Bejelentkezés

Tranzit vagy üresjárat? Kiküldetés vagy mégsem?

A munkavállalók kiküldetése ágazattól függetlenül többletfeladatokat hárít a munkáltatókra. Mindezekhez társulnak a közúti szállítási szektorra vonatozó speciális rendelkezések. A kapcsolódó ismeretek elsajátítása kiemelten fontos, mert a járművezető díjazása kapcsán ezeknek különös jelentősége van. A későbbi bírságok elkerülése érdekében pontosan tisztában kell lennünk azzal, hogy mikor, melyik szállítási művelet tekintendő kiküldetési helyzetnek.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1057 irányelve részletezi a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályokat. Meghatározza, hogy mely szállítási művelet esetében minősül kiküldött munkavállalónak a járművezető. A kiküldetésekre vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak a járművezető és a nyújtott szolgáltatás, valamint a fogadó tagállam területe közötti elegendő kapcsolat meglétén kell alapulnia. A fogadó tagállam területével való kapcsolat mértéke alapján kell különbséget tenni a szállítási műveletek különböző típusai között, ez dönti el, hogy melyik művelet tekintendő kiküldetésnek. 
Amennyiben egy járművezető a vállalkozás letelepedési helye szerinti tagállamból kiindulva egy másik tagállam vagy harmadik ország területére vagy a letelepedés helye szerinti tagállam területére visszairányuló kétoldalú szállítási műveletet hajt végre, akkor szolgáltatásának jellege szorosan kapcsolódik a letelepedés helye szerinti tagállamhoz. 
Lehetséges, hogy egy járművezető több kétoldalú szállítási műveletet is végez egyetlen út alkalmával. Aránytalanul korlátozná a határokon átnyúló közúti szállítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadságot, ha az említett kétoldalú műveletekre is alkalmazni kellene a kiküldetési szabályokat, és így a fogadó tagállamban biztosított foglalkoztatási feltételeket. A kabotázs műveletek egyértelműen a fogadó tagállamhoz kapcsolódnak szorosabban, így ez egyértelműen kiküldetési helyzet. A rendelkezések alapján bizonyos esetekben egyszerű eldönteni, hogy a gépjárművezető kiküldetésben lévőnek minősül-e, de vannak olyan útszakaszok, melyekről mindez csak a teljes fuvarfeladat komplex vizsgálata során dönthető el. A következőkben a tranzitra, valamint az üresjáratra vonatkozó ismereteket tekintjük át, mely kapcsán kitérünk arra, hogy mikor minősül a munkavállaló kiküldetésben lévőnek, és mikor nem.

Tranzit és üresjárat

A valamely tagállam területén áthaladó nemzetközi szállítási műveletek, tranzitok nem minősülnek kiküldetési helyzetnek. Ezekre a műveletekre az jellemző, hogy a járművezető a tagállamon áru berakodása vagy kirakodása, valamint utasok felvétele vagy elszállítása nélkül halad át, és ezért nincs érdemi kapcsolat a járművezető tevékenysége és azon tagállam között, amelyen áthalad. A járművezető valamely tagállamban való tartózkodásának tranzitként való minősítését tehát nem befolyásolják például higiéniai okokkal összefüggő megállások. Mindezek alapján láthatjuk, hogy azokban az országokban, melyeken csak áthalad a gépjárművezető, nem lesz kiküldetésben.

Az üresen megtett út megegyezik a tranzittal? Nem, a rakomány nélküli utakat nem lehet a tranzittal azonos módon kezelni. 

Ahhoz, hogy az üresjáratot megfelelően tudjuk minősíteni, vizsgálni kell a kapcsolódó, követő műveletet. Az áthaladás mindig mentesül a kiküldetési szabályok alól, míg az üresen megtett út akkor mentesül, ha kétoldalú művelettel kapcsolatban kerül rá sor, de nem élvez mentességet, ha például kabotázs vagy a kiküldetési szabályok hatálya alá tartozó nem kétoldalú nemzetközi művelet (nem honos fuvarozó által végzett nemzetközi szállítás) keretében történik. A kiküldetés elvben a kiküldetési szabályok hatálya alá tartozó művelet (például kabotázs vagy nem honos fuvarozó által végzett nemzetközi szállítás) keretében szállított áruk kirakodásával ér véget. Az, hogy az ezt követő üresen megtett út kiküldetésnek minősül-e, vagy mentességet élvez a kiküldetés alól, attól függ, hogy az új művelet, amely okot ad az üresen megtett útra, a kiküldetési szabályok hatálya alá tartozik-e vagy sem. Ebben az összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a járművezető nem tekintendő kiküldöttnek, ha az áruknak a kiküldetési szabályok hatálya alá tartozó művelet keretében való kirakodását követően üresen utazik vissza a székhely szerinti tagállamba. Az egyértelműség érdekében tekintsük át a lehetőségeket példákon keresztül!

Üresjárat hazafelé

A magyar székhellyel rendelkező vállalkozás által alkalmazott járművezető egy áruval teljesen megrakott teherautóval indul el Budapestről Bécsbe, ahol sor kerül az áru kirakodására, majd ezt követően a jármű üresen tér haza Budapestre. Az út során a járművezető egy kétoldalú szállítási műveletet hajtott végre Magyarország és Ausztria között, majd üres utat tett meg Ausztriából Magyarországra. A járművezetőre az egész utazás során nem vonatkoznak kiküldetési szabályok: sem a kétoldalú művelet során, sem a székhely szerinti tagállamból indult kétoldalú művelet befejezését követően az adott tagállamba való visszatérés céljából üresen megtett út során.

