Február 22-ig alkalmazhatók a távmunka veszélyhelyzeti szabályai
Olvasási idő: 4 perc
A Kormány a biztonságosabb munkavégzés és a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében meghosszabbította a távmunka szabályainak veszélyhelyzeti alkalmazását is.
A vállalkozások veszélyhelyzetben történő továbbműködésének elősegítése érdekében a Kormány 2020. november 11-én kihirdette a távmunkával kapcsolatos szabályoknak a veszélyhelyzet során történő alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: kormányrendelet). A kormányrendelet a kihirdetés másnapján, 2020. november 12-én lépett hatályba.
A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató megállapodásban eltérhetnek a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a távmunkára vonatkozó 196. §-ától.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábbi közleménye szerint ez a rendelkezés biztosítja, hogy veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a Munka Törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak. Például szabadon választhatóvá válik a munkavégzés helye, illetve a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.
A kormányrendelet további rendelkezése szerint a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően lehet alkalmazni a távmunkával kapcsolatos költségtérítés adókötelezettségére vonatkozó szabályokat.
Az átmenetileg hatályos rendelkezés szerint a távmunkavégzésre tekintettel kifizetett költségtérítéssel szemben igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munkaszerződésben foglaltak szerint, a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának (2021-ben 16.740 forintnak) megfelelő összeg. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, akkor a havi összeget a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányosan kell megállapítani.
Fontos, hogy abban az esetben van lehetőség igazolás nélküli költségelszámolásra, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben nem számol el tételes költséget internethasználati díj, illetve a munkavégzési hely bérleti díja, közüzemi díja jogcímén.
Ha a munkáltató a távmunkavégzéssel összefüggésben a havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó összegű költségtérítést fizet a munkavállaló részére, akkor az elszámolás során adóelőleg nyilatkozatot kell tennie a magánszemélynek, melyben kéri, hogy a munkáltató az adóelőleg-megállapítása során az igazolás nélkül elszámolható költséget vegye figyelembe. A munkáltató ennek megfelelően nulla forint adóelőleg-alapot állapít meg. Tehát nem keletkezik a kifizetett költségtérítés után sem adókötelezettség, sem járulékkötelezettség, sőt az elszámolt összeget az adóbevallásban sem kell feltüntetni.
A kormányrendelet szabályai a 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletet szerint 2021. február 7. napjáig voltak hatályban. Tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításra került, így a távmunkára vonatkozó veszélyhelyzeti szabályok – a jelenlegi szabályozás szerint – 2021. február 22. napjáig továbbra is alkalmazhatóak.
Így múlik el a home office
Az elmúlt egy év jól ismert, pandémiás viszonyai miatt előtérbe került „otthoni munka” újraértékelését tartalmazza a közelmúltban megjelent kormányrendelet. 2021. május 10. napjától már nem ajánlja a Kormány a „home office” alkalmazását a vállalkozások számára.
(Adópraxis Szerkesztőség)
(Lezárva: 2021. február 10.)
