Könnyen elkövetett hibák az egyszerűsített foglalkoztatásban

dr. Veress Júlia Dátum Legutoljára frissítve: 2026.11.10

Olvasási idő: 6 perc


Az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező adózási és járulékfizetési lehetőségei csak akkor vehetőek igénybe, ha az egyébként is könnyített adminisztrációs kötelezettségeknek a felek maradéktalanul eleget tesznek. Szakértőnk az adminisztrációban könnyen elkövetett hibákból válogatott.

A 120 napos éves korlát számítása „dupla” műszaknál 

A magánszemély a nyári szezonban egy adott naptári napon két különböző munkáltatónál is dolgozik egyszerűsített foglalkoztatásban (például délelőtt egy lángososnál, délután pedig egy fagyizóban). Mivel 2025. július 1-jétől egy munkavállaló összesen maximum 120 napot dolgozhat egy évben (az összes munkáltatóját egybevéve), felmerül a kérdés: ez a nap egynek vagy kettőnek számít a keretből? 
Megoldás: A NAV állásfoglalása szerint az adott napot egyszeresen kell figyelembe venni a 120 napos időkorlát szempontjából. Bár mindkét munkáltatónak külön-külön meg kell fizetnie a napi közterhet a bejelentés után, a munkavállaló éves keretéből ez csak egyetlen naptári napot von le. (Efo tv. 1. § (4) bekezdés).

Filmipari statiszták adminisztrációs csapdája (Havi 15 napos korlát) 

Egy munkáltató filmipari statisztákat jelentett be, de a NAV rendszere hibaüzenettel elutasította a bejelentést arra hivatkozva, hogy túllépték az egy hónapon belüli 15 napos korlátot. A munkáltató vitatja ezt, mondván, a statisztákra nincs ilyen korlát. 
Megoldás: A NAV-nak van igaza. A törvény a filmipari statiszták foglalkoztatását az „alkalmi munka” egyik speciális válfajaként nevesíti. Így, bár a napi létszámkorlát rájuk nem vonatkozik, 

az időbeli korlátok igen: azonos felek között a határozott idejű munkaviszony legfeljebb havi 15 naptári napig, és megszakítás nélkül legfeljebb 5 egymást követő napig tarthat. (Efo tv. 2. § 3. és 8. pont).

Rontott adatok és lekésési határidők a bejelentésnél 

Mi a teendő, ha a munkáltató a T1042E nyomtatványon adminisztrációs hibából rossz adóazonosító jelet ad meg, vagy tévesen bejelöli, hogy a dolgozó külföldön (másik EU tagállamban) biztosított. Mindezek után pedig a hibát csak a foglalkoztatás napját követő nap délutánján veszi észre. 

A bejelentés módosítására vagy visszavonására szigorú határidők vonatkoznak: a bejelentést követő 2 órán belül, vagy többnapos/másnapi kezdés esetén a bejelentés napján reggel 9 óráig van rá lehetőség. Ha ebből kicsúszik a munkáltató, a hibás bejelentés nem javítható EFO keretek között. Ha az adóazonosító hibás volt, a bejelentés nem hozott létre jogviszonyt (mert nem létező személyt jelentett be). Ha a külföldi biztosítást jelölte be tévesen, nem tudja megfizetni a tételes EFO adót. Mindkét esetben a kedvezményes EFO szabályok elvesznek, és a dolgozót visszamenőlegesen a normál Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyba kell átjelenteni, a teljes (általános) járulék- és adóterhek megfizetésével. (Efo tv. 8. § (3) és (5) bekezdés, 11. § (7) bekezdés).

Turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka? (a szállodai szakács és a parti lángosos) 

A munkáltatók gyakran minden nyári munkát "turisztikai idénymunkaként" akarnak bejelenteni, mivel az olcsóbb. Kérdés, hogy bejelenthető-e így egy egész évben nyitva tartó szálloda állandó szakácsa, vagy a Városligetben fagyit áruló diák? 

A válasz: nem. 

Az idénymunka fogalmi feltétele, hogy a munka az év egy adott időszakához kötődjön, és ez munkaszervezéssel ne legyen kiküszöbölhető. 

Egy egész évben nyitva tartó hotel normál „üzemszerű” személyzete (recepciós, szakács) nem lehet EFO-s idénymunkás, csak a kifejezetten a nyári szezon miatt felvett plusz kisegítő személyzet. A Városligeti fagyis vagy a Balaton-parti kürtőskalácsos pedig azért nem minősül turisztikai idénymunkának, mert bár szezonális, maga a tevékenység (büfé, mozgóárusítás) nem tartozik a Kereskedelmi törvény szerinti "turisztikai szolgáltatások" szűk körébe (mint pl. a szálláshely vagy idegenvezetés). Őket kizárólag a drágább, és szűkebb napikeretes alkalmi munkaként lehet bejelenteni. (Efo tv. 2. § 2. és 7. pont, Ker. tv. 2. § 8. pont).

A Babaváró hitel és az EFO – egy fájdalmas tévhit 

Egy fiatal pár Babaváró hitelt igényel, de a bank/NEAK elutasítja a kérelmüket "nem folyamatos TB jogviszony" miatt, pedig a feleség az elmúlt években folyamatosan, minden hónapban dolgozott egyszerűsített foglalkoztatottként. 

A felvetés jogos, mivel 

az EFO egyik legnagyobb hátránya, hogy a munkavállaló a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) alapján nem minősül biztosítottnak. 

Csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési járadékra szerez jogosultságot. Mivel a Babaváró hitel alapfeltétele a 3 éves folyamatos, Tbj. szerinti TB-biztosítási jogviszony, az EFO-ban ledolgozott időszakok ezt a feltételt nem teljesítik, és a jogviszony megszakításának minősülnek. (Efo tv. 10. § (1) bekezdés, 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet).

Utólag kifizetett munkabér és az adómentes keret 

Egy munkavállaló bérét a munkáltató csak hosszas pereskedés vagy ügyvédi felszólítás után, a tényleges munkavégzést követő évben fizeti ki. Melyik évi minimálbérrel kell számolni a mentesített keretösszeget (az adómentes limitet), és melyik évben kell bevallani? 

A mentesített keretösszeget mindig a tényleges foglalkoztatás évében hatályos minimálbér/garantált bérminimum és az akkori EFO-s napok szorzata alapján kell kiszámolni. Ha a kifizetett bér ezt az így kiszámolt limitet meghaladja, akkor az e feletti, adóköteles részt a kifizetés évére (adóévére) vonatkozó Szja-bevallásban kell feltüntetni és leadózni. (Szja tv. 9. § (2) bekezdés, Efo tv. 9. §).