Üresjárat hazatérés előtt

Egy magyar székhellyel rendelkező vállalat által alkalmazott járművezető árukat rakodik be Budapesten, majd Párizsban rakodja ki őket. Ezt követően üres teherautóval megy Párizsból Antwerpenbe, ahol árukat pakolnak fel a járműre, majd Győrben kirakodja mindezeket.
Az út során a járművezető két kétoldalú fuvarozási műveletet hajtott végre, és köztük egy üres utat tett meg. Az első kétoldalú műveletre Magyarország–Franciaország, a második kétoldalú műveletre pedig Belgium–Magyarország vonatkozásában került sor. A Franciaország és Belgium közötti üres utat úgy kell tekinteni, hogy arra a Belgiumban kezdődő második kétoldalú fuvarozási művelettel összefüggésben került sor, ami azt jelenti, hogy a kiküldetési szabályok nem alkalmazandók. A járművezetőt így nem kell kiküldetésben lévőnek tekinteni e műveletek során.

Üres árat a felrakóig és üresen haza

Egy magyar székhelyű vállalat járművezetője üres utat tesz meg Budapestről Berlinbe, ahol egy teljes teherautónyi árut raknak fel a járműre, amelyet Brüsszelben szednek le. Ezt követően üres utat tesz meg Brüsszelből Budapestre. Az út során a járművezető két különálló üres utat tett meg, és köztük egy, nem honos fuvarozó által végzett nemzetközi szállítási műveletet hajtott végre. A Magyarország és Németország közötti első üres utat a Németország és Belgium közötti, nem honos fuvarozó által végzett nemzetközi szállítási művelet követte, azután pedig egy üresen megtett útra került sor Belgiumból Magyarországra. A hazánkból Németországba való üresen megtett útra a Németországból induló, nem honos fuvarozó által végzett nemzetközi szállítási művelettel összefüggésben kerül sor. A járművezetőt a Németország területére való belépéstől Németországba kiküldöttnek kell tekinteni, amíg nem hagyja el Németország területét. Ez magában foglalja az üres utat a németországi felrakásig, az áruk németországi berakodását és a Németország területén keresztül történő szállítását. Ezt követően a járművezetőt a Belgium területére való belépéstől Belgiumba kiküldöttnek kell tekinteni egészen az áru kirakodásig. A járművezető már nem lesz kiküldetésben az áru leszedését követő üresjárat során, mivel ez már a székhely szerinti tagállamba való visszatéréshez kapcsolódik. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Németország és Belgium közötti, nem honos fuvarozó által végzett nemzetközi szállítási művelet során a járművezető nem tekintendő Hollandiába kiküldöttnek, mivel be- vagy kirakodás nélkül halad át Hollandia területén, vagyis tranzittal van dolgunk.

Kabotázs és üresjárat

 Egy magyar székhellyel rendelkező vállalat által alkalmazott járművezető Budapesten egy teljes teherautónyi árut rakodik fel, és Párizsba megy, ahol az összes árut kirakodják. A járművezető ezután üresen megy Lyonba, hogy árukat vegyen fel, majd kirakodja őket Marseille-ben. Marseilleből Nantes-ba üres teherautót vezet. A Magyarországra szállítandó árut Nantes-ban rakják fel a járműre, ezt Budapesten rakja le. Az út során a járművezető két kétoldalú szállítási műveletet (Magyarországról Franciaországba, majd Franciaországból Magyarországba), és Franciaországban egy kabotázsműveletet hajtott végre, és két üres utat tett meg Franciaországban. 
Az első kétoldalú művelet akkor ért véget, amikor Párizsban kirakodta az árukat. A járművezető az említett kétoldalú művelet befejezését követően kezdi meg kiküldetését Franciaországban, amikor megkezdi az útját (üresen megtett út) arra a berakodási pontra, ahol a Franciaországban kabotázsművelet keretében szállítandó árukat rakodik be. A Franciaországba történő kiküldetés akkor ér véget, amikor a kabotázsművelet befejeződik, mivel ezt követően a járművezető üres utat tesz meg, hogy berakodja az árukat, amelyeket a Franciaország és Magyarország közötti kétoldalú művelet keretében szállít. A Párizs és Lyon közötti első üresen megtett út a kiküldetési szabályok hatálya alá tartozik, mivel ez az út kapcsolódik a Lyon és Marseille közötti kabotázsművelethez. A második, Marseille és Nantes közötti üresen megtett út mentesül a kiküldetési szabályok alól, mivel ez az út a Nantes és Budapest közötti, visszafelé irányuló kétoldalú művelethez kapcsolódik, amely mentesül a kiküldetési szabályok alól.

Előzők alapján láthatjuk, hogy a tranzit megítélése nem okot problémát, viszont az üresjáratokat minden esetben az út egészére nézve szükséges vizsgálni, hogy pontosan meghatározható legyen, hogy kiküldetésről van szó, vagy mégsem.

Nagy P. Andrea (2023-01-23)