sem társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség nincs.
Sajátos kérdésként vetődik fel, hogy miként adózik az elengedett munkáltató kölcsön, ha a kölcsön folyósításakor a munkavállaló aktív dolgozó volt, de a kölcsön elengedésekor már nyugdíjas. Az Szja tv. egyértelműen szabályoz, hogy jogviszonynak megfelelő adózás van. Ebből az következik, hogy csak személyijövedelemadót kell fizetni. Sem szocho, sem járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
A munkáltatói kölcsön elengedése társasági adóban
A társasági adóalany által elengedett tartozás csak akkor jelenik meg adózás előtti eredmény növelő tételként, ha az adóalany azt a kapcsolt vállalkozása részére engedi el. A munkavállaló nem minősül kapcsolat vállalkozásnak. Ebben az esetben az adózás előtti eredményt nem kell megnövelni, vagyis nincs korrekciós tétel.
Az megjegyzendő, hogy a jogviszonynak megfelelő adóztatás miatt a szocho fizetési kötelezettség, mint ráfordítás az adózás előtti eredményt csökkenti, ugyanúgy, mint a ráfordításként elszámolt elengedett tartozás összege is.
A munkáltatói kölcsön elengedése a kisvállalati adóban
A munkáltatói kölcsön elengedése jogviszonynak megfelelően, vagyis bérként adózik. Aktív (nem nyugdíjas) munkavállalók esetében társadalombiztosítási járulékalap keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a kisvállalati adóalanyok személyi jellegű kifizetései adóalaprészt az elengedett tartozás, mint járulékalap, megnöveli. Ne felejtsük el, hogy a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót.
A növelő-csökkentő tételek adóalaprész esetén az elengedett tartozás miatt növelő tétel nem keletkezik, mert a munkavállaló nem minősül kapcsolat vállalkozásnak.
A munkaviszony megszűnése
A munkáltató a belső szabályzatában meghatározhatja, hogy mi történhet olyan esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik. A kölcsönt általában ingatlanfedezet is védi, és elvileg nem feltétel, hogy a futamidő alatt végig fennálljon a munkaviszony. A kölcsön tehát törleszthető tovább, de a szerződés az azonnali, egyösszegű törlesztést is előírhatja.
A kölcsön visszafizethető egy összegben, azaz végtörleszthető. Arra is van lehetőség s, hogy a következő munkahely átvállalja a tartozást. Ha az új munkahelyeden is elérhető munkáltatói kölcsön, akkor ezzel kiváltható a korábbi munkáltatótól felvett hitel. Ebben az esetben az új munkahelynek kell tovább törleszteni.
