Mi számít veszélyesnek az új munkavédelmi szabályokban?
Olvasási idő: 12 perc
A veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák munkavédelmi üzembehelyezését a munkáltató rendeli el, írásban. A fő kérdések ezzel kapcsolatban, hogy mely létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák minősülnek veszélyesnek, továbbá ki végezheti el a munkavédelmi üzembe helyezés alapját képező munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot?
A munkavédelmi törvényt (Mvt.) az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról 2022. évi LXXIV. törvény különböző hatályba lépési időpontokkal (2023. január 01-től és április 22-től, 2024. január 01-től, 2024. április 01-től, valamint 2026. január 01-től hatályba lépve) számos technikai és jogharmonizációs módosítás mellett sok vonatkozásban átalakította – a munkavédelmi szaktevékenységnek minősülő feladatokat és azok ellátásának személyi feltételeit.
Veszélyes létesítmények, munkahelyek, technológiák
Az Mvt. vagy más jogszabály nem határozza meg konkrét, teljeskörű felsorolással vagy egyéb módon, hogy mely létesítmények, munkahelyek, technológiák tekintendők veszélyesnek. E vonatkozásban elsősorban az Mvt. 87. § 11. pontja ad iránymutatást.
Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
A létesítmények, munkahelyek, technológiák veszélyességének megítélése során más jogszabályok előírásai, valamint a „veszélyes” jelző konkrét körülményekre vonatkozó értelmezése alapján kell eljárni.
A megítélés alapja – jogszabály hiányában – lehet nemzeti szabvány is. A munkavédelmi tartalmú, teljes egészében magyar nyelvű nemzeti szabvány munkavédelmi szabálynak minősül, tehát betartása, alkalmazása kötelező a munkáltató számára. Irányadó lehet továbbá a gyártói, kivitelezői dokumentáció, mely alapján a munkáltató a belső szabályozásával veszélyesnek minősíti a létesítményt, munkahelyet, technológiát. A veszélyességről döntés alapja lehet természetesen a munkáltató kockázatértékelése, amelyet a tevékenység megkezdését megelőzően el kell végezni.
Példa más jogszabályban, a Hegesztési Biztonsági Szabályzat 6. fejezetében a veszélyesség meghatározására:
6.1. Telepített hegesztőmunkahelyen munka csak munkavédelmi üzembe helyezés után végezhető.
Veszélyes munkaeszközök
A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat szabályai között az Mvt.-ben a veszélyesként kezelendő munkaeszközök körére, halmazaira vonatkozóan találunk szabályt (ez is módosult, kiegészült a törvénymódosítás során):
21. § (2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, továbbá egyéb jogszabály vagy a munkáltató által veszélyesnek minősített, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.
Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat
Ez a kötelezően lefolytatandó vizsgálat a munkavédelmi üzembehelyezést előzi meg, célja az, hogy a munkáltató szakemberei - munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében - veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia esetén meggyőződjenek arról, hogy a biztonságos üzemeltetés valamennyi feltétele rendelkezésre áll.
A veszélyes körhöz kapcsolódó vizsgálatok az Mvt. 23. § alapján
| Veszélyes létesítmény | Veszélyes munkahely | Veszélyes munkaeszköz | Veszélyes technológia |
| Munkavédelmi üzembehelyezésre kötelezett | Munkavédelmi üzembehelyezésre kötelezett | Munkavédelmi üzembehelyezésre kötelezett | Munkavédelmi üzembehelyezésre kötelezett |
| Nincs időszakos biztonsági | Nincs időszakos biztonsági | Időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett | Időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett |
| felülvizsgálat az Mvt. 23. § alapján | felülvizsgálat az Mvt. 23. § alapján |
Más jogszabályokban további időszakos biztonsági felülvizsgálati kötelezettségek is találhatók, pl. szellőztető rendszerek időszakos biztonsági felülvizsgálata.
A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzésének személyi feltételei
Az Mvt. 21. § (3) bekezdése szerint a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.
Az Mvt. 8. §-ának 2023. december 31-ig hatályos szövege szerint a munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi szakmai képesítéssel - a bányászat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.
2024. január 1-jétől a munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, szakmai képesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti vagy végezheti.
Az Mvt. szövegében némileg zavaró, hogy a 21. § (3) bekezdése szerint kettős szaktevékenység a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, ugyanakkor az 21. § új (8) bekezdése csak a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásnak feltételeit részletezi, és a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátására az Mvt. 8. § az irányadó.
