Mit kell tudni a lakáscélú és egyéb munkáltatói kölcsönökről?

A munkáltató által adható kölcsön

A munkáltatói kölcsön egy olyan pénzügyi támogatás, amelyet a munkáltató különféle célokra biztosíthat dolgozói számára. Ennek egyik előnye, hogy az igénylés folyamata általában gyorsabb és kevesebb adminisztratív terhet ró a munkavállalóra, mint egy hagyományos banki hitel. A munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás alapján a kölcsön kamatmentesen vagy kedvezményes kamatozással vehető igénybe, ami vonzó lehetőség a munkavállalók számára.

A kölcsön célja lehet lakáscélú (pl. lakásvásárlás) vagy nem lakáscélú (pl. személygépjármű vásárlása). A munkáltatónak nem szükséges az MNB engedélye a hitel biztosításához, még akkor sem, ha egyidőben több munkavállaló veszi igénybe ezt a lehetőséget, mivel ez nem minősül üzletszerű tevékenységnek. Sok esetben a pénzügyi intézmények is biztosítanak kamatmentes vagy kedvezményes hitelt saját munkavállalóiknak, ebben az esetben a kölcsönre ugyanazok az adószabályok vonatkoznak, mintha nem pénzügyi intézmény biztosítaná azt. Ilyen esetekben nem alkalmazandók az ügyfélhitelezési szabályok.

Javasolt egy hitelezési szabályzat kidolgozása, bár ennek az elkészítésére nem vonatkozik külön jogszabályi előírás. A szabályzatnak tartalmaznia kell a kölcsön célját, igénylési feltételeit, a jelzálogjog alapítását, a visszafizetés módját és a kamatlábat. Mivel a munkáltató nem hitelintézet, a hitelnyújtás nem a pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályok szerint zajlik.

A munkáltató a kamatot a törvényi előírásoknak megfelelően kell, hogy meghatározza, uzsorás szerződést nem köthet. A felek megállapodhatnak kamatmentességben vagy kedvezményes kamatban is, de a szerződésben mindenképp rögzíteni kell a kamatlábat, ennek hiányában a jegybanki alapkamat az irányadó. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóköteles. Ez alól kivételt képeznek a lakáscélú hitelek, amikor is az előírt törvényi feltételek teljesülnek.

Lakáscélú munkáltatói kölcsön

A munkáltatói kölcsönök folyósítására a Ptk. szabályai vonatkoznak. A munkáltató határozza meg a futamidőt, valamint a törlesztőrészletek mértékét. A kölcsön csak lakáscélra fordítható, például vásárlásra, építésre, bővítésre vagy korszerűsítésre, de egyszerű felújításra - mint például a tapétázás vagy a burkolás - nem használható fel.

A kölcsön - célját tekintve - mire használható fel?

Lakásvásárlás esetén a belföldön található lakás tulajdonjoga és a földhasználati jog adásvétel vagy zártvégű pénzügyi lízing révén szerezhető meg. Lízingnél a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi a lakás tulajdonjogát, és a munkáltató ehhez lakáscélú kölcsönt nyújthat, figyelembe véve a 10 millió Ft-ban maximalizált korlátot. Külföldi lakás vásárlása esetén a munkáltatói kölcsön kamatának el kell érnie a jegybanki alapkamat + 5%-ot vagy a piaci kamatszintet, különben kamatkedvezményből származó adófizetési kötelezettség keletkezik.

A lakásépítés fogalmát az szja törvény nem határozza meg, azonban a lakás bővítése legalább egy lakószoba hozzáadásával történő alapterület-növelést jelent. A lakószoba meghatározása részletes, például legalább 8 négyzetméteresnek kell lennie. Bizonyos esetekben két kisebb helyiség egy lakószobának számít. Érdemes a NAV vagy a Pénzügyminisztérium véleményét kérni a kölcsön folyósítása előtt, különösen korszerűsítés esetén.

