A Munkavédelem Nemzeti Politikája - Magas szintű célkitűzések. Magas szintű védelem?
Olvasási idő: 4 perc
Az Európai Közösséggel szembeni régi adósságát törlesztette Magyarország a Munkavédelem Nemzeti Politikája elnevezésű dokumentum kibocsátásával. Az alábbiakban megkíséreljük a baleset-biztosítás elemén keresztül kiemelni, miért jelentős a dokumentum megszületése és milyen kedvező hatásokat várhatunk az abban foglalt célkitűzések, immáron kormányhatározat-szintű, megfogalmazásától. Mellékelt szabályzatmintánk mellett kövesse nyomon az új feltételek szerint megújuló, 2017-es munkavédelmi szabályzataink listáját!
Előző év őszén jelent meg a munkavédelmi hatóság honlapján az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása, „A Munkavédelem Nemzeti Politikája 2016-2022” című dokumentum (MNP). A dokumentum Kormányhatározatként lett kihirdetve a Magyar Közlöny 2016/164. számában [a Kormány 1581/2016. (X. 25.) Korm. határozata a munkavédelem nemzeti politikájáról].
Az MNP szerint: „A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok csökkentése a cél, mivel a munkából való kiesés, a gyógykezelés, a rehabilitáció kiadásai a munkavédelem fejlesztésébe történő befektetéseknél jóval magasabbak. A megelőzés az egyetlen olyan lehetőség, amellyel a munkabaleset vagy a foglalkozási megbetegedés kialakulása elkerülhető.”
A megelőzést szolgálhatja, hogy ismét kifejezést nyert a társadalombiztosítás egyes elemeivel összhangban az önálló baleset-biztosítási ágazat bevezetése.
A Munkavédelem Országos Programja (MOP) ugyanis már 2001-ben kiemelt fontosságú feladatként jelölte meg a harmadik, úgynevezett baleset-biztosítási ágazat mielőbbi létrehozását és működtetését. A MOP 5.1 a) pontja szerint] el kell különíteni a munkahelyi egészségkárosodások és balesetek biztosítási ágát. A Munkavédelem Országos Programja (MOP) 5.1 a) pont szerint el kell különíteni a munkahelyi egészségkárosodások és balesetek biztosítási ágát.
„Az elkülönített ágon belül differenciált járulékrendszert kell kialakítani, amelyben megfelelő veszélyességi (kockázati) besorolás alapján a befizetések arányosak a munkavégzés kockázataival, és függenek a bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések alakulásától.” MOP 5.1 b) pont
A kérdéskörben az MNP egyelőre a bevezetésére vonatkozó részletes javaslat, azaz egy koncepció kidolgozását és bemutatását tartalmazza.
„A baleset-biztosítás kizárólag a munkavégzéssel szorosan összefüggő balesetekből és foglalkozási megbetegedésekből eredő egészségkárosodások megelőzését, komplex kezelését és az egészségkárosodás megszüntetését vagy csökkentését, ezáltal a munkavállaló munkaképességének helyreállítását vagy stabilizálását tűzi ki célul.”
A kérdés újbóli felvetését azért is tartjuk fontosnak, mivel tényként kezelhető, hogy elsősorban a kis- és középvállalkozások a jelenlegi piaci biztosításokkal is nehezen képesek az esetleges – a munkavédelmi célú − költségkockázatokat „fedezni”. Az állam a munkavédelmi biztonság kereteit jogi normák által foglalja rendszerbe. Ez a „keret” képezi majd az állam ellenőrzési, támogatási, végső soron pedig helytállási feladatait.
A gazdálkodó szervezetek állami támogatása megvalósulhat gazdasági ösztönzők által is, melyekre az MNP nem tért ki. Álláspontunk szerint ilyen gazdasági ösztönzők lehetnek az alacsonyabb biztosítási díjak, az adókedvezmények, valamint egyéb állami kedvezmények és támogatások.
A MNP következetes megvalósítása ugyanakkor már önmagában is számos kedvező hatást gyakorolhat a gazdálkodó szervezetek jövedelemtermelő képességére. Elég ha utalunk a termelékenység javulására, a betegség miatti hiányzások, vagy az egészségügyi költségek csökkenésére. A kedvező hatások eredményeként lehetőség nyílhat az idősebb munkavállalók továbbfoglalkoztatására, emellett jelentősen bővülhetnek a hatékonyabb munkamódszerek és technológiák.
