Bejelentkezés

Állandósulnak a járványhelyzeti távmunka szabályai

Egy régóta érlelődő változás realizálódik azzal, hogy 2022. június 1-jétől, a Covid-19 miatti veszélyhelyzet távmunka szabályai beépülnek a munka törvénykönyvébe. Véglegessé válik a járványügyi veszélyhelyzet távmunka fogalma, vagyis nem csupán az információtechnológiai eszközzel végzett és eredményét így továbbított munka minősül távmunkának, hanem minden olyan munkavégzés, amelyet a munkavállaló a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végez.

"*Távmunka megállapodás egészségügyi válsághelyzet idejére (2021-2022)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

2022. május 31-ig hatályos a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet. 2022. június 1-jétől, a Covid-19 miatti veszélyhelyzet megszűnésétől ennek szabályai beépülnek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénybe [Mt.].
A leglényegesebb változás, hogy a veszélyhelyzeti rendelet megváltoztatta a távmunka fogalmát, és ez véglegessé válik a veszélyhelyzetet követően is, nevezetesen, hogy távmunkának minősül nem csupán az információtechnológiai eszközzel végzett és eredményét így továbbított munka, hanem minden olyan munkavégzés, amelyet a munkavállaló a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végez [Mt. 196. § (1) bek.]. 

A munkaidő távmunkával tölthető része

Átkerül a rendeletből a törvénybe az is, hogy mit ért a jogalkotó a munkaidő egy részén: a tárgyévben legalább a munkanapok kétharmadában a telephelyen kívül, legfeljebb egyharmadában a telephelyen kell, illetve lehet munkát végezni ahhoz, hogy a távmunka szabályait kelljen alkalmazni [Mt. 196. § (3) bek. c) pont].

Munkavédelmi szabályok: marad a különbségtétel

A kapcsolódó munkavédelmi szabályok [munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, Mvt.] az Mt-beli definíciótól eltérően azonban különbséget tesznek a számítástechnikai eszközzel és a nem ilyen módon végzett távmunka között, és a kétféle távmunkára eltérő szigorúságú szabályokat határoznak meg. számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén elegendő a munkavállalót csak tájékoztatni az ilyen munka egészségest nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményeinek mibenlétéről, és a munkavállaló az, aki a munkavégzés elyét ennek megfelelően megválasztja, módosítja, ezt a munkáltató távolról (számítástechnikai eszközzel, pl. mobiltelefonos kép továbbítása alapján) ellenőrzi [Mvt. 86/B. §]. 
Ezzel szemben a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a feleknek írásban meg kell állapodniuk a távmunkavégzési helyről, a munkavállaló azt nem szabadon választja meg. A munkavégzési helyet a munkáltatónak munkavédelmi szempontból előzetesen meg kell vizsgálnia, és csak ha azt megfelelőnek minősítette, kezdődhet meg a munkavégzés, e körülményeket a munkavállaló nem változtathatja meg és ezt a munkáltató rendszeresen a helyszínen köteles ellenőrizni [Mvt. 86/C. §]. 

Munkaszerződésbe foglalás

Változatlan, hogy távmunkavégzésre csak akkor kerülhet sor, ha erről a felek kifejezetten megállapodtak a munkaszerződésben; az előzőek alapján a munkaszerződéses megállapodásnak arra is ki kell terjednie, számítástechnikai eszközzel történik-e a munkavégzés, és ha nem, a munkavégzés helyét is bele kell foglalni a szerződésbe.
Ha a felek a munkaszerződésben másként nem állapodnak meg, a munkáltató utasítási joga csak a feladatok kiadására és ellenőrzésére terjed ki [Mt. 196. § (3) bek. a) pont]. 

Ez azt is jelenti, hogy a munkáltató nem ad utasítást a munkaidő beosztására vonatkozóan, tehát a távmunkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik, munkaidejét maga osztja be, viszont sem állásidőre járó alapbérre, sem túlmunka esetén pótlékra nem jogosult. 

Ha a felek ettől el kívánnak térni, akkor erre a munkaszerződésben ki kell térniük, tehát a munkáltatónak indokolt felsorolnia azokat az utasítási jogokat, amelyeket távmunkavégzés esetén is fenn kíván tartani magának.

A munkáltató ellenőrzési joga

Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja [Mt. 196 § (3) bekezdés b) pont]. Tehát ha a munkáltató meg kívánja követelni, hogy a munkavállaló pl. személyesen is mutassa be munkavégzése eredményét, vagy a munkafeladatok jellege olyan, hogy azokat nem számítástechnikai eszközzel végzik, és ezért az ellenőrzésük is más módon oldható meg, akkor erre ki kell térni a munkaszerződésben. 

Itt hívjuk fel a figyelmet az Mt. általános, minden munkaviszonyra vonatkozó szabályai között található 11/A. §-ra, amely a munkavállaló magatartásának technikai eszközzel történő ellenőrzéséről szól – ez csak a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatása mellett történhet. Számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén szintén az Mt. 11/A. § rendezi az eszköz használatának módját, illetve ennek ellenőrzését. Ha az eszközt a munkáltató biztosítja, akkor főszabály szerint az csak a munkavégzéssel összefüggésben használható, de ettől eltérően is megállapodhatnak a felek. A munkáltató az eszközön tárolt adatok közül – akár az ő, akár a munkavállaló saját eszközéről van szó – csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet bele az ellenőrzés során, más kérdés, hogy ennek megállapításához be kell tekintenie az adatba. Ha azt tapasztalja, hogy az nem függ össze a munkavégzéssel, akkor ennek megállapítását követően a további adatbetekintés már nem szolgálja a megismerés célját, tehát azzal fel kell hagynia.

Kapcsolódó
tavmunka-kornyezeti-hatasa

A távmunka környezeti hatásai

Az mindenki számára egyértelmű, hogy a távmunka korszaka nem ér véget a koronavírus, nagyon remélt, lefutásával. Az energiaválság, klímahelyzet, vagy egy újabb járványhullám már ősszel újra előtérbe állíthatja a amunkavégzés digizális munkaeszközökre épülő formáját. Az új helyzethez történő alkalmazkodás sok munkáltató esetében állandó, hosszú távú változást hoz, leginább azért, mert számos előnnyel jár akár költségoldalról is.

Ha a munkáltató az ellenőrzés jogát nem számítástechnikai eszközzel, hanem a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet [Mt. 196. § (4) bek.]. 
A törvény már nem írja elő, hogy a munkáltatónak meg kellene határoznia az ellenőrzésről történő értesítés és az ellenőrzés megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Munkavédelmi célú ellenőrzés a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából történhet a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén [Mvt. 86/A. § (5) bek.].

A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít [Mt. 196. § (5) bek.]. A munkavédelmi szabályok ezzel kapcsolatosan kitérnek arra, hogy a távmunkavállalót a munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól is tájékoztatni kell [Mvt. 86/A. § (6) bek.].
Míg a régi törvényi szabályok szerint a munkáltató köteles volt biztosítani, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson, a módosítást követően ez csak a felek eltérő megállapodásának hiányában van így [Mt. 196. § (3) bek. d) pont].

dr. Dudás Katalin (2022-06-08)

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!