Készenléti jellegű munkakör kialakítása

A munka világa Munkaügy Cégvezetés
Vasas János Dátum Legutoljára frissítve: 2023.10.27

Olvasási idő: 2 perc

Ez a tartalom 1066 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2026-08-17 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: A leggyakoribb munkajogi hibák

Több kérdés is felmerülhet a készenléti jellegű munkakör kialakításával kapcsolatban. Az elemzett esetben karbantartók számára kell ezt a munkakört létrehozni, akiknek csak akkor kell beavatkozniuk, ha valami probléma adódik. Lehet-e havi munkaidőkeretet alkalmazni, illetve hogyan alakul a bérezés?

A szerződésben megállapodnának havi bruttó 350.000 Ft alapbérben + 210.000 Ft (60%) pótlékátalányban, amely magában foglalja a rendkívüli munkaidőben történő beosztás esetén járó 50%-os és a 30%-os műszakpótlékot. Ez ebben a formában megfelelő?
További felmerülő kérdések: Ha helyettesítésre kerülne sor milyen összegű pótlék jár neki? A 23T1041-es nyomtatványon a heti munkaórák számához mennyit kell írni?

Lehet havi munkaidőkeretet alkalmazni, de a munka- és a pihenőidő gazdaságosabb kihasználása végett, legalább kéthavi keretet javaslunk.
A bérpótlékot is magába foglaló alapbérről, a 2012. évi I. törvény (Mt.) 145. § (1) bekezdése rendelkezik, mely szerint magába foglalja a rendkívüli munkaidőt, és a műszakpótlékot. Ebben az esetben nem pótlék átalányról, hanem a bérpótlékot is magába foglaló alapbérről beszélünk. Vagyis munkavállaló alapbére 560.000 Ft, amelyből 210.000 Ft a rendkívüli munkaidő, és a műszakpótlék pótléka.

Helyettesítés esetén a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. [136. § (3) bek.] Hogyha rövidebb időszakról van szó, akkor én nem javasoljuk a pótlékjuttatás módosítását.

A heti munkaidőhöz a maximum hetvenkét órát javaslunk meghatározni.

Vonatkozó jogszabályhelyek:

Mt. 92. § (2) A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
Mt. 99. § (3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra lehet.

Kapcsolódó iratminták

Kapcsolódó kérdés-válaszok

Egyéni vállalkozás 4 órás munkaviszony mellett

Leendő ügyfelem duális szakképzésben tanul. Négy órás jogviszonnyal rendelkezik a szakképző intézményben, mellette jelenleg van egy négy órás bejelentett jogviszonya egyéb munkahelyen. A két jogviszony mellett, milyen formában végezhet egyéni vállalkozást? A duális képzés biztosított jogviszony?

Megnézem a választ

Gyermekvállalás szülési szabadság nélkül

Szülés előtt álló munkavállaló nem kíván élni a szülési szabadsággal, hanem folyamatosan szeretne munkaviszonyban maradni. Ebben az esetben a két hét kötelező szülési szabadság után a gyed következik? Hova és milyen igényléseket szükséges beadni?

Megnézem a választ

Kapcsolódó videók

Munkaidő és pihenőidő a gyakorlatban

A munkaidő és a pihenőidő szabályainak megfelelő alkalmazása nem csupán a munkaidő-beosztás kialakítását jelenti. A munkáltatóknak a munkarend meghatározása, a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása, valamint a munkaidőkeret működtetése során számos munkajogi követelménynek kell megfelelniük. 2026. május 12-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász bemutatta a munkarenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a rugalmas munkavégzés jogszerű kereteit, valamint a munkaidőkeretet érintő kérdéseket.

Megnézem a videót

Munkaidő és pihenőidő kérdései a gyakorlatban

Kell-e jelenléti ívet vezetni kötetlen munkarendben? Elrendelhető-e vasárnapi munkavégzés? A 2026. májusi előadásban dr. Dudás Katalin munkajogász a munkaidő-szervezés során leggyakrabban felmerülő munkajogi kérdéseket és azok megoldásait mutatta be.

Megnézem a videót

Kapcsolódó cikkek

Munkáltatói kölcsön a gyakorlatban

A munkáltatói kölcsön kedvező lehetőséget jelenthet a munkavállalók támogatására, ugyanakkor a kölcsön feltételeinek kialakítása számos jogi és adózási kérdést vet fel. Sándorné Új Éva okleveles adószakértő és pénzügyi revizor A vállalkozások által adható munkáltatói lakáscélú kölcsönök című, 28 oldalas kiadványban részletesen bemutatja a munkáltatói kölcsön szabályait, a kamat és a kamatkedvezmény meghatározását, a lakáscélú és nem lakáscélú kölcsönök feltételeit, valamint a kölcsön elengedésével és a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos tudnivalókat.

Megnézem a cikket

Versenytilalmi megállapodás: mire figyeljen a munkáltató és a munkavállaló?

A versenytilalmi megállapodás a munkajog egyik leggyakrabban vitatott intézménye. A munkáltatók számára eszközt jelent a piaci pozíciójuk védelmére, a munkavállalók számára viszont komoly korlátozást jelenthet az elhelyezkedési lehetőségekben. A jogviták jelentős része abból fakad, hogy a felek nem megfelelően fogalmazzák meg a megállapodást, vagy a tilalom tartalmát túl szélesen értelmezik.

Megnézem a cikket