A távmunka munkavédelmi szabályai veszélyhelyzetben és azután

Horváth-Farkas Zsuzsa Dátum Legutoljára frissítve: 2022.03.30

Olvasási idő: 8 perc


Ez a tartalom 750 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A 2020-ban kezdődött pandémia nyomán széles körben alkalmazott távmunka és „járványhelyzeti home office” mostanra már nem is annyira speciális foglalkoztatási forma: terjedése vélhetően a pandémia csillapodásával sem áll meg. A munkaügyi szabályokhoz hasonlóan a távmunka veszélyhelyzetben kialakult munkavédelmi szabályai is beépülnek az általános jogrendbe, így azok a veszélyhelyzet megszűnését követően is érvényesek maradnak.

Veszélyhelyzet ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 86/A. §-a helyett szintén a 487/2020. Korm. rendeletben található rendelkezéseket kell alkalmazni a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.  
Ezeket a szabályokat ismernie kell minden munkáltatónak, aki/amely távmunkában kíván foglalkoztatni munkavállalókat. Azt viszont mindenképpen tudni kell, hogy a munkaviszonyban álló felek ezektől a munkavédelmi rendelkezésektől eltérhetnek.

Munkaeszközök távmunka mellett

A távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.

A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja az Mvt. VI. fejezetében meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól.

Az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel (a továbbiakban együtt: számítástechnikai eszköz) végzett távmunka esetén
a) a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól,
b) a munkavállaló a munkavégzés helyét az a) pont szerinti munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg,
c) a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.

 
 

A munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályait a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet tartalmazza. 

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről (a továbbiakban: távmunkavégzési hely).
A nem számítástechnikai eszközzel történő távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható.
A távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.
A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. 
A fenti ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja – így különösen az Mvt. 8. §-ában, valamint az Mvt. 57. és 58. §-ában megjelölt személy – a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.
A távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.

Fontos! Abban az esetben, ha a távmunkavégzés a munkavállaló otthonában történik, nem az egész lakás minősül munkahelynek, hanem csak amiről a felek megállapodtak, illetve számítástechnikai eszközzel végzett munka esetén az a terület, ahol a munkaasztal, munkaszék, számítógép, irattároló szekrény, vagy az egyéb munkaeszköz van elhelyezve.

A helyiségnek többek között megfelelően szellőztethetőnek, fűthetőnek, természetes és mesterséges megvilágítással ellátottnak kell lennie, a munkaeszközöknek meg kell felelniük a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről]).
Előzőek értelmében, amennyiben a munkavállaló olyan helyen tartózkodik, ahol nem a munkáját végzi, vagy nem a munkájával összefüggésben van jelen (pl. konyha, mosdó, kert), akkor ott (szervezett) munkavégzésről, így távmunkavégzésről sem beszélhetünk.

Az Mvt. 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.

Tekintettel arra, hogy az Mvt. 81. § (4) bekezdése értelmében a munkavédelmi hatóságok (https://mvff.munka.hu/index.php?akt_menu=228) jogosultak ellenőrzést végezni a munkavállaló munkahelyén (otthoni munkavégzés esetén – a munkavállaló beleegyezésével a lakásán is), a megfelelő munkahely kialakítására és megtartására érdemes nagy hangsúlyt fektetni 

Kockázatértékelés távmunka esetén

Ahogyan láthatjuk, a kockázatértékelésnek a távmunkavégzés megkezdése előtt különös jelentősége van, hiszen a munkavállaló ebben az esetben kiesik a munkáltató „látóköréből”. 

A munkavédelmi szempontok alapján kialakított munkavégzési hely, illetve a megfelelő munkaeszközök használata a munkavállaló biztonságának és egészséges munkavégzésének alapfeltétele mind a munkahelyi, mind a távmunkavégzés során. Az Mvt. 54. § (8) bekezdése értelmében a kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül (azaz szakember végezheti), amelyet minden esetben dokumentálni kell.
A kockázatértékelés elvégzéséhez megtalálható segédlet elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységét támogatja, segíti a kockázatértékelés rendszerének megismerését, a jogszabályi hivatkozások helyes alkalmazását és a kockázatértékelésre vonatkozó követelmények elérhetőségeinek megismerését.
A kockázatértékelés elmaradása esetén a munkáltató felelőssége megállapítható.