Az egyszerűsített foglalkoztatást érintő 2024-es változások

dr. Záhonyi Mariann Szilvia Dátum Legutoljára frissítve: 2024.02.11

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 77 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az illetékes hatóságok stratégiájában kiemelt célkitűzésként minden évben megjelennek a foglalkoztatással kapcsolatos ellenőrzési feladatok. Tekintetbe véve a közelmúlt számos jogszabályi változását, érdemes áttekintenünk a legtöbb hibaforrást rejtő területeket.

Elsőként utalnunk kell az egyszerűsített foglalkoztatás és a biztosítási jogviszonyt keletkeztető a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti foglalkoztatás, mint tipikus foglalkoztatási jogviszony megfelelő elhatárolására, tekintettel arra, hogy az előbbinél biztosítási jogviszony nem jön létre. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) évközi, valamint év eleji változásit mutatja be.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok

Az egyszerűsített foglalkoztatást, mint foglalkoztatási formát alapvetően az Efo tv. és az Mt. XV. fejezetének 89. alcíme szabályozza. Társjogszabályként nevesíthetők további anyagi jogi jogszabályokként: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.), a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, továbbá a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló mindenkor hatályos kormányrendeletek.
Továbbá az eljárási jogszabályok közé tartoznak: az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.), az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr).

A 2023-as év változásai

2023. augusztus 01-től az Efo tv. 4. § (2) bekezdése értelmében a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Ezáltal a törvény innentől a minimálbérhez köti filmipari statiszta alkalmi munkából származó megszerezhető jövedelmének összegét is.
2023. augusztus 01. napjától változtak a munkáltató által fizetendő közterhek összegei is. Ennek értelmében az Efo tv. 8. § (2) bekezdése alapján egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:
a) mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b) az alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
c) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Ugyanígy a nyugellátás alapja is a tárgyhónap első napján érvényes minimálbérhez igazodik, a korábban megállapított törvényben meghatározott összegek helyett.
Ennek értelmében 2023. augusztus 01. napjától az Efo tv. 10. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosult:
„a) a 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényesminimálbér 1,4 százaléka,
b) a 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.”.

Szintén év közben, azaz 2023. augusztus 01-jétől került beiktatásra egy új bekezdés, az Efo tv. 8. § (6) bekezdése, mely alapján az állami adó- és vámhatóság a minimálbér változásának napját magában foglaló hónap 10. napjáig honlapján közzéteszi a 8. § (2) bekezdése szerinti közterhek  mértékét, valamint a 4. § (2) bekezdése szerinti összeget és a nyugellátás 10. § (2) bekezdés szerint meghatározott alapját.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet értelmében változott a minimálbér, ami az alkalmi munkavállalókat foglalkoztatókat is érintette, tekintettel arra, hogy a 2023. évben hatályos Efo tv. ide vonatkozó szabálya szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállalónál a munkáltató által fizetendő közteher mértékét és a nyugellátás számítási alapját a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével, 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

Ennek értelmében 2023. december 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a havi minimálbér 266.800 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben az alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege 326.000 forint.
Ennek megfelelően 2023. december 1-jétől a fizetendő közteher mértéke:

  • a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1300 forint,
  • alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, vagyis 2700 forint,
  • filmipari statiszta esetében a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8000 forint.

Ebből következően a nyugellátás számítási alapja is változott 2023. december 1-jétől:

  • 1 300 forint közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, azaz 3 700 forint/nap,
  • 2 700 forint vagy azt meghaladó közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, vagyis 7 500 forint/nap.

A 2024. év elejei változások

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban fizetendő közteher típusjegyeit tekintve a szociális hozzájárulási adó jellemzőit viseli (foglalkoztatáshoz kapcsolódik, a foglalkoztató fizeti, az összeg a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap között kerül felosztásra), ezért indokolttá vált ezt a körülményt az Efo tv-ben is rögzíteni, ezáltal a fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül.
Ez tehát azt jelenti, hogy 2024. január 01-től az Efo tv. 8. §-a a (2a) bekezdéssel egészült ki, melynek értelmében:
„A (2) bekezdés szerinti közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, azzal, hogy a Szocho tv. mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók. Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására e törvény szabályait kell alkalmazni.”

Ezáltal a munkáltató által az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban megfizetett közteher tehát szocho-nak minősül, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a Szocho tv.-ben található mentesség illetve kedvezmény ebben a jogviszonyban nem alkalmazható.