A lakáskorszerűsítés a lakás komfortszintjének növelésére irányuló modernizálási folyamat. Az szja törvény szerint ez magában foglalja a közművek (víz, csatorna, gáz, elektromos hálózat) bevezetését, fürdőszoba kiépítését, fűtési rendszer kialakítását vagy cseréjét, megújuló energiaforrások alkalmazását, valamint a szigetelési és nyílászáró-csere munkálatokat. A korszerűsítéshez kapcsolódó helyreállítási munkák költségei is elszámolhatók, a teljes költség legfeljebb 20%-áig.

A munkáltató kedvezményes kamatozású vagy adómentes kölcsönt adhat napelemes rendszer kiépítésére. A megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint az energiahatékonyságot növelő építési munkák, például a központi fűtési rendszer energiaracionalizálása vagy cseréje korszerűsítésnek számít.

Az akadálymentesítés célja olyan feltételek biztosítása a fogyatékkal élők számára, amelyek megkönnyítik mindennapi tevékenységeiket. Az szja törvény szerint az akadálymentesítés a mozgáskorlátozottak számára a lakáshasználattal kapcsolatos nehézségeket csökkentő műszaki átalakításokat jelenti. Az akadálymentesítés során például küszöbök eltávolítására, szélesebb ajtók kialakítására, valamint speciális fürdőszobaelemek, például kapaszkodók és zuhanyzók beszerelésére lehet szükség.

A gépkocsik és buszok akadálymentesítésére nyújtott kölcsön, valamint a garázs akadálymentesítése nem minősül lakáscélú kölcsönnek, mivel a garázs nem tekinthető lakásnak.

Kamatmentesség és kedvezmény 10 millió Ft összegig

A munkáltató kamatmentes vagy kedvezményes kölcsönt nyújthat a dolgozójának hitelintézettől felvett lakáscélú kölcsön törlesztéséhez. Fontos azonban figyelni, hogy az szja törvény szerint ez csak hitelintézetre vonatkozik, pénzügyi vállalkozásra viszont nem. Pénzügyi vállalkozástól felvett kölcsön esetén kamatkedvezményt lehet megállapítani. A kölcsön összege nem haladhatja meg az adóévben és az azt megelőző négy évben összesen a 10 millió Ft-ot.

Amikor egy munkavállaló munkahelyet vált, a korábbi munkáltatótól felvett kölcsönt nem feltétlenül kell egy összegben visszafizetnie, hacsak a szerződés erről másként nem rendelkezik. Az új munkáltató nyújthat lakáscélú kölcsönt a korábbi kölcsön törlesztésére vagy visszafizetésére, kamatmentesen vagy kedvezményesen. 
    
A munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsönt csak hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül lehet folyósítani, egy speciális alszámlára utalva. A kölcsön közvetlenül a munkavállaló számlájára utalva nem lesz adómentes. A kamatkedvezmény attól függ, hogy a munkáltató milyen kamatot szeretne igénybe venni. Ha a kamatösszeg eléri a piaci kamatot vagy a jegybanki alapkamat + 5%-ot, nem keletkezik kamatkedvezményből származó adókötelezettség, ellenkező esetben viszont igen.

Ha a munkáltató az adóévben és az azt megelőző négy évben összesen 10 millió Ft-ot meg nem haladó lakáscélú kölcsönt nyújtott ugyanazon magánszemélynek, akkor nem keletkezik kamatkedvezmény miatti adókötelezettség. A lakáscél igazolását a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár végzi. Ha azonban a kölcsön összege meghaladja a 10 millió Ft-ot, kamatkedvezményt kell megállapítani, amit adott év december 31-re kell kiszámolni. A kamatkedvezmény adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa, és az adót a kifizető állapítja meg az adóév végén. 

