Újévi fogadalmak: a célokat is tervezni kell!

Amikor egy vállalat tervez, a tulajdonos vagy a vezető igénye, a vállalat vezetési kultúrája és működési szabályzata szerint vonja be a vezetőket vagy szélesebb munkatársi kört a tervezési folyamatba. Ez az a folyamat, melytől azt várják, hogy megvalósításuk következtében változás következzen be. Most joggal kérdezhetik: változás? Igen. Ha a vállalat terveiben az árbevétel növelése szerepel, akkor csak számos piaci magatartás és tevékenység révén érhető ez el.
Ha a költségek csökkentése a cél, akkor a folyamatok átszervezése vagy a szervezet átalakítása áll majd a tervekben. Az egyszerű gazdasági növekedés maga is változás: a jelenlegitől eltérő, előremutató cél, mely csak akkor érhető el, ha a munkatársak változtatnak magatartásukon: több terméket vagy szolgáltatást értékesítenek, jobban ellenőrzik a minőséget, gyorsítják a logisztikát, csökkentik az adminisztrációt.

Ha saját életünkben is, személyesen, szeretnénk célokat elérni, és az oda vezető útról terveket alkotni, akkor bizony önmagunkkal kapcsolatos változást tervezünk meg. A változás azonban soha nem egyszerű téma.

Ha megfogalmazódott a cél és kész a terv is, akkor mi lehet az oka, hogy a tervek dugába dőlnek, a célok érdektelenné válnak? A válasz az elköteleződés. De mi az elköteleződés? Az elköteleződés egy állapot, amelyben egy személy vagy egy szervezet erősen elhatározott és lelkes az adott cél elérése vagy egy érték megélése, képviselete iránt. S ebben az állapotban készen áll erőfeszítéseket tenni, időt és energiát befektetni annak eléréséért. Az elköteleződés magában foglalja a kitartást, az elszántságot és a hűséget a kitűzött célok vagy értékek iránt. Így akkor már egyértelmű, hogy az elköteleződésünk növelésére kell erőfeszítéseket tenni. A saját célok iránti elköteleződésünk növelése nem más, mint egy szakadatlan, állandó és tudatos folyamat. Íme néhány javaslat!

A célok lebontása részcélokká – a sikerélményekért

Bontsuk le a nagy célokat kisebb, könnyebben kezelhető részekre. Az apróbb, rövidebb távú, könnyen elérhetőbb részcélok elérésével fokozatosan építhető fel az elköteleződés. Hiszen megvan a sikerélmény, naponta, néhány naponta. A sikerélmény pedig nagyrészt biológia, hiszen a dopamin nevű hormon köthető hozzá. A dopamin a központi idegrendszerben termelődő neurotranszmitter, azaz egy olyan vegyület, amely a neuronok közötti kommunikációban vesz részt. A jutalmazás, az öröm, a motiváció hormonja, a jutalomrendszer része. Örömteli tevékenységek szabadítják fel a dopamint az agyban, és hozzájárul ahhoz, hogy az egyén felismerje a környezetében lévő lehetőségeket és motivációt érezzen a cselekvésre. A dopamintermelést serkenti a fermentált ételek fogyasztása, de a diófélék, a tojás, a szója- és tejtermékek, az étcsokoládé vagy a halak és a zöld tea fogyasztása is eredményes. Serkenti a dopamin-szint növekedését az apró eredmények megünneplése, az öngondoskodás vagy éppen a zenehallgatás. Így az apró célok elérését érdemes összekötni a dopamintermelést serkentő tevékenységekkel.

A célokban rejlő értékek kiemelése

Amikor az elköteleződést szeretnénk növelni, gondolkozzunk el azokon az értékeken és előnyökön, amik a célok elérésével megkapható. Ha látjuk az értéket a célokban, könnyebben elkötelezhetjük magunkat mellettük. Gondolkodjunk csak el azon, hogy miért is fontosak ezek a célok.

Ha megértjük a célok mögött rejlő mélyebb értelmet és jelentőséget, az fokozhatja a motivációt és az elkötelezettséget.

Az értékeink hatással vannak arra, hogyan éljük az életünket, hogyan állítunk fel prioritásokat és milyen döntéseket hozunk. Az értékek olyan alapvető elvek és meggyőződések, amelyek irányítják cselekedeteinket és viselkedésünket. Az értékek meghatározásához hasznos az önreflexió, a rövid elvonulás, az önismereti úton való elindulás. A magunkkal hozott családi és társadalmi értékek megismerése segíthet abban, hogy akár a minket gátló tényezőket is felfedezhessük. Akár készülhet egy értéklista is, de emellett érdemes egy boldogságot és elégedettséget keltő tevékenység vagy eseménylista összeállítása is. Ehhez az önismereti utazáshoz akár támogató szakembert is érdemes bevonni, aki az elakadásokban is tud segíteni. Hogy mi a legfontosabb az életünkben? Hogy mi az élet értelme? Mikor érezzük magunkat boldognak és mikor frusztráltnak? Mindez segít új megvilágításba helyezni az értékeinket. Az értékeink felfedezése és megértése egy folyamat, amely időt és önreflexiót igényel. Fontos, hogy nyitottak legyünk az élet változásaira, és hajlandóak legyünk módosítani az értékrendünket, ha az élethelyzetünk megváltozik.

