Hol és mikortól kötelező a visszaélés-bejelentési rendszer működtetése?
Olvasási idő: 6 perc
2023. július 24-étől a munkáltatók nagyobb számát érintő, új jogszabály lép hatályba, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény („Panasztörvény”). A törvény a legtöbb munkáltató számára kötelezővé teszi belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését.
A Panasztörvény alkalmazásában foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi. Foglalkoztató az, aki vagy amely szervezet természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat; foglalkoztatottnak pedig az a természetes személy minősül, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi. Ennek megfelelően a Panasztörvényben foglalt rendelkezéseket nem csak munkavállalók tekintetében kell alkalmazni, hanem például szövetkezi munkavégzés esetén vagy gyakornokok foglalkoztatása esetén is.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozatala kötelező azon foglalkoztatók részére, akik legalább 50 főt alkalmaznak.
Ezen létszám alatt akkor kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, ha a foglalkoztató a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozik (ezen szervezetek például a hitelintézetek, a pénzügyi szolgáltatók, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők, a könyvvizsgálók, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők, azon árukereskedők, amelyek hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el, az ügyvédek, ügyvédi irodák, közjegyzők, a székhelyszolgáltatók, stb.). Ezen szervezetek esetében tehát akkor is kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, ha a foglalkoztatotti létszám 50 fő alatt van. Azok a foglalkoztatók, akik nem tartoznak a pénzmosási törvény hatálya alá és a foglalkoztatotti létszámuk nem éri el az 50 főt, létrehozhatnak belső visszaélés-bejelentési rendszert, de számukra ez nem kötelező.
Lényeges, hogy az 50 fő feletti foglalkoztatott létszámmal rendelkezők és azon, a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatók, amelyek eseténben kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, e kötelezettségüknek 2023. július 24-től kell eleget tenniük (ugyanezen dátumtól közs rendszer is létrehozható: például a szakmai kamarák: ügyvédi, könyvvizsgálói – ilyen létrehozását tervezi a kézirat készítésének időpontjában).
Azon foglalkoztatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják: ilyen esetben a határidő attól függ, hogy az adott foglalkoztató a pénzmosási törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem. Amennyiben igen, úgy e kötelezettségnek 2023. július 24-től kell eleget tenni; ha nem, akkor pedig 2023. december 17-től hozható létre közös rendszer.
(Folytatjuk)