A munkáltatói kölcsönt vissza kell fizetni, függetlenül a céljától. A szerződésben meghatározásra kerül a törlesztés módja, ami lehet türelmi idős, egyösszegű, arányos vagy annuitásos törlesztés. A törlesztés gyakorisága lehet havi, negyedéves, éves vagy egyösszegű. A tőkelefutási táblát a törlesztések és tartozások nyomon követésére használják. A munkáltató türelmi idős kölcsönt is nyújthat, ami azt jelenti, hogy az adós később kezdi meg a tőketörlesztést, és addig csak a kamatot fizeti.

Ha a munkáltató zálogfedezetet kér, akkor két szerződést köt a munkavállalóval: egy kölcsönszerződést és egy zálogszerződést. A munkáltató zálogjogát a földhivatal jegyzi be az ingatlanra, amely a tulajdoni lapon a kölcsön visszafizetéséig szerepel. A kölcsön elengedése esetén a zálogjog törölhető, de az elengedett hitel adóköteles.

A munkáltatói kölcsönök esetében a jegybanki alapkamat változását folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mivel ez befolyásolja a kamatkedvezményt. A piaci kamatlábak is változhatnak, és az szja törvény szerint ilyenkor a kisebbik kamatláb (piaci vagy jegybanki alapkamat + 5%) az irányadó. A felek közötti szerződésben a kamatláb szabadon meghatározható: a kölcsön lehet kamatmentes, kedvezményes fix vagy változó kamatozású. Ha a kölcsön kamata eléri vagy meghaladja a jegybanki alapkamat + 5%-ot vagy a piaci kamatot, akkor nincs kamatkedvezmény, és így adófizetési kötelezettség sem merül fel. Ha azonban a kölcsön kamatmentes vagy kedvezményes (alacsonyabb a kamat), akkor kamatkedvezmény keletkezhet, attól függően, hogy lakáscélú vagy nem lakáscélú kölcsönről van szó.

Mi történik, amikor egy munkavállalónak több munkáltatója van?

Amennyiben egy munkavállalónak több munkáltatója van, mindegyik munkáltató dönthet úgy, hogy lakáscélú kölcsönt biztosít számára. Az szja törvény szerint a kamatmentes és adómentes hitelre vonatkozó 10 millió Ft-os keretösszeg magánszemélyenként értendő, függetlenül attól, hogy hány munkáltatótól érkezik a kölcsön. Ha a munkáltatók együttesen nem lépik túl ezt az összeget, nem keletkezik kamatkedvezmény és adókötelezettség. Ha a kölcsön összege meghaladja a 10 millió Ft-ot, a kölcsön időpontja alapján határozható meg, melyik munkáltatónál keletkezik az adókötelezettség.

Ha a megengedett összeget nem lépik túl, nincs adófizetési kötelezettség. Amennyiben a kölcsönök teljes összege meghaladja a 10 millió Ft-ot, az első munkáltatónál nincs adókötelezettség, viszont a második munkáltatónál a 10 millió Ft feletti rész után szja-t és szocho-t kell fizetni. A munkavállalót nyilatkoztatni kell, hogy más munkáltatótól kapott-e korábban kölcsönt.

A kölcsön többféle lakáscélú kiadásra is felhasználható, például lakásvásárlásra, építésre vagy lakás korszerűsítésre. Fontos, hogy a kölcsön feltételeit, futamidejét és a törlesztési módot a munkáltató határozza meg, de ezeknek a jogszabályi keretek között kell maradniuk.

Az adómentesség egyik alapvető feltétele, hogy a kölcsön összege ne haladja meg a megengedett összeghatárt, és a kölcsön kizárólag lakáscélú legyen. A munkáltató hitelezési szabályzatában meghatározhatja, kik jogosultak a kölcsön igénybevételére, ami gyakran a vezetők számára nyújtott kedvezményként jelenik meg, azonban fontos, hogy az egyenlő bánásmód elve itt is érvényesüljön.

