Mit számolhatunk el, ha távmunkázunk?

Az adózás rendjéről szóló törvény értelmező rendelkezése alapján munkaviszonynak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, melyre külön törvény rendelkezése szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell. E meghatározásból az következik, hogy adózási szempontból a távmunkavégzés és a bedolgozói jogviszony is a munkaviszonnyal esik egy tekintet alá, hiszen e speciális munkaviszonyokat is az Mt. szabályozza. Ebből eredően a távmunkavégzésből, illetve a bedolgozói jogviszonyból származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti nem önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alapján válik adókötelessé.

Az Szja tv. 25. § (1) bekezdése alapján nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. E körbe tartozik például a munkabér, a tiszteletdíj, az illetmény, a jutalom címén kifizetett összeg, továbbá ide sorolandó a költségtérítés is.

A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt. A jövedelemből legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig levonhatók az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerinti elismert költségek. 

A távmunkavégzéssel összefüggésben felmerülő költségek elszámolása

Az Szja tv. 3. számú melléklet I. fejezetének 24. pontja speciális szabályokat fogalmaz meg a távmunkával kapcsolatban felmerülő költségek elszámolása kapcsán, tekintettel a távmunkavégzés körülményeinek sajátosságaira. 

A távmunkában foglalkoztatott munkavállaló a következő igazolt kiadásokat számolhatja el költségként a munkáltató által kifizetett bevétellel szemben:
1.    a távmunkavégzéshez és a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított kiadást 200 ezer forintos összeghatárig;
2.    az előbb említett eszközök megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meghaladó kiadást értékcsökkenési leírás címén, 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával;
3.    az internethasználat díját (mely lehet az internethasználat egyszeri, havi vagy forgalmi díja);
4.    a munkavégzési hely bérleti díját, a fűtés, a világítás, a technológiai energia díját. 

Az értékcsökkenési leírás részletes szabályait az Szja tv. 11. számú mellékletének II. fejezete tartalmazza. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az értékcsökkenési leírás megállapításához szükséges az Szja tv. adónyilvántartásokról szóló 5. számú melléklete szerinti tárgyi eszközök nyilvántartásának vezetése, ennek hiányában az értékcsökkenési leírás költségként nem számolható el. 

A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak az internethasználatot biztosíthatja oly módon is, hogy az előfizetői szerződést a munkáltató köti meg, így a számla is az ő nevére szól. Ilyen esetben az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése alapján a munkavállalónak nem keletkezik bevétele, mert az internethasználat biztosítása a munkavégzés hatókörében, a tevékenység végzésének feltételeként történik. Ha a távmunkás az internetet a munkavégzés mellett magáncélra is használja, a fenti jogszabályi rendelkezés alapján szintén nem keletkezik bevétele. Amennyiben az internetre maga a munkavállaló fizet elő, és annak költségét a munkáltató megtéríti részére, akkor az előfizetési díj az Szja tv. 3. számú mellékletének I. 24. c) pontjában foglaltak alapján elismert költségnek minősül. 

Ha a munkavállaló lakása és a munkavégzés helye műszakilag nem elkülönített, például a távmunkás a lakásában kialakított dolgozószobát használja munkavégzés céljára, akkor az említett kiadásokat az adott költségre jellemző mértékegységek alapulvételével arányosan veheti figyelembe. A gyakorlatban a villamos energia tekintetében az elszámolás legegyszerűbben a munkavégzési időszakot megelőző, és a munkavégzési időszakra vonatkozó számlák összehasonlításával végezhető el, a keletkezett különbözet alapján, a fűtési költség pedig m2 alapján arányosítható. Ha a munkavégzési hely teljesen elkülönül a munkavállaló által magáncélra használt tartózkodási helytől, például a távmunkás a tevékenységét egy erre a célra bérelt helyiségben gyakorolja, a munkavégzési hely igazolt bérleti díja, rezsiköltsége teljes egészében költségként elszámolható kiadás.

A bedolgozói jogviszonnyal összefüggésben felmerülő költségek elszámolása

Az Szja tv. – a távmunkavégzéshez hasonlóan – a bedolgozói jogviszony esetére is tartalmaz speciális szabályt a munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségek elszámolása kapcsán.

Amennyiben a munkavállaló a bedolgozói jogviszonyára tekintettel költségtérítésben részesül, akkor az e bevételével kapcsolatos költségeinek elszámolására választhatja a tételes költségelszámolást. Ebben az esetben az Szja tv. 3. számú mellékletének szabályai szerint számolhatóak el a ténylegesen felmerült költségek. A munkavállaló azonban a tételes költségelszámolás helyett az Szja tv. 3. számú melléklet II. fejezet 1. pontja alapján választhatja, hogy a kapott költségtérítésből az évi munkabér (munkadíj) 30 százalékát meg nem haladó összeget vonja le. Ebben az esetben a költségelszámoláshoz semmilyen egyéb bizonylat nem szükséges. Ekkor azonban más költség nem számolható el a bedolgozói munkaviszonnyal összefüggésben.