Termékdíj és gyártói felelősség - alkalmazzuk helyesen az új szabályokat
Olvasási idő: 20 perc
Még 2022 decemberében fogadta el az Országgyűlés a hulladékgazdálkodásról szóló egyes törvények módosítását, amelynek hatása kétségkívül jelentős, hiszen számos cég befizetési és adminisztratív kötelezettségeit érinti. Ráadásul az új szabályokat - jelen állás szerint - idén július 1-jétől már alkalmazni kell. A kiterjesztett gyártói felelősség bevezetésével szinte “újra kell tanulni” a vonatkozó rendelkezéseket azoknak, akik eddig a környezetvédelmi termékdíjjal találkoztak tevékenységük során. Márciusban rendezett tanácsadói napunkon Kelemen István adótanácsadót kérdeztük.
A hulladékgazdálkodással összefüggő uniós irányelveknek való megfelelés alapozta meg azt a módosító csomagot, amely a kiterjesztett gyártói felelősség (extended producers responsibility, azaz röviden EPR) fogalmának szabályait vezette be a magyar jogba. A tavaly év végi törvénymódosítást követően mostanra egyes, végrehajtáshoz szükséges részletszabályok is napvilágot láttak, így túlzás nélkül állíthatjuk: a július 1-jei hatályba lépésig bőven van mit boncolgatni az érintett vállalkozásoknak, miközben a jogalkotásban akár még várhatóak további finomítások.
Mi is az a kiterjesztett gyártói felelősség?
Az Európai Unió irányelve szerint a gyártó felelős azért, hogy az általa előállított termék anyagát és jellemzőit tekintve hulladékgazdálkodási szempontból kedvező legyen. Továbbá azért is, hogy a termék előállításából, a felhasználásból, és életciklusának lejártával magából a termékből keletkező hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása megtörténjen. Gyakorlatilag tehát az újra-használat, a hulladék ártalmatlanítása és a hasznosítás költségeit ez a jogi norma valamilyen formában a gyártó-termelő szektorra terheli.
EPR-szabályozás Magyarországon
Kelemen István tanácsadói napunkon aláhúzta, hogy az előbbi elveknek megfelelő fizetési kötelezettség lényegében eddig is létezett, és pusztán “átfazonírozza” az EU ezt a megközelítést a “kiterjesztett gyártói felelősség” megnevezéssel: a gyártóktól várják a hulladékgyűjtésben való részvételt, illetve ennek hiányában várnak mindenféle pénzügyi hozzájárulást, amivel beszállnak a hulladékkezelés költségeibe. Ennek részeként júliustól a gyártóknak részt kell venniük a koncesszióba adott hulladékgazdálkodás - Mol Nyrt. által koordinált - rendszerébe történő díjfizetéssel. Jelenleg tehát az a helyzet, hogy - legalábbis az első időszakokban, rövid távon - számos vállalkozásnak lesz termékdíj fizetési kötelezettsége a központi költségvetés felé, és lesz egy kiterjesztett gyártói díjfizetési kötelezettsége - fejtette ki a szakértő.
Bár az uniós jogban alapvetően öt terméket, illetve anyagáramot nevesítenek kötelezően az EPR vonatkozásában: az egyszer használatos műanyag termékek egy részét, a csomagolásokat, az akkumulátorokat és elemeket, az elektromos, elektronikai berendezéseket, továbbá a járműveket, a hazai szabályozásban más szereplők is “felbukkannak”, így például a sütőolaj, a textil, a fabútor, a gumiabroncs, az irodai papír és a reklámhordozó, illetve a textil.
A termékdíj és az EPR szabályai: gyakorlati alkalmazás “kéz a kézben”
“Úgy tűnik, levágtuk a sárkány egyik fejét, legalábbis megtanultunk együtt élni vele” - utalt a korábban már jól begyakorolt, és álláspontja szerint többnyire sikerrel alkalmazott termékdíj szabályokra előadásában Kelemen István. “Erre kinőtt egy másik, amelyre a kiterjesztett gyártói felelősség címke van felragasztva” - tette hozzá az újonnan bevezetett fogalomról szólva, ami azért is jelent kihívást, hiszen a két kötelezettséget összehasonlítva pontosan meg kell nézni, hogy mely termékekre vonatkoznak, és azt is, hogy ki melyiknek lesz az alanya. “Nagyon fontos tehát, hogy tisztázzuk, júliustól milyen díjkötelezettséggel állunk szemben mely hatóságok felé, és nagyon sokakat az érint majd, hogyan kell az egészet nyilvántartani, hogyan jutunk el az adminisztráció utolsó lépcsőfokáig, amikor valamilyen hatóságnak adatot szolgáltatunk” - fejtette ki a szakértő.
További változások a termékdíj törvényben
Fontos tudni, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség változása miatt a harmadik negyedévtől hozzányúlt a jogalkotás a termékdíj törvényhez is, néhány kisebb, speciális kiegészítés formájában. Kelemen István a tanácsadói nap keretében felhívta a figyelmet arra, hogy ezek ugyan nem érintenek minden gazdálkodót, de egyes tevékenységeknél nagyon fontos módosításokról van szó. Szakmai összefoglalójában végül kitért azokra az esetekre is, amikor egy potenciálisan hulladékképző termék Magyarországon kerül forgalomba, de végül mégsem belföldön “fog szennyezni”, azaz kerül be a hulladékgazdálkodásba.
Hol és hogyan találkoznak, illetve miben különböznek a termékdíj szabályozás, és a gyártói felelősség által előírt kötelezettségek? Mit jelent a körforgásos termék fogalma, és hogyan azonosíthatjuk ezeket a termékeket? Mely adminisztratív és fizetési kötelezettségek merülnek fel az egyes konkrét termékcsoportoknál.