Felelősségvállalás

Ismerjük be, hogy felelősek vagyunk saját sorsunkért. Ez nem más, mint egy végletekig öntudatos és aktív állapot, amely felöleli a döntéseink, cselekedeteink és gondolkodásmódunk felett való ellenőrzést. A kontroll, a saját életünkre való ráhatás és az optimizmus a boldogság előfeltétele, ám a céljaink mentén való elköteleződést is támogatja. A felelősségvállalás része a tanulás és a fejlődés is: azaz tudatosítsuk, hogy a céljaink elérése folyamatos tanulást és fejlődési lehetőséget nyújt számunkra, mely egyszerre fontos értéket is képvisel.

Osszuk meg a céljainkat másokkal!

A segítségkérés nem gyengeség, hanem a felelősségvállalás egy formája, hiszen felismered, hogy másoktól is tanulhatsz és támogatást kaphatsz. Kutatások bizonyítják, hogy a célok iránti elköteleződés nő akkor, ha a célt másokkal is megosztjuk. Minél nagyobb körben történik a megosztás, annál kínosabb, ha nem teljesül. Ezért aztán minden erőnkkel azon leszünk, hogy ne maradjunk szégyenben, és ne kelljen csalódást okozni másoknak. Ez gyakorlatilag a felelősség kitágítása, illetve az önmagunk helyett másoknak való megfelelés technikája.

Keressünk támogatókat!

Beszéljünk másokkal a céljainkról!
A támogató közeg erősítheti az elköteleződést, és mások is segíthetnek inspirációval vagy tanácsokkal. Bátorítást, dicséretet adnak, s ezek a pozitív visszajelzések erősítik a hitet és a motivációt. Ha a támogató egy szakmai mentor, akkor segíthet a szakmai célok finomításában, vagy tudással, jó gyakorlattal tud segíteni. Mások személyes példák megosztásával, saját tudásuk és tapasztalataik átadásával fognak minket támogatni tudni. Gyakran alábecsülik egy közösség, a társas kapcsolatok támogató erejét, pedig a csoportdinamika és az együttműködés szintén hatalmas erőt ad az elköteleződéshez. Ha a támogatóktól folyamatosan, rendszeresen visszajelzést kapunk, akkor a fejlődést, haladást is mérni tudjuk, így alkalom nyílik a részeredmények megünneplésére, az elkötelezettség emelésére.

A támogatók szerepe tehát nem csupán a fizikai segítségnyújtás, hanem az inspiráció, az érzelmi támogatás és az elismerés területén is kulcsfontosságú lehet.

Az egyéni és csoportos támogatás egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyén magas szinten elkötelezett maradjon a kitűzött célok iránt.

A vizualizáció

A vizualizáció mentális képzelet. Ha a vágyott célt, a vágyott állapotot el tudjuk képzelni, akkor az motivációt és pozitív érzelmeket generál. A rendszeres vizualizáció segíthet az egyénnek megerősíteni a hitét abban, hogy képes elérni a kitűzött célokat. Az ismételt mentális gyakorlatok hozzájárulhatnak az önbizalom növeléséhez és az elkötelezettség megszilárdításához. A vizualizáció lehetővé teszi az egyén számára, hogy koncentráljon a céljaira és fókuszáljon a szükséges lépésekre, illetve az egyén kialakítson egy mentális keretet vagy szokást az elköteleződésre. Ugyanakkor csökkenthetik a stresszt és a feszültséget, s egyben felkészít a várható nehézségek és akadályok legyőzésére is.

A rendszeresség

Tartsuk fenn a tevékenységek rendszerességét, hiszen a következetesség erősíti az elköteleződést, annak erőteljes eszköze. A rendszeres cselekvések hozzájárulnak a szokások kialakításához. Amikor egy tevékenységet rendszeresen végzünk, az automatikusan beépül az életünkbe, rutinná válik, ezért érdemes azonos napszakban foglalkozni a fontos céllal, így könnyebben épül be rutin tevékenységként. Ráadásul például egy-egy rendszeres gyakorlat segít az önfegyelem fejlesztésében. Az, hogy nap mint nap vagy rendszeresen képesek vagyunk egy bizonyos tevékenységet végrehajtani, hozzájárul az önfegyelem és ezáltal a magabiztosság megerősítéséhez. A rendszeresség könnyedén mérhetővé teszi a kis célok elérését és a haladás megünneplését is.

Rugalmasság és alkalmazkodás

A rugalmasság mindig segít alkalmazkodni a változó körülményekhez, kezelni a kihívásokat és fenntartani a kitartást. Az élet tele van váratlan eseményekkel és változásokkal, és a rugalmasság lehetővé teszi az egyén számára, hogy pozitívan reagáljon a különböző helyzetekre. Mindez növeli a rugalmas ellenálló-képességet, azaz a rezilienciát és a kitartást. Így, az élethelyzet változásaihoz a terveket is hasznos rugalmasan kezelni, hiszen ez a folyamatos megújulás és tanulás záloga is. Lényeges, hogy a rugalmas eltérés tényét tudatosan éljük át és meg, s rögzítsük annak tanulságait.

Elfogadás

Az elköteleződés hosszú távú folyamat, és fontos, hogy elfogadjuk, hogy néha nehézségekkel is találkozhatunk. Ez a folyamat természetes része, s ha erre számítunk, már nem ér meglepetés minket. A helyzet elfogadása, az új helyzet újraértékelése és a tervek, akár célok módosítása bármikor szabad döntésünk. Legyünk nyitottak akár arra is, hogy céljainkat a változó körülményekhez kell igazítanunk, ám a fókuszt csak áthelyezzük, a végső cél soha el nem veszik.