Mikor számít be a megbízási díj a nyugdíjba?

Molnárné Dr. Balogh Márta Dátum Legutoljára frissítve: 2025.02.24

Olvasási idő: 5 perc


Ez a tartalom 624 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A nyugellátások területén gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél.

A kérdésekre a válasz az, hogy igen, bizonyos feltételekkel. A feltételek vonatkozásában az a meghatározó szempont, hogy a megbízásos jogviszony a társadalombiztosítás területén biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem.

A tárgyhó első napján érvényes összeg számít

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés f) pontja alapján biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.  

2025-ben a 290.800 forintos minimálbér figyelembevételével ez az összeg havi 87.240 forint, napi 2.908 forint. 

Az összeghatár alatti megbízási díjat szokásos „kis összegű megbízási díjnak” is nevezni.


Megbízási szerződés - szolgálati idő

A Tny. 37. § (1) bekezdése szerint a Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták.
A Tny. 37. § (4) bekezdése szerint a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.
A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-jétől lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni. [lásd: 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 31. §]
A megbízásos jogviszony időtartama tehát, ha a megbízott a megbízási díj nagyságrendjére tekintettel fentiek szerint biztosítottnak minősül, nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent.
Természetesen nem minősül szolgálati időnek az ingyenes megbízási szerződés alapján végzett tevékenység [lásd: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6.280. §]. (Ingyenes megbízási szerződés az olyan megbízási szerződés, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.)

Igen gyakori, hogy a megbízásos jogviszonyban lévő személy egyidejűleg más biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) is áll. Ez alatt az időszak alatt a szolgálati idő természetesen csak egyszeresen kerülhet figyelembevételre, ilyen esetben ugyanerre az időszakra a megbízási jogviszony alapján szolgálati idő szerzése már nem történik, de a járulék köteles megbízási díj összege a nyugellátás összegénél figyelembevételre kerül. 
A megbízási jogviszony a Tny. 96/B. § (1) bekezdése szerinti adategyeztetési eljárásban is egyeztetésre kerül, a szolgálati időről szóló kimutatásban külön rovatban szerepelnek ezek az információk.

A megbízási díj és a nyugdíj összege

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni [lásd: Tny. 22.§ (1) bekezdés].
Keresetként figyelembe kell venni a Tbj-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet.
A járulék alapul szolgáló megbízási díj a nyugdíj összegénél tehát figyelembevételre kerül, az beszámít a nyugdíjba.

Nyugdíj melletti keresőtevékenység megbízási jogviszony keretében

Igen gyakori, hogy a nyugdíjba vonult személy nyugdíja mellett ismét dolgozik, sokszor megbízási szerződés alapján.
2020. július 1-jétől a saját jogú nyugdíj mellett keresőtevékenységet folytató személy nem fizet társadalombiztosítási járulékot ebből a jövedelméből, csak személyi jövedelemadót, így nyugdíjának összegére ez a jövedelem már nem.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Napi 1 óra beszámítása 40 év utáni nyugdíjba

Ha valaki 8 órás főállású mellett, be van jelentve másodállásba napi 1 órára, ez beleszámít-e a nők 40 éves nyugdíjába?

Rehabilitációs hozzájárulás számítása

Megváltozott munkaképességű munkavállaló saját munkavállalóként képzésben vesz részt ugyanabban a cégben. Két jogviszonya van 1101 és 1131-es jogcímkódokkal. Így a Novitax programunk statisztikája duplának hozza az ilyen munkavállalót. A rehabilitációs hozzájárulás számításánál is két főnek számolhatjuk?

Kapcsolódó cikkek


Korhatár előtti nyugdíj melletti munkavégzés

Elemzésünkben arra keresünk választ, hogy egy nem állami szektorban dolgozó (alapítványi) „korkedvezményes” nyugdíjban részesülő, de öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem érő munkavállaló megkapott munkabérére vonatkozik-e éves kereseti korlát, aminek elérése esetén a korkedvezményes nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell? Ha igen, milyen bejelentési kötelezettsége van ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?

Védett korú munkavállalók: nem csak a kor számít

A munkavállalók a nyugdíjazást megelőző években védett korúnak minősülhetnek, biztosabb munkajogi szabályok vonatkozhatnak rájuk. A munkáltatóknak viszont éppen az okoz nehézséget, hogy megszüntethetik-e egyáltalán az éltesebb korú dolgozóik munkaviszonyát. A problémakör lényege sajnos helytelenül él a köztudatban, ami komoly félreértéseket szül. Az életkor mellett ugyanis a munkaviszony jellege és a megszüntetés módja együtt adják ki a „védettség” feltételrendszerét.

Kik vonulhatnak legközelebb nyugdíjba?

A legtöbb munkáltató számára – legyen az vállalkozás vagy közszférás munkahely – igencsak lényeges kérdés, hogy a munkavállalók közül kinek lehet esedékes az aktuális vagy a következő évben a nyugdíjba vonulás. Kik töltik be az öregségi nyugdíjkorhatárt 2027 végéig?