Nem lakáscélú munkáltatói kölcsön

A munkáltató a lakáscélú kölcsönök mellett bármilyen célra, például gépjármű vásárlásra vagy nyaralás finanszírozására is nyújthat kölcsönt. Amennyiben a kölcsön kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású, kamatkedvezmény keletkezik. Ennek alapján a munkáltatónak a kamatkedvezmény összegének 1,18-szorosa után 15% szja-t és 13% szocho-t kell fizetnie. A magánszemélynek ezzel kapcsolatban nincs adófizetési kötelezettsége.

A lakásfelújítás minden olyan javítási és átalakítási munka, amely az ingatlan esztétikai állapotának javítását célozza. Ebbe a körbe tartozik például szerkezetek és berendezések cseréje. A külföldi lakás felújítására adott kölcsön is ugyanilyen feltételek alá esik, mivel nem minősül lakáscélú kölcsönnek, így szintén adókötelezettséget von maga után.

A külföldi kiküldetés olyan belföldi illetőségű magánszemély tevékenysége, aki a kifizető feladatának ellátása érdekében külföldön tartózkodik. A kiküldött dolgozó is munkaviszonyban áll a munkáltatóval, így számára is bármilyen célra nyújtható munkáltatói kölcsön.

A munkáltatói kölcsön törlesztése általában a munkabérből való levonással történik, amelyhez a munkavállaló írásbeli hozzájárulása szükséges. A munkabér nem terhelhető 100%-ig. A törlesztés banki átutalással is lehetséges. Ha a munkavállaló egyben tulajdonos is, a kölcsön az osztalékból is törleszthető, de csak a számviteli és adózási szabályok betartásával. Az osztalék után szja-t és szocho-t kell fizetni, még akkor is, ha azt hiteltörlesztésre fordítják, és csak a nettó osztalék használható fel a tartozás kiegyenlítésére.

Elengedhető-e a munkáltatói kölcsön?

A munkáltató elengedheti a munkavállaló korábban nyújtott kölcsönét, ami a magánszemély számára jövedelemnek számít, és a jogviszony alapján lesz adóköteles (pl. munkabérként vagy tagi jövedelemként). A munkáltatónak kell az adót és járulékokat megállapítani és befizetni, de illetéket nem kell fizetni.
     
Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy elengedi a munkavállaló korábban kapott kölcsönének egy részét vagy egészét, ez az összeg nem minősül pénzben szerzett jövedelemnek. Ennek következtében adóelőleget és járulékot nem lehet levonni belőle, azonban a 2408-as havi adatszolgáltatásban szerepeltetni kell. Az elengedett kölcsön viszont a magánszemélynél adóköteles jövedelemként jelenik meg, a jogviszony típusától függően: például munkaviszony esetén munkabérként, tagi jogviszony esetén tagi jövedelemként kell adózni. Az adók és járulékok megállapítása, levonása és befizetése a munkáltató feladata. Az elengedett kölcsön után nem kell illetéket fizetni, és nem kell bejelenteni azt a NAV felé.

Az elengedett kamat a jogviszony függvényében szintén adóköteles jövedelemnek számít. A társasági adó szabályai szerint a magánszemély javára elengedett, nem behajthatatlan követelés nem növeli a munkáltató adózás előtti eredményét.

Nyugdíjas munkavállalók esetén csak személyi jövedelemadót kell fizetni, szocho és járulékfizetési kötelezettség nincs. A társasági adóban az elengedett tartozás csak kapcsolt vállalkozás esetén növeli az adóalapot, de a munkavállaló nem minősül annak.

A munkáltatói kölcsön lehetősége fontos pénzügyi támogatást jelent a munkavállalók számára, legyen szó lakásvásárlásról, vagy egyéb célokról. Bár a kölcsön kamatmentes vagy kedvezményes formában is elérhető, fontos tisztában lenni a vonatkozó adózási szabályokkal. A megfelelő adminisztráció, a jogszabályok betartása és a kölcsön céljának pontos meghatározása nélkülözhetetlen a munkáltatók számára, hogy adózási kötelezettségeiket megfelelően tudják teljesíteni.