Amikor a beléptetőrendszer a munkaidő nyilvántartás

Vasas János Dátum Legutoljára frissítve: 2023.10.25

Olvasási idő: 2 perc


Ez a tartalom 966 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A munkáltató által alkalmazott munkaidő nyilvántartás alkalmazható-e úgy, hogy - a beléptető rendszer értékelése szerint - ha a munkavállaló 9 óra 1 percre ér be akkor 9 óra 30 perctől számolja a megkezdett munkaórákat és ha 16 óra 59 perckor lép ki, 16 óra 30-at vesz figyelembe. Természetesen a beléptető rendszer adatai alapján jár a fizetés.

Alkalmazható ez a megoldás.

A munkaidő nyilvántartás tartalmi és formai követelményét jogszabály nem írja elő. Az általánosan elfogadott gyakorlat szerinti követelmény, hogy az érkezés távozás időpontja valamint, a ledolgozott munkaidő pontosan, egyértelműen legyen feltüntetve, mert ugyan is ezek az adatok képezik a bérszámfejtés alapját.

Amennyiben a munkaidő nyilvántartást az elektromos beléptető rendszer végzi, (fontos, hogy az visszakereshető és nyomtatható legyen), akkor az elfogadott gyakorlat szerint, 1 perc késésre akár 30 percet is levonhatnak. Javasolható, hogy egy elfogadható türelmi határon belüli időnél pl. 10 percnél legyen a késés, illetve az óralevonás meghatározva.

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Jelenléti ívek aláírása tömbösítve

Munkaügyi területen elhagyható-e a jelenléti ívek aláírása vezetők által a havi zárást követően? Jelenleg cégünknél az a gyakorlat, hogy tömbösítve pdf formában tároljuk a jelenléti íveket és digitálisan írják alá az egyes területek vezetői.

Elhunyt munkavállaló kilépő bérének kiutalása

Elhunyt munkavállalónk hagyatéki tárgyalásán gyermekei hivatalosan lemondtak a hagyatékról, mindent a felesége örökölt, de a hagyatékba nem került be a kilépő munkabér. Kiutalható-e a feleség részére az elhunyt dolgozó munkabére, vagy szükséges új hagyatéki végzés?

Kapcsolódó videók


Munkaidő és pihenőidő a gyakorlatban

A munkaidő és a pihenőidő szabályainak megfelelő alkalmazása nem csupán a munkaidő-beosztás kialakítását jelenti. A munkáltatóknak a munkarend meghatározása, a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása, valamint a munkaidőkeret működtetése során számos munkajogi követelménynek kell megfelelniük. 2026. május 12-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász bemutatta a munkarenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a rugalmas munkavégzés jogszerű kereteit, valamint a munkaidőkeretet érintő kérdéseket.

Munkaidő és pihenőidő kérdései a gyakorlatban

Kell-e jelenléti ívet vezetni kötetlen munkarendben? Elrendelhető-e vasárnapi munkavégzés? A 2026. májusi előadásban dr. Dudás Katalin munkajogász a munkaidő-szervezés során leggyakrabban felmerülő munkajogi kérdéseket és azok megoldásait mutatta be.

Kapcsolódó cikkek


A munkaidőkeret elszámolása

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényes szabályok szerint a munkáltató egyoldalúan is jogosult legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet elrendelni, továbbá a már elrendelt munkaidőkeretet legfeljebb erre az időtartamra meghosszabbítani. A kapcsolódó visszaélések elkerülése érdekében a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság célvizsgálatot indított 2021 őszén. Összegezzük a tapasztalatokat.

Munkaszüneti napok elszámolása

Hogyan kell kezelni a bérprogramban a munkaszüneti nap elszámolását?

Munkaruha beszerzése és adómentessége

Amennyiben egy cég nagyobb létszámú (38 fős) munkatársi közösség részére munkaruha beszerzésre kerül sor, több kérdés is felmerülhet a beszerzés kereteit illetően. Kötelező-e a munkavállalónak a munkaruhát munkaruházati üzletben beszereznie? Milyen feltételeknek kell teljesülniük a kívánt adómentességhez?