Alkalmi munkavállaló utazási költségtérítése
Olvasási idő: 3 perc
Alkalmi munkavállalónak szeretné a cég az utazási költségét téríteni 34 Ft/km összegben. Mivel ez meghaladja az adómentesen adható 30 Ft/km összeget, a 4 Ft/km-t hogyan kell számára számfejteni? Milyen adóvonzatai vannak a munkavállaló esetében és mit kell a cégnek fizetni utána?
Az alkalmi foglalkoztatás is munkaviszony, ezért amely napokra nézve a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy a napi munkába járása a lakóhelyéről történik, akkor – ahogyan arra Ön is utalt kérdésben – megilleti a a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 25. § (2) bekezdése szerinti költségtérítés.
A napi munkába járás esetén kilométerenként akár 30 forint költségtérítést kaphat adómentesen munkáltatójától a munkavállaló.
(A munkáltatónak a munkába járás költségét ennek az összegnek 60 százalékáig, azaz kilométerenként 18 forint összegben kell kötelezően megtérítenie.)
Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ebből következően, a kilométerenkénti 30 forint feletti költségtérítés a jogviszonynak megfelelően (azaz jelen esetben munkabérként) adózik.
Ezzel összefüggésben is lényeges, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállaló csak akkor fizet személyi jövedelemadót, és bevallást is csak akkor kell benyújtania, ha az ebből származó bevétele meghaladja az úgynevezett mentesített keretösszeget, vagyis
- az egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok számának
- és az év első napján hatályos napi minimálbér vagy garantált bérminimum 130 százalékának szorzatát.
A személyi jövedelemadót a keretösszeg feletti rész után kell megfizetni.
Ha munkavállalónak szja-bevallást kell benyújtania, akkor abban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe vennie.
Ha a munkavállaló több munkáltatónál is állt egyszerűsített foglalkoztatásban az adóévben, akkor a mentesített keretösszeg számításánál a különböző foglalkoztatóknál ledolgozott munkanapokat és a kifizetett munkabéreket össze kell adni.
Amennyiben a szóban forgó, kilométerenkénti 4 forint „többletek” a mentesített keretösszeget a díjazással együtt, nem lépik túl, akkor a munkavállalónak adót fizetnie és bevallást beadnia (a jogviszony kapcsán) nem kell.
Ha a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból eredő bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget (például a költségtérítés miatt), akkor a „meghaladó rész” adóköteles, és a magánszemélynek személyijövedelemadó-bevallást is be kell adnia [Efo. tv. 9. § (3) bekezdés]. Fontos, hogy a keretösszeg feletti jövedelemből a munkáltató nem von le és vall be személyijövedelemadó-előleget! A munkáltató a közterhet azonban csak a mentesített keretösszegig fizeti [Efo tv. 9. § (2) bekezdés b) pont].
Az szja-bevalláshoz a munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania, és a kifizetéskor átadnia, amely tartalmazza a magánszemély bevételének összegét és jogcímét.
Mivel emiatt a munkáltatónak már nem kell az adóévet követő év január 31-ig összesített igazolást kiállítania, a munkavállalónak mindenképpen meg kell őriznie a kifizetéskor kapott iratokat ahhoz, hogy szja-bevallását be tudja nyújtani az adóhatósághoz.
