Hasznos tudnivalók újabb üzemi baleset esetén
Olvasási idő: 8 perc
A munkahelyi és üzemi baleset mellett az is előfordulhat, hogy ugyanabból a balesetből kifolyólag később, a felgyógyulását követően ismét keresőképtelen állapotba kerül a baleseti sérült. Az üzemi baleset esetén igénybe vehető különlegesen kedvezményes baleseti ellátások ezeket a helyzeteket is figyelembe veszik.
Baleseti táppénz – ismételt keresőképtelenség esetén
Bekövetkezhet, hogy az üzemi baleseti sérült egyszer már felgyógyult a balesetből, majd ugyan abból a balesetből később ismét keresőképtelenné válik. Az egészségbiztosítási szabályok szerint a biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik. Ennél a helyzetnél kedvezményt jelent az az előírás, amely szerint abban az esetben, ha a sérült első alkalommal a baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő száznyolcvan napon belül ugyanannak az üzemi balesetnek a következtében, ugyanabban a jogviszonyában, ahol a baleset érte, újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.
Azonban kétféle pénzbeli egészségbiztosítási baleseti ellátás egyidejűleg ekkor sem vehető igénybe. Ezért nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanabból az üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül.
Új szabály 2023. július 1-jétől
Baleseti táppénz nemcsak a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósítható, hanem akkor is, ha a jogosultsági feltételek fennállnak, akár a biztosítási jogviszony megszűnése után is.
Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnése után nem létesít újabb biztosítási jogviszonyt az üzemi baleseti sérült, azaz még nem helyezkedik el másik munkáltatónál, az őt megillető baleseti táppénzt az előző kifizető fogja részére folyósítani.
Amennyiben azonban újabb biztosítási jogviszonyt létesít a baleseti sérült, az ezt megelőző nappal a baleseti táppénz folyósítását megszüntetik, és ezt követően az újabb biztosítási jogviszony alapján benyújtott kérelemre tekintettel válhat jogosulttá a baleseti táppénzre a sérült, ha a keresőképtelenség folyamatosan fennáll. Ez esetben az újabb biztosítási jogviszonyban a baleseti táppénz további folyósításához el kell bírálni a baleseti táppénzre való jogosultságot alkalmazva azt a szabályt, amely szerint a biztosított jogosult a baleseti táppénzre akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik.
Baleseti járadék – első és további üzemi baleset esetén
Gyakori, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz időszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza. Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minősül, baleseti járadék vehető igénybe.
Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.
Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét az orvosszakértő állapítja meg.
A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ.
Az egészségkárosodás fokának megfelelően
- az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14–20 százalék,
- a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21–28 százalék,
- a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29–39 százalék,
- a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.
A baleseti járadék összege az előzőekben meghatározott fokozatok sorrendjében az alapjául szolgáló havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetve harminc százaléka. A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A baleseti járadékra való jogosultság időtartama szorosan kapcsolódik az egészségkárosodás súlyosságához. Az 1. fokozatban található 14–20 százalék közötti egészségkárosodás – mint legenyhébb egészségi következmény – egy meghatározott időre nyújt pénzbeli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak keresőtevékenységet folytatni. E szerint a rendelkezés szerint a baleseti járadék 1. fokozata esetében a járadék csak két évig folyósítható még akkor is, ha az egészségkárosodás az ezt követő időn túl is fennáll.
Kivételt képez a szabály alól két igen súlyos foglalkozási megbetegedés:
- a szilikózis és
- az azbesztózis
miatti 1. fokozatú egészségkárosodás, amely esetben a baleseti járadék két éven túl is folyósítható addig az időpontig, amíg az egészségkárosodás fennáll.
A baleseti járadék attól a naptól folyósítható, amelytől a sérült tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha a sérült ebben az időpontban baleseti táppénzben részesül, a baleseti táppénz megszűnésétől állapítható meg a baleseti járadék.
A baleseti járadék megállapítása iránti igényt
- az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül,
- foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni.
A baleseti járadék folyósítása mellett korlátozás nélkül lehet munkát végezni, a foglalkoztatás teljeskörű lehet.
Egyedül a járadék alapjául szolgáló ok: a sérülés vagy a betegség jellege határozza meg, hogy milyen és mennyi munka elvégzésére képes a baleseti járadékos. Ez a szempont a munkaköri alkalmassági orvosi véleménynél fontos, így egyedül foglalkozás-egészségügyi korlátja lehet a foglalkoztatásnak.
A baleseti járadék iránti igényt a lakóhely szerinti fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szervénél – mint nyugdíjmegállapító szervnél – lehet benyújtani formanyomtatványon vagy elektronikus úton. Ez annak ellenére is így van, hogy a baleseti járadék szabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben találjuk, de a jogszabály azt is rögzíti, hogy a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjmegállapító szervnél kell bejelenteni. [Lásd: 1997. évi LXXXIII. törvény 65. § (4) bekezdése.]
A baleseti fokozat változásakor (állapotjavulás vagy állapotrosszabbodás esetén) a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell. A módosítás alapja az egészségkárosodás mértékét meghatározó orvosszakértői vizsgálat eredménye. Erre a vizsgálatra időszakos felülvizsgálat keretében vagy a baleseti járadékos által kezdeményezett állapotrosszabbodási eljárás során kerülhet sor.
Ha a baleseti járadékban részesülő személyt újabb üzemi baleset éri, valamennyi baleset egészségkárosító következményét együttesen kell figyelembe venni (ez az úgynevezett össz-következmény). Ilyen helyzetben a baleseti járadékot akkor kell újból megállapítani, ha a baleseti sérült az újabb üzemi baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. Ebben az esetben a baleseti járadék összegét a két baleset közül arra a balesetre irányadó átlagkereset alapján kell megállapítani, amelynek átlagkeresete kedvezőbb.
