Két vagy több munkáltató által nyújtott kölcsön

Sándorné Új Éva Dátum Legutoljára frissítve: 2024.09.23

Olvasási idő: 3 perc


A munkáltató többféle módon tud segíteni munkavállalójának, ha az pénzügyi nehézségekkel küzd. Az egyik ilyen lehetőség a munkáltatói kölcsön, amely múltból fakadó vagy jövőben felmerülő kiadásokra nyújthat fedezetet. Ez a lehetőség akkor is fennáll, ha a munkavállaló egyidőben több munkáltatóval létesít munkaviszonyt.

A munkáltatói kölcsönök széles körű alkalmazási lehetőségeket kínálnak, például lakásvásárlásra, építésre vagy személyes célokra. A kölcsön lehet kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású, és adózási szempontból is kedvező feltételeket nyújt. A munkavállalóknak lehetőségük van arra, hogy egyidőben több munkáltatóval létesítsenek munkaviszonyt (pl. főállás, másodállás, mellékfoglalkozás). A jogszabályi rendelkezések nem utalnak arra, hogy melyik munkáltató folyósíthat lakáscélú kölcsönt, és az sincs kizárva, hogy mindegyik munkáltató hozzájárul a magánszemély lakásszerzéséhez, korszerűsítéséhez stb.

A kérdés csupán az, hogy hogyan értelmezendő a 10 millió forint kamatmentes és adómentes hitelfolyósítási lehetőség.

Mindegyik adhat 10 – 10 millió forintot? Az Szja tv. úgy fogalmaz, hogy „ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel”. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély által kapott hitelösszeg figyelendő akkor is, ha azt egy munkáltató nyújtotta és akkor is, ha azt több munkáltató nyújtotta.
Tételezzük fel, hogy egy munkavállalónak két munkáltatója van és adóévben mindkét munkáltatótól 5 -5 millió forint kamatmentes lakáscélú kölcsönt kapott. A kölcsön után egyik munkáltatós sem kér kamatot. Ez esetben – mivel a 10 millió forintos korlát nem kerül átlépésre – nem keletkezik kamatkedvezmény és így adókötelezettség sem.

Nincs konkrét szabályozás arra, hogy amennyiben a kamatmentes lakáscélú kölcsön együttes összege átlépi a 10 millió forintot, akkor melyiknél keletkezik adókötelezettség. Ez nem egyszerű eset. A logika azt diktálja, hogy a kölcsönfolyósítás időpontja a mérvadó.
Tételezzük fel, hogy egy munkavállalónak két munkáltatója van és adóévben mindkét munkáltatótól 8 -8 millió forint kamatmentes lakáscélú kölcsönt kapott. Az Egyik munkáltató a lakáskölcsönt 2024. februárjában, a másik munkáltató pedig 2024. áprilisában folyósította. Mindkettő hitelintézeten keresztül utalt.

Ebben az esetben az első munkáltató által nyújtott lakáskölcsön miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettség. A másik – később utaló – munkáltató esetében viszont csak a 2 millió forint lesz adómentes, a 6 millió forint utám már kamatkedvezményt kell számolni. ennek a munkáltatónak szja és szocho fizetési kötelezettsége keletkezik.

A munkavállalót mindenképpen szükséges nyilatkoztatni arról, hogy az adóévben és az adóévet megelőző 4 évben kapott-e más munkáltatótól lakáscélú munkáltatói kölcsönt és annak mekkora az összege.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó cikkek


A foglalkoztatási igazolás szabályváltozása 2024-től

A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása ezt a szabályt érinti.

A foglalkoztatás bejelentésével összefüggő ellenőrzési tapasztalatok

Az adóhatóság ellenőrzési tervében évek óta elsődleges feladat az adóelkerüléssel kivont összegek biztosítása, ezen belül az adóhatósági ellenőrzések egyik legösszetettebb témája a foglalkoztatással összefüggő jogviszonyok vizsgálata és a biztosítási kötelezettséghez kapcsolódó adó- és járulékszabály betartásának ellenőrzése.