Készenléti jellegű munkakör kialakítása

Vasas János Dátum Legutoljára frissítve: 2023.10.27

Olvasási idő: 2 perc


Ez a tartalom 1021 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2024-12-17 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Adóváltozások 2025

Több kérdés is felmerülhet a készenléti jellegű munkakör kialakításával kapcsolatban. Az elemzett esetben karbantartók számára kell ezt a munkakört létrehozni, akiknek csak akkor kell beavatkozniuk, ha valami probléma adódik. Lehet-e havi munkaidőkeretet alkalmazni, illetve hogyan alakul a bérezés?

A szerződésben megállapodnának havi bruttó 350.000 Ft alapbérben + 210.000 Ft (60%) pótlékátalányban, amely magában foglalja a rendkívüli munkaidőben történő beosztás esetén járó 50%-os és a 30%-os műszakpótlékot. Ez ebben a formában megfelelő?
További felmerülő kérdések: Ha helyettesítésre kerülne sor milyen összegű pótlék jár neki? A 23T1041-es nyomtatványon a heti munkaórák számához mennyit kell írni?

Lehet havi munkaidőkeretet alkalmazni, de a munka- és a pihenőidő gazdaságosabb kihasználása végett, legalább kéthavi keretet javaslunk.
A bérpótlékot is magába foglaló alapbérről, a 2012. évi I. törvény (Mt.) 145. § (1) bekezdése rendelkezik, mely szerint magába foglalja a rendkívüli munkaidőt, és a műszakpótlékot. Ebben az esetben nem pótlék átalányról, hanem a bérpótlékot is magába foglaló alapbérről beszélünk. Vagyis munkavállaló alapbére 560.000 Ft, amelyből 210.000 Ft a rendkívüli munkaidő, és a műszakpótlék pótléka.

Helyettesítés esetén a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. [136. § (3) bek.] Hogyha rövidebb időszakról van szó, akkor én nem javasoljuk a pótlékjuttatás módosítását.

A heti munkaidőhöz a maximum hetvenkét órát javaslunk meghatározni.

Vonatkozó jogszabályhelyek:

Mt. 92. § (2) A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
Mt. 99. § (3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra lehet.

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Munkavállalónk részére 2026. május 28-án rokkantsági ellátást megállapító határozat született. A határozat szerint a rokkantsági ellátásra való jogosultság kezdő időpontja 2025. október 01. Az ügyben 2026. május 07-én készült komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló vélemény, amely az egészségi állapot kialakulásának időpontjaként szintén 2025. október 01-jét jelölte meg. A munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás, illetve a szocho kedvezmény szempontjából mely időponttól vehetjük figyelembe? Önellenőrzéssel visszamenőleges hatállyal figyelembe lehet venni már 2025. október 01-től?

Kapcsolódó videók


Munkaidő és pihenőidő a gyakorlatban

A munkaidő és a pihenőidő szabályainak megfelelő alkalmazása nem csupán a munkaidő-beosztás kialakítását jelenti. A munkáltatóknak a munkarend meghatározása, a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása, valamint a munkaidőkeret működtetése során számos munkajogi követelménynek kell megfelelniük. 2026. május 12-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász bemutatta a munkarenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a rugalmas munkavégzés jogszerű kereteit, valamint a munkaidőkeretet érintő kérdéseket.

Munkaidő és pihenőidő kérdései a gyakorlatban

Kell-e jelenléti ívet vezetni kötetlen munkarendben? Elrendelhető-e vasárnapi munkavégzés? A 2026. májusi előadásban dr. Dudás Katalin munkajogász a munkaidő-szervezés során leggyakrabban felmerülő munkajogi kérdéseket és azok megoldásait mutatta be.

Kapcsolódó cikkek


Hogyan hat a részmunkaidő a társadalombiztosítási ellátásokra?

Gyakran előfordul, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig részmunkaidőben dolgozik a munkavállaló. Különösen gyakori a kisgyermekes szülők esetében, amikor átmenetileg részmunkaidőben dolgoznak a kisgyermekre tekintettel. További lehetőségként a nyolcévesnél kisebb gyermekes munkavállaló, és a gondozást végző munkavállaló is kérheti a részmunkaidőben történő foglalkoztatást.

A napi pihenőidő és munkaközi szünet szabályai

A munkajog által biztosított, pihenést szolgáló jogintézmények megszüntetik a munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét. A legrövidebb, percekben számított munkaközi szünet, és az órákban meghatározott napi pihenőidő szabályait ismertetjük most részletesebben is.

A jól kialakított cafeteria-rendszer előnyei

A cafeteria-rendszer összeállításakor a munkáltatók gyakran kizárólag az adózási előnyökre koncentrálnak, pedig egy jól működő rendszer ennél lényegesen többet jelent. A cafeteria valójában a munkáltató javadalmazási politikájának része, amelynek egyszerre kell szolgálnia a munkavállalók elégedettségét, a vállalkozás gazdasági érdekeit és a jogszabályoknak való megfelelést.